Egyhetes sztrájkot hirdetett a legnagyobb szakszervezet az Audinál, mert a korábbi figyelmeztető sztrájk után még csak új ajánlatot sem kaptak a cégtől. A dolgozók 18 százalékos, de minimum 75 ezer forintos emelést akarnak elérni, a mozgóbér 4 százalékának beépítését az alapbérbe, a 620 ezer forintos cafetéria-keret 787 ezer forintra emelését, továbbá azt, hogy minden munkavállaló legalább egy teljes szabad hétvégét kapjon havonta, és maguk rendelkezhessenek az életkor és a gyerekek után járó szabadságnapokkal.

Az Audi szerint a szakszervezet túl sokat kér, a cég 10+10 százalék béremelést ajánlott 2019-re és 2020-ra. A sztrájkot meghirdető szakszervezetnek mintegy kilencezer tagja van, a győri Audi pedig nagyjából 13 ezer embert foglalkoztat, azaz a munkabeszüntetés azt jelenti, hogy a termelés teljesen leállt a gyárban.

Mi lesz Andy Vajna céges örökségével? – kezdték találgatni, miután múlt vasárnap meghalt a 18. leggazdagabb magyar. Vajnának 39 magyar vállalkozásban volt tulajdonrésze, de a vagyonelemeit felbecsülni is nehéz, mert a rengeteg különböző érdekeltségnek csak egy része volt a saját nevén, más része olyan külföldi cégek tulajdonában állt, amelyeket határozottan hozzá lehetett kötni, míg más cégekben nyíltan vagy informálisan, de csak résztulajdonos volt.

Egyelőre annyi biztos: az EstMédia részvényei zuhanni kezdtek Vajna halála után, a Rádió1 élére új ügyvezetőt neveztek ki, és kiderült az is, hogy Vajna még tavaly novemberben kiszállt az egyik legfontosabb cégéből, az AV Investmentsből. A TV2 sorsa kérdéses, Vajna állítólag még a halála előtti napokban is tárgyalt a csatornáról, úgy tudni, hogy mindenképp tulajdonost váltott volna a tévé.

Eladja az állam a Budapest Bankot. Egy kormányhatározatban megbízták a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert, hogy folytasson tárgyalásokat a vevőként szóba jövő pénzintézetekkel, a feltétel annyi, hogy legalább 700 millió dollárt kell elkérni.

Érdemes azonban a megfogalmazás részleteire is figyelni: Bártfai-Máger Andrea ugyan tárgyal majd a potenciális érdeklődőkkel, de az ügyletet az állami vagyonról szóló törvény egyik speciális paragrafusa szerint bonyolítják le. E szerint kivételes esetekben mellőzni lehet a versenyeztetést, ilyen például a részvénycsere, vagy ha a portékát „gazdasági társaság részére, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként” bocsájtják rendelkezésre. A kormányhatározat szerint ez utóbbi esetről lesz szó, vagyis a pénzintézet verseny nélkül vihető.

A hét képe: visszavonultan él Csongrádon a világszenzációt ígérő áttetsző beton magyar feltalálója.

Aki nem egy kő alá elbújva töltötte az elmúlt hetét, nem kerülhette el, hogy legalább egyszer ne lássa a #10yearschallenge-et. Az emberek tömegesen tették fel Facebookra a 2009-es és a mostani képeiket, és a mémgyárosok is rávetették magukat erre. Mi egy kicsit komolyabban vettük a kérdést: hogyan élünk ahhoz képest, amilyen tíz éve volt Magyarország?

2009 januárjának utolsó napjaiban például arról szóltak a hírek, hogy zuhan a forint, már közel járunk a 290-es euróhoz, és egyébként is, lehet, hogy nem 2013-ra, csak 2015-re vezetjük be az eurót. A gazdaság egy negyedév alatt 2,3 százalékkal esett vissza, és a legrosszabb még hátravolt, a munkanélküliség majdnem 10 százalékon állt, a korrupciós listán pedig az EU középmezőnyében álltunk. Azért volt, ami nem változott: a családi pótlék és az öregségi nyugdíj minimuma is ugyanaz ma, mint tíz éve.

Magasházat ésszel és logikával szabadna csak építeni, nem üzleti alapon – mondta Finta József a Mol Campusról. Az épülő toronyház szerinte „azért kicsit az utóbbi, bár a jelképalkotás törekvése erősebb benne”.

Az építészt arról is kérdeztük, mi lenne a város, amely példaként állhatna Budapest előtt, és a válasza az volt: Budapest. Ugyanis „páratlan az a lépték, amit a Duna ad a városnak, és az a városkép és hangulat, amit még az építészek sem tudtak szétverni”. A legrosszabb, ami a várossal történt, szerinte a panelek felépítése volt, „ha valamit kiradírozhatnék a városból, ez lenne az”.

Mintha fel sem fogná a magyar kormány, milyen következményekkel jár, ha Nagy-Britannia megállapodás nélkül zuhan ki az EU-ból. Annak ellenére nem készült eddig semmi terv a Brexit utáni helyzetre, hogy minden korábbinál nagyobb a megegyezés nélküli kilépés kockázata.

Az unió és legtöbb tagországa távolról sem ennyit nyugodt. Az Európai Bizottság 100 nappal a kilépés tervezett időpontja előtt tette közzé 14 pontból álló „rendkívüli helyzetre szóló cselekvési tervét”. A német kormány a vámszervezet 900 fős létszámnövelésére különített el pénzt, hogy ne legyen fennakadás az árukereskedelemben. A kormányok Európa-szerte készülnek a britek kiválására, összeállításunkban tíz másik tagállam lépéseit gyűjtöttük össze.

Hatvan év után befejezik a termelést a Szarvasi Vas-Fémipari Zrt.-nél, miután a társaság súlyos likviditási gondokkal szembesült. A helyzeten a kávéfőzős vállalkozás által végrehajtott másfél milliárd forint értékű beruházás sem tudott változtatni.

A cég azt írta: nem tudják elkerülni a teljes létszámleépítést, több mint 400 embernek mondtak fel, bár azon vannak, hogy segítséget nyújtsanak a volt alkalmazottaknak. Eddig közel hatvan főt tudtak elhelyezni partnervállalatainknál, és további tárgyalások vannak folyamatban.

Ha ezt a cikket érdekesnek találta, van még: kövesse és ha tetszik, ossza meg ismerőseivel a gazdasági rovat Facebook-oldalának bejegyzéseit!