Most szembesülnek a magyar városok a fideszes világ hátrányaival
Az elszabadult építőipari árak miatt sorra dobja vissza a kormány a megyei jogú városok támogatási kérelmeit, ami azzal jár, máról holnapra le kell fújni vagy el kell halasztani közbeszerzéseket. Legutóbb a székesfehérvári polgármester kérte ki magának a Facebookon, hogy nincs, aki dolgozzon a városban, így nem tudni, mikor bővülhet tovább a megyei kórház és lehet kész az új jégkorongcsarnok. A vesztesek között van Veszprém és Szekszárd is.
Az építőipar bedönti a Modern Városok Programot? – ezzel a címmel kongatta meg a vészharangot az interneten a székesfehérvári polgármester. Cser-Palkovics András a Facebookon fakadt ki, miután a kormány két, a Modern Városok Program keretében beígért beruházást is elmeszelt. Az egyik a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház új épületének felépítése, amelyet a Mészáros Lőrinc gyerekeinek érdekeltségébe tartozó Fejér B. Á. L. Zrt., valamint az Épkar Zrt. építhetett volna meg 18 milliárd forintért. A másik az Alba Volán jégkorongcsapat jégcsarnoka, az Alba Aréna, ahol a tervek szerint 6 ezer ember férne el, ehhez hasonló multifunkciós csarnok csak egy van az országban: a Papp László Sportaréna. A beruházás nemzetgazdaságilag kiemelt, a Market Építő Zrt.-t hívta meg az önkormányzat. Az Orbán Viktort is reptető Garancsi István cége a becsült árnál 7 milliárddal többért, 25,7 milliárd forintért vállalta a munkát.
Megkérdeztük Cser-Palkovics András polgármestert, hogy
- mennyi plusz pénzt szerettek volna még kapni a kormánytól a fejlesztésekre?
- mire költötték volna ezt a pénzt?
- pénz híján mennyit csúszhatnak a beruházások?
Azt a választ kaptuk, hogy a polgármester a témával kapcsolatos álláspontját teljes egészében ismertette a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében, további kiegészítést nem szeretne tenni.
Drágább a leves, mint a hús?
Cser-Palkovics korábban jelezte, hogy mint minden építőipari beruházás, a jégcsarnok építése is többe fog kerülni, mint ahogy azt 2013-ban – amikor a kihelyezett fehérvári kormányülésen először szóba került az ötlet – a város tervezte. Ennek ellenére úgy számolt, hogy a munkaterület átadásától számítva akár 18 hónap alatt végezhetnek a munkával. A csarnoknak 2019 szeptemberére kellene elkészülnie, néhány héttel az önkormányzati választások előtt adná át Cser-Palkovics András, akinél most betelt a pohár az építőipar eltúlzott árai miatt. Közösségi oldalán azt írta,
nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a középiskolai campus építésére mindösszesen csak egy, azaz egy építőipari cég kívánt ajánlatot tenni, amely okok alapján eleve nincsen verseny egy ekkora beruházás elnyeréséért. Ez elfogadhatatlan! Van munkaerőhiány, van kapacitáshiány, van alapanyaghiány, de az akkor sincs rendben, hogy ekkora értékű fejlesztéseknél a közbeszerzési eljárásokban csak 1-2 ajánlattevő legyen.
A fideszes polgármester azt is bejelentette, kezdeményezni fogja, hogy a képviselő-testület nyilvánítsa érvénytelenné a középiskolai campusra kiírt közbeszerzési eljárást. Hangsúlyozta, hogy „a kormánnyal megkötött megállapodás hatályban van és a kórházfejlesztés második üteme, a középiskolai campus, valamint a rendezvénycsarnok is meg fognak valósulni. De olyan időben, amikor garantálható, hogy az építőipar tisztességes verseny után, megfelelő minőségben és vállalható árakon képes megvalósítani ezeket a beruházásokat”. Cser-Palkovics egyértelművé tette,
az emberek pénzét csak felelősen lehet elkölteni.
Szerinte „megálljt kell parancsolni az elszabadult beruházási költségeknek".
A nyertes építőipari cégeket hiába kérdeztük, hogy mennyivel nőttek a költségeik, illetve mit gondolnak a polgármester bejegyzéséről, nem válaszoltak.
A polgármester bejegyzéséhez 112-en szóltak hozzá a Facebookon. Volt, aki azt írta, nem az építőiparról van itt szó, "a cégek, ha látják, hogy valahol elindul a Mészáros család vagy valamelyik másik narancsos cég, akkor már el sem indulnak, mert tudják, hogy pénzkidobás lenne. Ne játsszuk már itt az ostobát, ha lehet. Nem az építőiparral van a gond, hanem a mindent átszövő narancsos uram-bátyám világgal, az öli meg a versenyt."
Más azt a kérdést tette fel a fideszes városvezetőnek, hogy "az elmúlt 9 évben nem zavarta, hogy a közbeszerzések felére csak 1 ajánlat érkezett? Hogy drágábban nyerték el a közbeszerzéseket a meghirdetett árnál? Hogy több százmilliárd forint folyt ki? Tiltakozott Ön ez ellen?". És akadt, aki elintézte ennyivel, "micsoda egy képmutató poszt".
Többen kifogásolták azt is, hogy tavaly szeptemberben kicsivel több mint 14,6 milliárd forintért húzták fel az új sóstói stadiont, miközben a város középiskoláira évek óta nem jut pénz.
Mertek nagyot álmodni
Orbán Viktor miniszterelnök korábban még arra buzdította a polgármestereket, hogy merjenek nagyot álmodni, azt mondta nekik, „könnyebben állunk rá egy komoly, drágább és nagyobb beruházásra, mint egy kisebbre, annak szegényszaga van”.
A Modern Városok Programban
- 23 megyei jogú város,
- több mint 250 projektre,
- 3500 milliárd forintot kap. Ha minden jól megy, és a terveket nem dönti dugába az építőipar.
Parkolópálya
Nemcsak Székesfehérváron, hanem más városokban is visszafogta a költekezést az állam a Modern Városok Programban. Veszprémben például a november 22-i közgyűlésen szerepelt a napirendi pontok között a „Modern Városok Programban való részvétel előrehaladása”. A közgyűlésről készült beszámoló szerint az LMP képviselője, Gerstmár Ferenc azt a kérdést tette fel a városvezetőknek, „honnan lesz forrás a megemelkedett költségekre, meddig növelhető a beruházások büdzséje, hogy még hihető legyen, belátható időn belül megvalósulnak a fejlesztések”. Erre Porga Gyula veszprémi polgármester úgy reagált, hogy a Települési Operatív Programokból a megye 50 milliárd forintot költhet el, ebből Veszprémnek 11,4 milliárd forint jut, és ehhez jön még a Modern Városok Programban a városnak megítélt 130 milliárd forint.
Ekkora volumenű pénznek az egyidejű elköltése képtelenség, hiszen az építőipar nincs erre a volumenre felkészülve
– ismerte el a veszprémi polgármester is. Az ellenzék azonban ezt nem fogadta el, Gerstmár Ferenc viszontválaszában azt mondta,
persze, szét lehet tárni a karokat, hogy az áremelkedéseket adottságként el kell fogadni, de az árak alakulásáért egy országban a kormányzati politika is felelős.
Korábban, a kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter sem titkolta a Veszprém Megyei Napló kérdésére, hogy a Modern Városok Program keretében tervezett fejlesztések csúszhatnak az építőipari kapacitáshiány miatt. Kijelentette, „az építőipari kapacitásokat jelenleg jóval meghaladja az építőipar megrendelés-állománya. A különbség olyan nagy, hogy a kapacitás mintegy háromezermilliárd forint körüli, a rendelésállomány pedig meghaladja a négyezermilliárdot. Mindebből két dolog következik: az árak rendkívül magasak, 30-50 százalékkal emelkedtek, és az, hogy csúsznak a beruházások”.
A veszprémi Petőfi Színház komplex felújítására 2019-re beígért 4,5 milliárd forintot például éppen ezért csak 2020-ban kapja meg a város. Az épületre összesen 9,2 milliárdot költenek, a pénz felét már korábban kifizették: 680 milliót 2017-ben, 4 milliárdot pedig 2018-ban. Megkeresésünkre a veszprémi önkormányzat azt közölte, hogy a számlájukon lévő 4,68 milliárd forint elég lesz az idei munkálatokra is, ezért csoportosították át a fennmaradó 4,55 milliárd forintot 2020-ra.
Érdekesség, hogy a színház felújítása több ingatlant, köztük a volt Korona Szállót is érinti. Ahhoz, hogy a munka elkezdődhessen, az önkormányzatnak meg kell vennie az épületet, amelynek tulajdonosai között gazdasági társaságok és magánszemélyek is vannak, és a ház homlokzatát, illetve tetőszerkezetét azonban 2012-ben részben európai uniós pénzből újították fel. Az önkormányzat szerint a város az adásvétellel nem jut jogtalan előnyhöz, mindenesetre az ügyletet a Regionális Operatív Programok Közreműködő Szervezetének is jóvá kell hagynia.
Egyik zsebből a másikba?
Szekszárdon is hoppon maradtak: azt tervezték, hogy idén 2,1 milliárd forintot kapnak a könyvtár és levéltár felújítására, a pénzt azonban csak 2020-ban utalja a városnak az állam. A volt laktanya helyén lenne az interaktív könyvtár és levéltár. A területet már átadta az állam, az építkezés idén, az első negyedévben indulna.
Elhúzódik a munka a nyíregyházi sóstói négycsillagos szálloda építésénél is, mind a vállalkozói, mint a támogatói szerződést módosítani kellett, mert „előre nem látható körülmények merültek fel a koncessziós eljárás során”. Hogy ez pontosan mit jelent, nem tudni. Az már korábban kiderült, hogy a 4 milliárdos szálloda üzemeltetését 10+5 évre a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hungest Hotel Zrt. nyerte el.
Közben tucatnyi projekt kapott 2018 végén egyedi kormánydöntéssel többlettámogatást az államtól. Az erről szóló szerződéseket december 28-án hozták nyilvánosságra. Így jutott
- Tatabányán, a könyvtár felújítására újabb 1 milliárd forint,
- Győrben, a Nemzeti Színház felújítására újabb 450 millió forint,
- Békéscsabán, a Nyomdaipari Tudás- és Képzőközpontra újabb 1,3 milliárd forint,
- Miskolctapolcán, a fürdő felújítására újabb 12,7 milliárd forint,
- Szolnokon, a Tiszaliget fürdő fejlesztésére 7,7 milliárd forint,
- Sopronban, a fedett uszodára újabb 8,5 milliárd forint,
- Érden, a köznevelési, szakképzési, szociális és egészségügyi intézményekre 9 milliárd forint.
Összesen több mint 40 milliárd forintot osztottak még szét gyorsan az egyes projektek között, nem tudni, miért éppen ezek a városok kaptak év végi támogatást, miközben másoktól megtagadták a kért juttatást, vagy csak jövőre fizetik ki nekik.
A HVG írta meg, hogy a féktelen költekezés ellen több ügynökséget is felállított a kormányfő. Ezeknek a csúcsintézményeknek az a feladatuk, hogy megakadályozzák a hatalom számára is veszélyt jelentő állami pénzszórást, és irányítsák az építési beruházásokat. Az alsóbb szinteken elszemtelenedett haszonélvezők ugyanis már a Fidesz szavazóbázisát is irritálják és erodálják. Például 2019. január 1-jétől a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. irányít minden olyan állami magasépítési beruházást, amelynek értéke meghaladja a 700 millió forintot. Egy év múlva már az ilyen léptékű önkormányzati építkezések is a felügyelete alá kerülnek, gyakorlatilag élet és halál ura lesz. Azért, hogy a beruházások költséghatékonyan és határidőre készüljenek el.
Ez lehet az egyik magyarázata a hirtelen jött spórolásnak, a másik, hogy talán már arra az 510 milliárd forintra kezdett el gyűjteni a kormány, amely a legújabb pénzügyminisztériumi előrejelzés szerint rendelkezésre áll majd 2022-ben. 2019-ben és 2020-ban ez az összeg 60-60 milliárd forint lesz, majd 2021-ben 460 milliárdra ugrik, 2022-ben pedig 510 milliárdra. A következő években ekkora költségvetési mozgásteret valószínűsít a kormány. Azt nem tudni, hogy miért van szükség 500 milliárdos összegre, és egyáltalán: miből fog ez összejönni? Egy biztos: 2022 választási év lesz Magyarországon.
* * * Személyi hitel, ha rövid időn belül pénzre van szükség
Előfordul, hogy hirtelen nagyobb összegre van szükségünk – pl. lakásfelújítás, autóvásárlás –, ebben a helyzetben a személyi kölcsön lehet az ideális megoldás, ugyanis akár egy héten belül a számlánkon lehet a szükséges összeg. A Bankmonitor személyi kölcsön kalkulátorával pár perc alatt kiválasztható a legkedvezőbb hitelajánlat.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
