Jelentősen megugrott 2017-ben a kiadott munkavállalási engedélyek száma és azon külföldi munkavállalóké is, akik foglalkoztatása csupán bejelentéshez kötött – írta az Mfor az NFSZ statisztikája alapján.

2017-ben összesen 9274 munkavállalási engedélyt adtak ki harmadik országbeli állampolgárok részére, ami közel ezerrel nagyobb szám az előző évinél. A nem uniós tag, de európai országból érkezőknek 2098 engedélyt adtak ki 2017-ben a 2016-os 2790 engedély helyett, és még drasztikusabban csökkent a nem EU-szomszédos országból érkezőknek kiadott engedélyek száma (1839 engedély után 790). Megduplázódott viszont az Európán kívüli országból érkezők részére kiadott engedélyek száma: 3513 engedély után 7176-ot adtak ki a hatóságok 2017-ben.

A szomszédos országok esetében a visszaesés annak köszönhető, hogy a legtöbb szerb és ukrán állampolgárt szezonális, 90 napot nem meghaladó munkaszerződéssel foglalkoztatták, és ez nem engedélyhez kötött. Emellett a kormány bizonyos hiányszakmák esetében engedélyezte a szerb és ukrán állampolgárok hazai foglalkoztatását munkaerőpiaci vizsgálat nélkül is, így őket a Bevándorlás és Menekültügyi Hivatal tartja számon.

2017-ben a legtöbb engedélyt zömében Ázsiából érkezők számára adták ki (Kína 1625, Vietnám 912, Thaiföld 589). A korábbi időszakhoz képest 173 százalékkal nőtt azok száma, akik külföldiként a fővárosban vállaltak munkát, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében viszont 76 százalékkal csökkent az engedéllyel foglalkoztatottak száma.

A külföldiek elsősorban a feldolgozóiparban helyezkednek el, de a kereskedelem, a gépjárműjavítás, a vendéglátás, valamint kommunikáció területén is sokan vállaltak munkát.

A munkáltatók 2017-ben 13 056 külföldi, szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező munkavállalót jelentettek be, mely 2010 óta nem látott rekord. Legnagyobb számban román állampolgárokat jelentettek be (3889 fő), de a számuk csökkent 2016-hoz képest. Négyszeresére nőtt viszont az ukrán bejelentettek száma (789-ről 3246-ra). A korábbi 83 után 2017-ben 672 Szerbiából érkező dolgozót jelentettek le a cégek.

A új külföldi vendégmunkást az építőipar és az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ágazata szívta fel.

A kormány tavaly félmilliárd forintot költött el ukrán munkavállalók idecsábítására. A szakértők arra figyelmeztetnek: a külföldi vendégmunkások ugyan enyhítik a munkaerőhiány, de bérletörő hatásuk van.