A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar nyilvántartása alapján írja azt a 24.hu,

hogy az elmúlt 3 évben nagyjából 10 ezer családot lakoltattak ki.

A legtöbb kilakoltatásra 2017-ben került sor, akkor 3600-an veszítették el otthonukat. 2016-ban ennél valamelyest kevesebben, 3 ezren kerültek az utcákra, idén októberig pedig 2274 esetben lakoltattak ki családokat.

Az érintettek többsége barátoknál, rokonoknál vagy bérelt lakásban húzta meg magát, de akadnak olyanok is, akik nem tudnak hova menni, ilyen esetben pedig az illetékes gyámhivatalnak kötelessége a kiskorú gyermekeket kiemelni a családból és elhelyezni.

Reviczky Zsolt

Bár a Magyar Bírósági Végrehajtói Karnak nincsenek erre vonatkozó statisztikái, Schadl György, a szervezet elnöke korábban arról beszélt a Magyar Nemzetnek, hogy minden évben akadnak olyan esetek, amikor a család nem tud hova menni, és a gyámhivatal – ha ideiglenesen is – gondoskodik a kiskorú gyermekek elhelyezéséről. A lap megkeresése nyomán derült fény arra is, hogy a kilakoltatott, majd állami gondozásba került gyerekekről az Emberi Erőforrások Minisztériuma sem vezet nyilvántartást.

Mindez azért is érdekes, teszi hozzá a lap, mert az év elején a fideszes többség leszavazott egy javaslatot, amely megtiltotta volna a gyermekes családok elhelyezés nélküli kilakoltatását. A törvénymódosítást a Város Mindenkié csoport dolgozta ki, azt az LMP, az Együtt és a Párbeszéd képviselői nyújtották be a parlamentnek.

Mivel sem az Emmi, sem a bírósági végrehajtók nem közöltek konkrét adatokat arról, hány családot szakít szét a kilakoltatás, a lap minden megyei kormányhivatalt felkeresve érdeklődött tovább. Minden megyéből válaszoltak is, kivéve a budapestit, pedig itt történik a legtöbb végrehajtás és kilakoltatás. Az összesített adatok szerint az elmúlt két évben 8 gyerek került gyámhivatali gondozásba kilakoltatás miatt, négyen közülük idén.