Magyarország megvenné a horvát LNG-terminált

Magyarország megvenné a horvát LNG-terminált

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Többségi részesedés fejében szállna be a horvát gázlefejtőbe, bár az INA-ügy miatt visszafogott a hazai érdeklődés – írta a Népszava.

A magyar kormány előrehaladott tárgyalásokat folytat a horvát féllel a Krk-szigeten tervezett gázlefejtő megvásárlásáról – értesült a Népszava több forrásból, az információkat Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetője sem cáfolta.

A Népszava forrásai szerint, ha a magyarok nem adnak tőkét a fejlesztéshez, nem valósul meg az LNG-terminál. Tavaly ugyanis a horvátok tízéves gázszállítási szerződést kötöttek a Gazprommal, az ő piaci helyzetüket pedig veszélyeztetné az alternatív horvát gázforrás. A horvátokhoz Amerikából érkezik az LNG, a hvg.hu forrásai szerint többek között a CEU amerikai elengedése mögött is egy olyan paktum állhat, mely a magyar felet arra ösztönzi, hogy szálljon be a LNG-terminálba.

A horvát terminálon a cseppfolyós formában behajózott fűtőanyag visszagázosítását végzik majd, mely csöveken szállítható tovább a szárazföldre. A krki egységet 20 éve tervezik megvalósítani, az egymilliárd eurós költség mostanra 400 millióra emelkedett.

A beruházást eredetileg tervező nemzetközi cégek mára levonultak, a tulajdonos jelenleg a horvát állam. A tervek szerint most már nem is épületben, hanem egy a kikötőbe állított hajón végeznék a visszagázosítást, a tervezett kapacitás évi 2,6 milliárd köbméterre szűkült.

Tavaly az Európai Unió közel százmillió eurós pénzügyi támogatást szavazott meg, a horvát pályázat ennek ellenére is újra sikertelenül zárult.

Magyarországra az orosznál 10-20 százalékkal drágábban érkezne a gáz Horvátországból. Barbara Doric, az LNG Croatia ügyvezető igazgatója kedden a Budapest Energy Summit nevű rendezvényen (ahol keményen üzent egymásnak az amerikai energiaügyi államtitkár és a Gazprom Export vezérigazgatója) elmondta: jövőre megindul az építkezés, és a terminál az évtized végén üzembe állhat.

Az Orbán-kabinet többségi részesedést kér, ezt viszont egyelőre a horvátok vetik el – állítja a lap. Magyar vevőjelölt az állami MVM, ők viszont a Népszava értesülése szerint nem vállalják a 50 milliárd forintos befektetési kockázatot, így a kormány a MET-et is megkereste az ügyben.

A helyzetet az is árnyalja, hogy 2020. január 1-gyel lejár az európai államok gázának szállítására kötött, Oroszország és Ukrajna közötti szerződés, a horvát INA pedig feszült viszonyban van a társaságot tíz éve irányító Mollal.