Gyükeri Mercédesz
Gyükeri Mercédesz
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A Brexit körül kialakult patthelyzet feloldását remélte mindenki attól, hogy lemond Theresa May. A brit kormányfő távozásával azonban a helyzet még kiszámíthatatlanabbá válik – az Egyesült Királyságban és az EU-ban is.

Formálisan benyújtotta lemondását a brit Konzervatívok éléről Theresa May, aki a frakciójának írt levéllel hivatalosan lemond miniszterelnöki tisztségéről is – értesült a Telegraph. A levelet nem hozták nyilvánosságra, a frakció kormányzati pozícióval nem bíró tagjait tömörítő 1922-es bizottságnak a lemondást megerősítő válaszát viszont igen.

A politikus, aki május 24-én, könnyek között jelentette be, hogy június 7-én távozik pártvezetői tisztségéből, egyelőre ügyvezetőként marad, de közben hivatalosan is elindul a csata utódlásáért - erősíti meg a válaszlevél.

Theresa May könnyek között jelentette be lemondását

"Mindent megtettem azért, hogy véghez vigyem a Brexitet, sajnos, nem voltam rá képes" - ezzel indokolta Theresa May brit kormányfő, hogy lemond a brit konzervatív párt vezetéséről, ezzel megnyitva az utat az új miniszterelnök megválasztásához. Azt is hozzátette: mélyen sajnálja, hogy nem aratott sikert. Felszólalása végén elsírta magát.

A lemondás időpontját patikamérleggel számolták ki: két nappal követi azt, hogy Donald Trump távozott londoni hivatalos látogatásáról, és egy nappal a peterborough-i időközi választást. Utóbbi körzetben a büntetőpere miatt lemondott munkáspárti parlamenti képviselő, Fiona Onasanya utódjáról döntöttek a választók, és félő volt, hogy az EP-választáson elért elsöprő siker után Nigel Farage frissen alapított Brexit-pártja első helyét szerezheti meg a Westminsterben is. Farage-ék jelöltje végül minimálisan (683 szavazattal) alulmaradt a munkáspárti indulóval szemben, ez azonban legfeljebb az épp darabjaira hulló hagyományos brit politikai rendszer iránt nosztalgiát érzőket vigasztalja, May pártját, a Konzervatívokat aligha. Az EP-választás csúfos veresége után ugyanis ezúttal is alulmaradtak a Munkáspárttal szemben (előbbi 21, utóbbi 31 százalékot szerzett).

De miért is érdekel minket, mit gondolnak egy közép-angliai grófság választópolgárai? Mert a választási eredmény jól jelzi az erőviszonyokat, és ennek nagyon hamar jelentősége lehet. Megválasztása után ugyanis az új miniszterelnököt egyből a parlament „oroszlánjai” elé vetik: mint a Downing Street a napokban megerősítette, az utódot még a nyári szünet előtt megnevezik, vagyis ellene akár azonnal bizalmatlansági indítványt kezdeményezhet az ellenzék.

Nigel Farage
©

Nem árt tudni, hogy May a 2017-es, eredetileg hatalma megszilárdítása érdekében kiírt, ám félresikerült választás óta kisebbségben kormányoz. A kabinetjét kívülről támogató északír DUP pedig épp a legfontosabb dologban, a Brexit-megállapodást érintően hátrált ki mögüle. Nagy kérdés, hogy utódja – bárki legyen is az – Brexit-politikája elnyeri-e az unionisták tetszését. Az északírek ugyanis már jelezték a toryknak, ha rájuk számítanak, gyorsan el kell hessegetniük azt a gondolatot, hogy megállapodás nélkül lép ki az Egyesült Királyság az unióból – ez ugyanis az Ír-sziget számára tragikus következményekkel járhat.

Egy keményvonalas Brexit-párti kormányfő tehát tíz (amúgy szintén Brexitet támogató) északír képviselőn is elbukhat a Westminsterben, de nem ők jelentik az egyetlen akadályt. A konzervatívok a legutóbbi választásokon tragikusan szerepeltek, és a közvélemény-kutatások is mélyrepülést jeleznek. Így minden ellenfelének érdeke, hogy az első adandó pillanatban megbuktassák a kormányt, és időközi választást írjanak ki.

A YouGov szerda-csütörtöki adatfelvétel alapján készült friss felmérése persze óvatosságra intheti valamennyi parlamenti pártot. Jelenleg ugyanis messze a legnépszerűbb a Brexit-párt (26 százalék), utána pedig gyakorlatilag holtversenyben van a Munkáspárt, a Liberális Demokraták és a Konzervatívok (20, 20 és 18 százalék).

Nagy kérdés, hogy a toryk May utódjának kiválasztásakor számolnak-e ezzel. Vagy akár azzal, hogy az új miniszterelnök legfontosabb feladata továbbra is a Brexit levezénylése – ígérhet bármennyit az általános iskolák fejlesztésére, nem az alapján fogják megítélni a munkásságát.

Theresa May: a nagy túlélő párducmintás cipőben

Van egy kép szerkesztőségünk archívumában. Egy londoni tüntetésre készített óriási szoborkarikatúra, rajta Theresa May-vel, aki éppen a szájához emel egy pisztolyt, amelyre az van írva: Brexit. A képet annyit használtuk, hogy kivontuk a forgalomból, de tény: ez mutatja meg a legjobban, mennyire öngyilkos feladatot vállalt magára a konzervatív politikus, amikor 2016 júliusában felesküdött, hogy levezényli az Egyesült Királyság kilépését az Európai Unióból.

De hogyan is áll a versengés?

Hogyan választják meg May utódját?

A jövő csütörtökön kezdődő szavazáson a frakció vesz részt. Az első körben a továbblépéshez meg kell szerezni a 313 fős konzervatív képviselőcsoport szavazatainak legalább az öt százalékát, a második fordulóban ez a bennmaradási küszöb 10 százalékra emelkedik.

Az első szavazási fordulót jövő csütörtökön, a továbbiakat június 18-án, 19-én és 20-án tartják a jelenlegi menetrend alapján.

A versenyben maradó utolsó két jelölt közül – ha egyikük sem lép vissza a másik javára – a Konzervatív Párt 160 ezer regisztrált tagja választhatja ki postai szavazással Theresa May utódját, aki az Egyesült Királyság következő miniszterelnöke is lesz. (MTI)

May helyére pártja 13 politikusa csapna le, közülük jelenleg 11-en vannak versenyben, nekik kell legalább nyolc parlamenti képviselő támogatását megszerezniük hétfő estig, hogy hivatalosan is jelöltessék magukat. A Financial Times péntek reggeli összesítése szerint a pártolók számát tekintve magasan vezet Boris Johnson – mellesleg a fogadóirodák is neki adják a legnagyobb esélyt a posztra. A volt külügyminiszter, aki Farage mellett talán a leghíresebb pártolója a britek EU-ból való kilépésének, már 2016-ban is versenyben volt, amikor a Brexitről döntő népszavazást kiíró David Cameron utódját keresték a párton belül. Őt Michael Gove követi, aki szintén a kilépést támogatja – mellesleg egy pénteki Twitter-bejegyzése szerint az előtt, hogy általános választásokat írnának ki. A környezetvédelmi miniszterről tudni lehet, hogy kész tovább tárgyalni a kilépés feltételeiről, akármeddig – a jelek szerint a határvonal nála a választás.

Boris Johnson is hasonlóképpen fogalmazott rövid és szöveges üzenetében, ám a végkicsengése mégis más az ő tweetjének: a politikus azt írta, hogy a „konzervatívoknak október 31-én véghez kell vinniük a Brexitet, különben félő, hogy a Brexit-pártra adott voksokkal a britek Jeremy Corbynt segítik hatalomra.

Johnson ugyanis nem csak elszánt Brexit-párti (bár a Guardian rangsora szerint nem is ő a legharcosabb a jelöltek közül), de ő a megállapodás nélküli kilépést sem tartja ördögtől valónak. Ez az április közepén, az EU-val kötött egyezség értelmében akkor lehetséges, ha október 31-ig sem jutnak egymással dűlőre a felek (a brit kormány és az EU 27-ek, vagy a brit kormány és a brit parlament).

Boris Johnson
©

Tényleg jön a no deal? 

Ahogy azt több irtózatos szavazási bukás után tudni lehet: a brit képviselők abban egységesek, hogy elutasítják az ír-északír határ átjárhatóságát biztosítani hivatott tartalékmegoldást, a backstopot. Egészen pontosan azt, hogy az EU dönthessen ennek bevezetéséről, mondván, az aláásná a kilépés fő alapelvét: hogy az EU-n kívül a britek „visszaveszik az ellenőrzést” saját sorsuk felett.

Van azonban egy nagy változás: amíg korábban az uniós tagországok szinte teljes egységben (legfeljebb némi pluszkéréssel előállva) vitték végig a tárgyalások csaknem három évét, a jelek szerint ez az egység töredezni kezdett. A Politico elemzésében idézi fel, hogy Emmanuel Macron francia államfő már szabadulna az EU-t bénító kérdéstől, és ez az ő értelmezésében azt jelenti, hogy kerül, amibe kerül, október 31-én a briteknek távozniuk kell.

Emmanuel Macron és Theresa May a partraszállás évfordulóján rendezett ünnepségen
©

A no deal korábban azért is tabunak számított, mivel az nemcsak az északíreket érintené rosszul, de a sziget déli felén élőket is – márpedig az Ír Köztársaság az EU tagja. Meg azért is, mert annak az EU-ban mindenki számára borzasztó gazdasági következményei lehetnek – ám ugyanígy az elhúzódó bizonytalanságnak is. Most pedig már azt kell mérlegelni, az unió országai és az EU megújuló vezetése számára melyik jelenti a nagyobb áldozatot.

A Politico szerint Macron álláspontja egyelőre kisebbségben van, a többség pedig biztosra veszi, hogy a második, „már tényleg az utolsó, de tényleg” halasztást egy újabb követi majd. Ez azonban nemcsak a francia államfőtől függ majd, hanem attól is, ki lesz May utódja. A most távozó miniszterelnök ugyanis akármennyire keménynek mutatta magát, mindig is kész volt tárgyalni Brüsszellel (értsd: kemény kezdés után behódolt), Boris Johnsonról azonban ezt kevesen hiszik el. Esetében pedig nem is az a legnagyobb baj, hogy a Brexit-tárgyalások hangulatát tovább ronthatja. Sokkal inkább az, hogy az EU működését is megbéníthatja. Márpedig most, hogy sikerült megúszni az euroszkeptikus populisták előretörését az Európai Parlamentben, aligha fog bárkinek hiányozni egy újabb euroszkeptikus populista az EU legfontosabb szervében, az állam- és kormányfők alkotta Tanácsban.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Már külföldön is híre ment az Aggteleki-cseppkőbarlangban felfedezett kincseknek

Már külföldön is híre ment az Aggteleki-cseppkőbarlangban felfedezett kincseknek

Ez a mobil kapja meg elsőként a Qualcomm új csúcsprocesszorát

Ez a mobil kapja meg elsőként a Qualcomm új csúcsprocesszorát

Az IMF vezérigazgatója beadta lemondását

Az IMF vezérigazgatója beadta lemondását

Készül a Thor 4

Készül a Thor 4

Ismét drágulásra ébredhetnek az autósok

Ismét drágulásra ébredhetnek az autósok

Bajor Imre lánya az RTL Klub sorozatában debütál

Bajor Imre lánya az RTL Klub sorozatában debütál