A Nissan volt főnőke ellen 22 napi előzetes után december elején emelt vádat az ügyészség Japánban hűtlen kezelés és adócsalás miatt. Két időszakot is problematikusnak tart az ügyészség: az első a 2011-2015-ös periódust érinti, a második pedig a 2018-ban zárult három évet.

Szerdán a bíróság elutasította az ügyészség kérését, hogy meghosszabbíthassák a letartóztatását, ami azt jelentette, hogy kérelmezhette volna óvadék ellenében a szabadlábra bocsátását. Pénteken azonban újra letartózatták. A japán NHK média szerint az ügyészség most azzal vádolja Ghosnt, hogy a 2008-as válságkor elszenvedett 16 millió dolláros privát ingatlanbefektetési bukását a Nissanra tolta.

Az NHK szerint  így esélye sem maradt arra a korábbi Nissan-főnüknek arra, hogy óvadék ellenben szabadlábra helyezzék. Ghosn az új vádakra még nem reagált, de a korábbiakat tagadta.

Tavaly Carlos Ghosn kinevezte japán jobbkezét, Hiroto Szaikava-t a Nissan élére. Közutálatnak örvendett, és fennáll a gyanú, hogy köze lehet a Ghosn elleni vádakhoz. Korábban megírtuk, hogy Ghosn bukásához Macron francia államfőnek is köze lehetett, aki 10-ről 15 százalékra emelte a francia állam részesédét a Renault-ban (melynek 43 százaléka van a Nissanban),  és Japánban nem nagyon örültek annak, hogy a francia állam beleszól a világ legnagyobb autós egyesülésének  ügyeibe.

Ghosn kilátásai nem túl fényesek; ha a japán ügyészség vádat emel, a  bíróságok az esetek 99 százalékában bűnösnek találják a vádlottat, így a 65 éves volt Nissan-főnökre minimum 10 év börtön várhat.

Ghosn ügyét a súlyos vádak mellett személyisége miatt is komoly érdeklődés övezi. Neve egyszer Libanon lehetséges elnökeként is felmerült, Japánban képregényt adtak ki életéről, és egy 2011-es felmérésből az derült ki, hogy a japánok szívesen látnák Ghosn-t Japán vezetőjeként: a Nissan főnöke a hetedikként, Barack Obama előtt végzett - írta a BBC.