Mégis hozhatott egyszemélyi döntést a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a felszámolás alatt álló Hungária Értékpapír Befektetéskereskedelmi Zrt. ügyében – ezt mondta ki hajszálnyi többséggel, 8:7 arányban az Alkotmánybíróság, és megsemmisítette az ezzel ellentétes kúriai ítéletet.

Látszólag bürokratikus részletekről van szó, de valójában sok pénzről. A korábbi bírósági döntések szerint a nagy vihart kavaró brókerügyekben szabálytalanul büntette meg a vélelmezett felelősöket a jegybank, mert Windisch László, a felügyeleti ügyekért felelős alelnök 2016-ban egyszemélyi döntéseket hozott. Ilyen határozat született például arról, hogy a lehető legmagasabb, húszmillió forintos bírságot kell fizetnie a különböző brókerügyek azóta már vádlottá lett 11 tisztségviselőjének, amiért nem működtettek olyan ellenőrzési rendszert, amelyekkel kiszűrhetők lehettek volna a visszaélések. Csakhogy ehhez neki a Kúria szerint nem volt joga, mert az döntéseket a Pénzügyi Stabilitási Tanácsnak kellett volna meghoznia, nem Windischnek egy személyben.

Az alkotmánybírák többsége úgy ítélte meg, hogy ez téves. A Pénzügyi Stabilitási Tanács ügyrendje azt mondja, hogy a testület jogait „egyes döntések vonatkozásában vagy teljes körűen, a kiadmányozási jogot az MNB által alkalmazott vezetői megbízatással rendelkező személyre ruházhatja át”. Egy erre vonatkozó korábbi törvényjavaslat indoklásában pedig ez állt: „a rugalmasabb döntéshozatal érdekében” teszik lehetővé, hogy a Pénzügyi Stabilitási Tanácsban „a hatósági döntések meghozatala, valamint a döntést megtestesítő okirat aláírása is delegálható legyen”. Tehát itt döntéshozatalról is szó van.

Az Ab a maga részéről ehhez hozzáteszi: a kiadmányozás mint szakkifejezés a hatósági eljárásban a döntés tényleges meghozatalát is magában foglalja, például „hatékonysági, gazdaságossági megfontolás (az elintézendő ügyek nagy száma)” miatt. A bíróságoknak pedig alkotmányos kötelezettsége, hogy „a jogszabályokat elsősorban azok céljával összhangban értelmezzék”. Az önkényes bírói jogértelmezés sértheti a tisztességes eljáráshoz való jogot.

Mindennek alapján adtak igazat a Magyar Nemzeti Banknak: Windisch alelnök intézkedhetett egyedül. A kis arányban meghozott döntés is jelzi azonban, hogy ezzel több alkotmánybíró nem értett egyet. Czine Ágnes szerint az MNB-nek mint az alaptörvényben szereplő közhatalmi szervnek eleve nem lett volna joga alkotmányjogi panaszt benyújtani. Másként fogalmazva, de hasonlóan érvelt Schanda Balázs és Hörcherné Marosi Ildikó, aki az idézett ügyrendi szabályt pontatlannak tartja. Stumpf István arra hivatkozott, hogy most nem is foglalkozhattak volna az üggyel, mert a jogi folyamat még nem zárult le, hiszen a Kúria új eljárásra utasította az MNB-t. Mindezeket az egymástól is eltérő ellenvéleményeket azonban leszavazták az Ab-ben.