Ismét leszavazták a magyar kormányt egy munkaügyi kérdésben az EU-ban: a tagállamok a magyar és a svéd tiltakozás ellenére támogatták az Európai Munkaügyi Hatóság létrehozásáról szóló javaslatot. Pedig a hatóság magyar érdekeket is képviselhet, mivel azoknak az uniós polgárokat hivatott segíteni, akik egy másik országban vállalnak munkát, akár hosszabb távon, akár kiküldöttként, akár ingázóként. Uniós adatok szerint több mint húszmillió ilyen dolgozó van.

A hatóság létrehozását 2017 szeptemberében javasolta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. A szervezet tájékoztatást nyújt a lehetőségekről, a munkavállalók jogairól és kötelezettségeiről a munkavégzéssel, letelepedéssel, szociális támogatásokkal kapcsolatban. Ezen túl egyfajta koordinátor szervezetként működik az egyes tagországok hatóságai között is, amely segít betartatni a munkavállalók szabad mozgásával kapcsolatos uniós jogszabályokat is, és összehangolt ellenőrzéseket is kezdeményezhet. Határokon átnyúló viták rendezésében is részt vesz, még abban az esetben is, ha például egy multi több országot érintő átalakításáról van szó.

A hazai szakszervezetek örömmel fogadták a hatóság felállításának hírét, különösen, hogy javaslataik jó része beépült a végső javaslatba. A kormány ehhez képest azzal az indokkal ellenezte a Tanácsban a javaslatot, hogy felesleges bürokráciát jelent. És, ami ennél is fontosabb: „azzal a munkaügyi ellenőrzés kikerülne a tagállami hatáskörből” – idézi a Pénzügyminisztérium közleménye Bodó Sándort, a tárca foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. Hozzátette: „a magyar munkavállalók és munkáltatók érdekét is sértené az, ha egy uniós intézmény, a helyi sajátosságok, körülmények ismerete nélkül intézkedne a nemzeti hatásköröket felülbírálva”. És még egy érv, amelyet már sokszor hallhattunk magyar kormánypolitikusoktól: Bodó szerint a javaslatot nem a mostani, hanem a jövő évi választás után felálló új Európai Parlamentnek kellene tárgyalnia.