Lassan szó szerint igaz, hogy Mészáros Lőrinc – és a mögötte állók – vagyoni gyarapodásának a határa a csillagos ég. Alig száradt meg a tinta azon a szerződésen, amellyel a nemzet gázszerelőjének üzlettársa, Szijj László közel 33 százalékos részvénypakettet vásárolt az MKB Bankban, 82 százalékra növelve ezzel Mészáros befolyását benne, az utóbbi máris lehetőséget kapott a Budapest Bank bekebelezésére is. A kormány ugyanis tegnap úgy határozott, hogy végre – eleget téve az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak tett ígéretének – privatizálja azt. S mivel a magyar állam jó gazda, nem adja kevesebbért annál a 700 millió dollárnál – megközelítőleg 200 milliárd forintnál – amennyiért 2015-ben megvette az amerikai General Electric-csoporttól. Szakértők kissé túlzottnak tartották ezt az árat a magyar piacon csupán nyolcadik legnagyobb Budapest Bankért, ám az egy szélesebb körű megállapodás része lehetett a kormány és a multi között.

Sokat érhet azonban a Budapest Bank annak a pénzintézetnek, amely ügyesen be tudja építeni a saját szervezetébe, kihasználva a kettejük közti szinergiákat. Ilyen a 15 százalékban az osztrák Erste itteni leánya (amely egyébként 15 százalékban a magyar államé) és a belga tulajdonú K&H – mindkettő jelezte, hogy érdekli az üzlet, s nyilván ki tudják pengetni a vételárat is. S immár ilyen az MKB is, neki azonban nincs 700 millió dollárnyi befektethető pénze.

A kormánynak olyan, trükkös megoldást kell találnia, amellyel fenntartja a látszatát a tisztességes privatizációnak, mégis végül az általa kedvezményezett oligarcha-csoportnak adhatja oda a Budapest Bankot. A minapi határozatból kiderül, hogy a nemzeti vagyon felelőse, Bártfai-Máger Andrea miniszter tárgyal majd a potenciális érdeklődőkkel, ám az ügyletet az állami vagyonról szóló törvény egyik speciális paragrafusa szerint bonyolítják le. E szerint kivételes esetekben mellőzni lehet a versenyeztetést, ilyen például a részvénycsere, vagy ha a portékát „gazdasági társaság részére, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként” bocsátják rendelkezésre. A kormányhatározat szerint ez utóbbi esetről lesz szó. Azaz, bármilyen jó ajánlatot is tesz az Erste és a K&H, erre hivatkozva el lehet küldeni őket.

Semmit sem mond ugyanakkor a kormányhatározat arról, hogyan kapja meg ebben az esetben az állam az általa elvárt magas vételárat. Aligha lehet az a cél, hogy a Budapest Bankért cserébe ismét tulajdonrészt szerezzen az MKB-ban, amelyből nemrég szállt csak ki. Arról nem beszélve, hogy az MKB részbeni újraállamosítása az uniós hatóságok ellenállását is kiváltaná. Mészáros Lőrinc persze nagy bűvész, ha kell, előteremti a pénzt. Széles cégbirodalmát mozgósítva, végrehajthat például tőkeemelést az MKB-ban, igaz az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy azt ő nem friss tőkével, hanem saját érdekeltségei magasra értékelt üzletrészeivel szokta megtenni.

Az MKB azonban idén nyáron a tőzsdére készül, ha a befektetők ráharapnak a részvényeire, abból is forráshoz lehet jutni. A hvg.hu által megkérdezett elemzők azonban szkeptikusak, mint mondják, az MKB bevezetésekor már nem lehet ahhoz hasonló eufóriára számítani, mint amibe a tőzsdei befektetők estek, amikor Mészáros beszállt a Konzum és az Opus cégekbe. „Egy olyan bank részvényeit, amelynek a főtulajdonosa egy kormányzati megrendeléseken gazdagodó oligarcha, komoly befektető nem vagy csak súlyos diszkonttal veszi meg” – mondja a hvg.hu-nak nyilatkozó egyik szakértő. Ez persze nem zárja ki, hogy a csekély forgalmú Budapesti Értéktőzsdén a spekulánsok felhajtsák az MKB-részvények árát is.

Százmilliárd forintnyi szabad pénz hever ugyanakkor a takarékszövetkezeti integrációban. Ezt a pénzt fél évtizeddel ezelőtt az államtól kapták azért, hogy stabilizálják vele a szektort. Erre azonban nincs már szükség – folyamatos összevonások után a takarékszövetkezeti rendszerben is elindult egy megabank kialakítása. Piaci hírek szerint a kormány távlati célja, hogy egy vele együttműködő magyar nagyvállalkozói kör tulajdonában álló szuperbankot építsen fel, amiben egyesítené a jelenlegi takarékszövetkezeteket, a Takarékbankot az FHB Kereskedelmi Bankot (Takarék), az MKB-t és a Budapest Bankot. Az FHB Jelzálogbankkal (Takarék) együtt e konglomerátumot akár az OTP kihívójának szánják. A roppant különböző kultúrájú, profilú, jövedelmezőségű bankok összefésülése legalább 3-5 éves procedúra, aminek logikus induló lépése lenne, ha a Mészáros Lőrinccel többszörös üzleti összefonódásban lévő Takarék-csoport beszállna a Budapest Bank privatizációjába.