Vásároljatok a "szabadság földgázából!" – így biztatta a vonakodó európai szövetségeseket Rick Perry amerikai energiaügyi miniszter. Donald Trump pedig az orosz földgáz foglyainak nevezte azokat a NATO-szövetségeseket, akik hosszú távú energiapolitikájukat Moszkvára alapozzák. Válaszul Heiko Maas német külügyminiszter kijelentette: az európai energiapolitikát Európában határozzák meg és nem Washingtonban.

Most viszont a szankciók indoklása kapcsán Jim Risch szenátor, a külügyi bizottság elnöke azt hangsúlyozta, hogy az Északi Áramlat 2 gazdagítaná és erősítené Putyin rendszerét, miközben gyengítené Ukrajnát. Mindemellett fokozná egyes európai NATO-tagállamok függését az orosz földgáztól.

Ha a teljes szenátus is megszavazza a szankciókat, akkor ez azt jelentheti, hogy az érintett cégek vezetői nem utazhatnának be az Egyesült Államok területére, és nem is kapnának ott megrendeléseket.

Az amerikaiak pontosan tudják, hogy ezzel érzékeny helyre mérnek csapást. A Foreign Policy megírta ugyanis, hogy a Gazprom-vezeték ugyan 60-70 százalékban készen van, de a tenger alatti részeken még sok olyan tennivaló van, melyet a Gazprom maga nem tud elvégezni. Ezért kénytelen külső cégeket bevonni, melyek viszont a globális piacon mozognak, vagyis egy amerikai szankció súlyos csapást mérne az üzleti terveikre.

Ami még inkább súlyosbítja a helyzetet, az az, hogy Jim Risch szenátor arra is utalt, hogy nemcsak az Északi, de a Déli Áramlat ellen is terveznek szankciókat. A Déli Áramlat Törökországba szállít orosz földgázt, ahonnan a tervek szerint Bulgárián és Szerbián keresztül érkezne Magyarországra. Ez persze a távoli jövő, de jól mutatja: az amerikaiak tudatosan alkalmazzák a szankciókat a saját céljaik érdekében, miközben fütyülnek a szövetségesek jogaira és érdekeire.

A kínaiak 25 százalékos büntetővámmal sújtják az amerikai földgázt

A nagy USA–kínai kereskedelmi háborúnak ez viszonylag kis szelete, de a cseppfolyósított földgázt exportáló amerikai cégeknek eléggé kellemetlen ennek a hatalmas piacnak az elveszítése. Ezért válik egyre fontosabbá az európai piac.

Ahol a jó szövetségesek, mint például Lengyelország meg is értették az idők szavát: hosszú távú szerződésben kötelezték el magukat a cseppfolyósított amerikai földgáz mellett, amelyikből kiválthatják az orosz import egy részét. A lengyel populista kormányzat korábban a Hitler–Sztálin-paktumhoz hasonlította a német–orosz földgáz-együttműködést, mely Ukrajnát és Lengyelországot elkerülve szállít földgázt Németországba.

Képmutatás

A szenátus külügyi bizottságának elnöke elmondta azt is, hogy előkészületben van egy még szigorúbb szankció, mely direkt Moszkvát célozza meg. Ennek okát abban jelölte meg, hogy az oroszok beavatkoztak az amerikai választásokba.

Közben viszont Trump elnök felhívta Putyint, és felajánlotta, hogy amerikai tűzoltók is segítenek a szibériai tüzek eloltásában. Az európaiak sem hanyagolják el Putyint: Emmanuel Macron francia elnök meghívta minden oroszok urát, hogy nyaraljanak együtt Breganconban – méghozzá pár nappal azelőtt, hogy Biarritzban megkezdődne a G7-csúcstalálkozó. Amely még nem is oly régen G8 volt és Oroszország volt a nyolcadik a nagyhatalmak asztalánál. Aztán a Krím-félsziget annektálása miatt kizárták.

De sem az Egyesült Államokban, sem pedig az Európai Unióban nem akarják, hogy Putyin válaszul teljesen Kína karjaiba vesse magát. Így miközben szankciókkal fenyegetik, szép csendben tárgyalnak is vele. A nagy német–orosz földgázüzletet sem azért fúrják az amerikaiak, amit mondanak, hanem azért, mert a saját cseppfolyósított földgázukat akarják rásózni vonakodó európai szövetségeseikre.