Százmilliárdos monstrumként született meg Orbán Várkapitánysága

A kormány nem veszi le a pénzágyú célkeresztjét a Budai Várról. 3,8 milliárd forintot csoportosítottak át a Várban zajló fejlesztéseket bonyolító és az Orbán Viktor miniszterelnök irodájának otthont adó Karmelita kolostort üzemeltető Várkapitányság Zrt.-nek a költségvetési maradványokból egy június 11-ei határozattal. Ugyanazzal a lendülettel a várbeli fejlesztéseket takaró Nemzeti Hauszmann Terv is kapott még 3,7 milliárd forintot. (Összesen 40,5 milliárd forintot dobtak szét különféle célokra.)

A kabinet még februárban döntött arról, hogy a Hauszmann-tervre

• 2019-ben 11,7 milliárd forintot kell biztosítani,
• majd 2020-ban 11,2 milliárdot,
• 2021-ben pedig 14,2 milliárdot.

Ugyanekkor a Várkapitányságnak 2019-re a meglévő egymilliárdos örökölt kerete mellé 5,8 milliárd forint támogatást ítéltek oda, ebből 3,9 milliárdot beépülő jelleggel, vagyis erre az összegre az elkövetkező években is számíthat.

Mindezt úgy, hogy a Várkapitányság 2019 elején még szűk 30 milliárd forinton ült, a pénz nagy része bankszámlákon pihent – derül ki a január elsején megszületett cég két elődje, a Várgondnokság Kft. és a Budavári Ingatlanfejlesztő Kft. 2018-as beszámolóiból. A pénzből 28,2 milliárd forint a Budavári Ingatlanfejlesztőtől származott, a beszámoló szerint bő 21 milliárd épp a Hauszmann-tervre kapott támogatási előlegek fel nem használt maradványa volt. A Várgondnokságnál jóval kevesebb maradvány ragadt be, de nekik is volt például még 340 milliójuk a Karmelita kolostor üzemeltetésének előkészítésére kapott összegből.

Annyi biztos, hogy van és lesz miből fizetni a Karmelitában a Gundel által üzemeltetett menza havi 2 millió forintos költségét.

Százmilliárdos vagyonnal született

A Várkapitányság már élete első pillanataiban igazi monstrum volt szüleinek beszámolói alapján: a 30 milliárdnyi bankszámlák mellett több mint 40 milliárd forintnyi ingatlan vagyonkezelését örökölte meg, plusz a 2018-ban elvégzett, 31 milliárd forintnyi beruházások és felújítások értékét. A végére összesen 108 milliárd forintos eszközállomány jön ki – persze meg kell jegyezni, hogy a vállalat eszközei az állam tulajdonában vannak, csak kezeli őket.

Emellett a Várkapitányság gyakorlatilag uralkodói jogokat kapott a még decemberben határozatilag önálló kiskirálysággá átalakított Palotanegyed fölött, az itt található közterületek használatához a cég engedélye szükséges.

HVG

Kivéve a „rendeltetésszerű” használatot, a turistáskodást és a hivatalos állami rendezvényeket. A rendelet hosszan sorolja, hogy a Várkapitányságnak milyen szempontokra kell tekintettel lennie, amikor engedélyezi a közterület-használatot. A Várkapitányság olyan közterület-használatot semmi szín alatt nem engedélyezhet, amely „sérti a Palotanegyed mint nemzeti emlékhely méltóságát”. Sőt olyat sem, ami a Palotanegyed „egységes arculatába” nem illeszkedő „építmény, emelvény, dobogó, díszítőelem vagy egyéb tárgy” megjelenésével jár.

A határozat megjelenése után felmerült a gyanú, hogy a Várba szervezett politikai demonstrációkat akarják így ellehetetleníteni. Ez azonban jogilag nem lehetséges, a gyülekezési törvény magasabb rendű jogszabály, mint egy kormányhatározat.

Húszmilliárdos összeg ment el a Karmelitára

A Várkapitányság elődcégeire visszatérve, mindkettő alaposan meghízott 2018 során, együttes eszközállományuk 2017 végén kétharmada sem volt annak, mint amivel egy évvel később lehúzták a rolót. A Budavári Ingatlanfejlesztő esetében a növekedés nagyrészt a Hauszmann-támogatások maradványának volt köszönhető.

A Várgondnokság esetében pedig a Karmelita átvétele és átépítése, továbbá a Várkert Bazárnál található mélygarázs és az Úri utca 45. szám alatti ingatlan (a Zwack-ház) átvétele tolták meg az eszközállományt. Ami az ingatlanok értékét illeti, a beszámolóban 6,2 milliárdos növekedést könyveltek el, míg „beruházások, felújítások” címszóval 25 milliárdos pluszt. Ez utóbbi valószínűleg nagyrészt a Karmelita átépítését fedi. Ugyan eredetileg a kormány a 2015-ös költségvetésben még csak 5 milliárdot különített el az épületegyüttes felújítására, de 2016-ban már 13,3 milliárd forintért szerződtek le a kétéves felújításra. A komplexum „egyedi belsőépítészeti kialakítása” további 3,9 milliárdot emésztett fel, míg a berendezésre, műtárgyvásárlásra külön egymilliárdos keretet hagytak jóvá. A Püspökkert helyén elkészült modern irodaház további 1,4 milliárdba került.

Akadt botrány bőven

A Várkapitányság állami cég, a Budavári Ingatlanfejlesztő és a Várgondnokság egyesítésével hozták létre – így joggal feltételezhetjük, hogy ami igaz volt 2018. december 31-én a két elődcégre együtt, az jórészt igaz volt 2019. január 1-én az utódcégre.

Nem teljesen világos, a kormány miért szántotta be ezt a két vállalatot, és miért hozták létre a helyükön a Várkapitányságot. Az biztos, hogy az Állami Számvevőszék 2013–2016 közti időszakra vonatkozó ellenőrzése szerint a Budavári Ingatlanfejlesztő esetében a közvagyonnal való felelős gazdálkodás nem volt biztosított, a cég a közzétételi kötelezettségének nem tett eleget, ezért tevékenysége nem volt átlátható.

2017 májusában írta meg az Index, hogy a Miniszterelnökség átvilágította mindkét kft.-t, szinte semmi nem működött szabályosan. Rendetlenek voltak a közbeszerzések, hibádzott az uniós támogatások lehívása, gyatra maradt az informatika, törvénytelen volt a HR. Rengeteg volt a pénzügyi szabálytalanság, és valamiért a társaságok előszeretettel kötöttek számukra előnytelen üzleteket, amelyekkel sokszor éppen a saját vezetőik jártak jól. A cégeket Gyutai Csaba fideszes politikus, volt zalaegerszegi polgármester vezette. Gyutai a Várkapitányságban már nem kapott szerepet, igazgatóságának tagja Fodor Gergely, a Várnegyed területén megvalósuló kormányzati beruházások koordinálásáért felelős miniszteri biztos, továbbá Koltay András, Koltay Gábor filmrendező fia és Sepsey Balázs, Sepsey Tamás volt MDF-es képviselő, az Állami Számvevőszék egykori főigazgató-helyettesének fia.