Egyetlen nemzetstratégiai ügylet volt idén Magyarországon: a médiabirodalom. Megnéztük, mi volt korábban

Nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítette a kormány azt az ügyletet, amellyel a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány megszerezte az Echo Tv, a Magyar Idők és az Origo kiadóját, illetve az Opus Presst. A Magyar Közlöny szerdai számában megjelent kormányrendeletet Orbán Viktor, miniszterelnök írta alá, az ok: közérdek. Ez azt jelenti, hogy a kormánypárti sajtó sajátos összefonódását nem kell vizsgálnia sem a Médiatanácsnak, sem a Gazdasági Versenyhivatalnak. A Közép-európai Sajtó és Média Alapítványt nyáron alapították, vezetője Liszkay Gábor, a tíz kiadóvállalat több tízmilliárdnyi vagyont tolt be a szervezetbe.

Liszkay Gábor

Máté Péter

A versenytörvény 2013-as módosítása tette lehetővé, hogy a kormány rendelettel, közérdekre hivatkozva nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítsen egy összefonódást. Amire itt hivatkozni szoktak:

• a munkahelyek megőrzése,
• az adott ágazat nemzetközi versenyképességének megerősítése,
• az ellátás biztonsága.

Eddig a kormány 21 esetben adott kibúvót a hatósági ellenőrzés alól. A legtöbb, 11 nemzetstratégiai jelentőségű minősítés 2014-ben született. Ehhez képest 2015-ben mindössze 3, 2016-ban eggyel több, 4, 2017-ben 2, 2018-ban pedig egy. Összeszedtük, hogy melyek voltak ezek.

2014-ben volt a "legszorgalmasabb" a kormány

1. 2014. január 29-én az MVM Magyar Villamos Művek Zrt megvette az RWE Gas International N.V. 49,83 százalékos tulajdoni hányadát a Fővárosi Gázművek Zrt.-ben.

Fazekas István

 Az MVM 41 milliárd forintot fizetett a Főgázért a németeknek. A kormány szerint erre azért volt szükség, hogy a fogyasztóknak megfizethető legyen az energiaellátás. 

2. A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. és a Magyar Takarék Befektetési és Vagyonkezelő Zrt. 2014. február 26-án egyesült. Az erről szóló kormányrendeletben az olvasható, hogy az összefonódást 

• a munkahelyek megőrzése,
• a  takarékszövetkezetek integrációjának felgyorsítása,
• a fontos fennálló szerződések fennmaradásának elősegítése miatt minősítette nemzetstratégiai jelentőségűnek a kormány.

3. 2014. március 10-én az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. és a Magyar Posta vezetői aláírták a Magyar Takarék Befektetési és Vagyongazdálkodási Zrt.-vel a Takarékbank 54,8 százalékos részvénycsomagjára vonatkozó adásvételi szerződést. A tranzakcióval csaknem 85 százalékra nőtt a szövetkezeti hitelintézetek és azok vezetőinek közvetlen és közvetett tulajdonrésze a Takarékbank Zrt.-ben. A részvényekért több 9 milliárd forintot fizettek. Orbán Viktor miniszterelnök az ügyet „átfogó hadműveletnek” és nemzetstratégiainak minősítette, úgyhogy a versenyhivatal ezt sem vizsgálhatta, az MNB felügyeletként pedig engedélyezte.  

4. Az Antenna Hungária Zrt. 2014. május 30-án került a Magyar Állam 100 százalékos tulajdonába, az állami tulajdonú NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. ugyanis megvette a korábbi francia tulajdonostól. Az indoklás az volt, hogy az Antenna Hungária nemzetbiztonságilag is kiemelt fontosságú közművagyonnal rendelkezik, valamint hogy az egyik fő megrendelője amúgy is a magyar állam. 

5. Nemzetstratégiai jelentőségű összefonódásnak minősítette a kormány versenyügyi szempontból az MKB Bank állami felvásárlását is.

Túry Gergely

Varga Mihály pénzügyminiszter jelentette be, hogy a kormány felhatalmazta a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy kösse meg a szerződést az előző tulajdonos Bayerische Landesbankkal. Az egyik legveszteségesebb magyar bankért 17 milliárd forintot fizettünk, cserébe a tulajdonos lemondott a 84 milliárdos követeléséről a magyar bankkal szemben. Az MKB megvásárlásával 50 százalék fölé nőtt a hazai bankok aránya.

6. Nemzetstratégiai jelentősége volt annak is, hogy az állam 2014. augusztus végén megszerezte a Fővárosi Gázművek budapesti önkormányzati tulajdonban lévő részesedését. 49,83 százaléknyi tulajdonrészt már korábban megvett az állam az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-n keresztül, az RWE Gas International N.V.-től.

7. A magyar állam egy hónappal később, 2014 szeptemberében szerzett részesedést a Bombardier MÁV Kft.-ben, ez a tranzakció is nemzetstratégiai jelentőségű ügy lett.

Tekintettel a munkahelyek megőrzésére, és a hazai járműipar fejlesztésére

– olvasható az Orbán Viktor által jegyzett döntésben.

8. A Magyar Gáz Tranzit Zrt. nem sokkal később, 2014 októberében lett a magyar államé. Az csak később derült ki, hogy a társaság állami tulajdonba vétele 5 milliárd forintba került.

9. A kormány nemzetstratégiai jelentőségű összefonódásnak minősítette, és így vásárolta meg a Welt 2000 Kft.-t is, félmilliárd forintot fizetett a cégért és az uniós pénzek pályáztatását kezelő program, az EMIR jogaiért. A kft.-t tulajdonosai először nem akarták eladni, a kormány végül mégis elérte, hogy hozzá kerüljön. A szerződést 2014 novemberében írták alá, éppen abban a hónapban, amikor a kormány bejelentette, hogy az EMIR helyett egy új rendszert fejlesztettek ki. A WELT 2000 megvétele azért volt nemzetstratégiai jelentőségű a kormány indoklása szerint, mert korábban olyan fejlesztéseket találtak ki, amihez szükségük van a cég informatikai rendszerére. 

10. Szintén 2014-ben az állam megvásárolta az Apáczai Kiadót és a Sanomától a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadót. Utóbbi átvételével a cél „a versenyképes, 21. századi tudást és a nemzeti hagyományokra épülő nevelés” biztosítása, és az általános iskolai tankönyvek ingyenessé tétele volt. Valójában minden szereplőt kizártak a tankönyvgyártásból és -terjesztésből.

Tankönyvek a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó raktárában 2013. november 20-án

MTI / Illyés Tibor

11. Ebben az évben a kormány még két összefonódást minősített rohamtempóban nemzetstratégiai jelentőségűnek: december 16-án az MFB megvette az államtól a Főgáz 50+1 szavazatnyi hányadát megtestesítő törzsrészvény csomagját és 1 darab elsőbbségi részvényét.

12. Két nappal később pedig az MFB Zrt. és az MFB Invest Zrt. az MVM Zrt.-től megvette a fennmaradó Főgáz-részesedést is, így a Fővárosi Gázművek gyakorlatilag az MFB leányvállalata lett.  

Egyetlen nagy trafikellátó lett

13. 2015 tavaszán állami lett a Budapest Bank is. A Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. 200 milliárd forintot adott a pénzintézetért, ehhez MFB-hitelt vett fel, az ügyletben az állam 700 millió dollárig kezességet vállalt. Az eredmény az lett, hogy a korábban a General Electric Capital Grouphoz tartozó pénzintézet 100 százaléka az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. Csoport tagjához került.  

14. 2015 őszén egyetlen nagy trafikellátó született: a BAT Pécsi Dohánygyár és a Tabán Trafik összeolvadt, ráadásul ez a fúziós is „nemzetstratégiai jelentőségű” volt, vagyis kívül esett a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörén. Az így létrejött cég lett a nemzeti trafikokat ellátó társaság, évente több milliárd forintos profitot söpör be, verseny nélkül.

15. A Főgáz 2015 szeptemberében szerezte meg a GDF International S.A.S részesedését a GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt.-ben. A kormány indoklása szerint

a földgáz-közszolgáltatási tevékenységet is végző, piaci alapokon megszervezett, hosszú távon fenntartható módon működő és az ellátás biztonságát fokozó nemzeti közmű-szolgáltatási rendszer megszervezése indokolta azt, hogy nemzetstratégiai jelentőségű összefonódásnak minősítse a tranzakciót, amivel a Főgáz a francia érdekeltségű cégtől olyan szolgáltatási infrastruktúrát is szerez, amivel könnyebben elláthatja a gázszolgáltató tevékenységét.

16. A kormány 2016 februárjában szerezte meg a Hungexpót. A vásárváros a Fonciere Polygone Hungária Kft. tulajdona volt, és a vételár üzleti titok maradt. Az elképzelés az volt, hogy a Hungexpo területén két, nyolcezres csarnokot építenek, és ott működött volna az olimpiai sajtó- és közvetítőközpont is, ha Budapest megpályázta volna az olimpiát.

17. 2016 októberében államosították a csepeli gázerőművet is, a svájci Alpiqtól vette meg az MVM az erőművet. A svájci cég azért adta el az egyébként modernnek számító erőművet, hogy az így kapott pénzből ki tudja fizetni az adósságait.

18. A kormány rendeletével nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette, hogy az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. apport útján megszerezte az MFB Zrt. tulajdonában lévő Főgáz-részvények száz százalékát. Ezzel az NKM Nemzeti Közművek Zrt. lett a Főgáz és a Démász százszázalékos tulajdonosa. 

19. Később megváltozott a nemzeti közmű-szolgáltatási rendszert irányító társaság neve és tulajdonosi struktúrája is: a Főgáz és leányvállalatai száz százalékban a NKM Nemzeti Közművek Zrt. tulajdonába kerültek, az NKM tulajdonosa pedig a magyar állam, a Magyar Fejlesztési Bank és az MVM Magyar Villamos Művek lett.

20. Ezt újabb államosítás követte: a szegedi Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. 100 százalékos részvénycsomagját vette meg az NKM Nemzeti Közművek Zrt., ehhez sem kellett a GVH engedélyét kérni.

Közérdekű médiabirodalom

21. Az utolsó a sorban a jobboldalinak mondott, új médiabirodalom közérdekűvé nyilvánítása. A Gazdasági Versenyhivatal november 28-án kapott bejelentést az összeolvadásról. Akkor azt közölték,

a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) rendelkezései értelmében a hatóság a bejelentés beérkezését követően 8 napon belül dönt arról, hogy indokolt-e a bejelentés alapján eljárást indítani. Vizsgálat elrendelésére okot adó körülmény hiányában a GVH hatósági bizonyítványt ad ki a bejelentőnek arról, hogy nem indít versenyfelügyeleti eljárást.

Megkerestük a GVH-t, hogy megtudjuk, hány ember, hány munkaórát töltött a bejelentés vizsgálatával. A GVH közleményt küldött. Ebből kiderül, hogy a hivatal nem indít versenyfelügyeleti eljárást a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány összefonódása miatt, miután a kormány nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette a tranzakciót. Úgy fogalmaznak,

a nemzetstratégiai jelentőségűnek minősített összefonódások nem tartoznak a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény hatálya alá.

A Gazdasági Versenyhivatal hatósági bizonyítvány kiállításával zárta le a vizsgálatot. Ezután újra elküldtük a kérdéseinket, amire azt a választ kaptuk, hogy

a GVH munkatársai összesen 73 munkaórát fordítottak az összefonódás-bejelentés elintézésével kapcsolatos eljárásra.

Vagyis három napig dolgoztak, hiába.