szerző:
Sztojcsev Iván
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A közpénz nem rúg gólt - derült ki az Európa Liga selejtezőin, ahol háromból három magyar csapat már most kiesett. A BL-selejtezőben a Ferencváros még áll, ott furcsa pénzügyi műveletre volt szükség, hogy ne legyen nagyon nagy a baj.

Totális katasztrófa – így lehetne jellemezni legrövidebben a magyar csapatok teljesítményét az Európa Liga selejtezőjében. Csak azért nem mondhatjuk, hogy a magyar futball sikerélmény nélkül zárta ezt a nyarat, mert a csütörtökön kiesett három csapat legalább a második selejtezőkörig eljutott, a Ferencváros pedig bent van a Bajnokok Ligája harmadik selejtezőfordulójában. (A BL-ben és az EL-ben is négy selejtezőkörön kell túljutni a csoportkörhöz.)

Kevés dolog van pedig ebben az országban, amire szinte korlátlanul van pénz, de a foci pont ilyen. A tervek ehhez méltóan nagyra törőek, de egyedül a válogatott hoz értékelhető teljesítményt, a klubfociban a tavalyi kivétellel a nyár jelentette a pontot, amikor a nagy ígérgetés után a nemzetközi meccseken szembejött a valóság.

A Magyar Labdarúgó Szövetség elnöksége 2011-ben fogadta el a 2020-ig szóló távlati stratégiáját. Ebben egyértelműen fogalmaztak:

2014-ig 1 klubcsapat minden évben túljut a BL- vagy EL-selejtezőn, 2015-től 2 csapat túljut az őszi selejtezőn, 1 csapat tavasszal is játszik.

Aztán amikor 2014-ben felülvizsgálták a tervet, már látni lehetett, hogy az álmoknak közük sincs a valósághoz. Akkor arra módosították a célt: 2015 és 2020 között minden évben jusson be egy klubcsapat a BL vagy az EL csoportkörébe. Ezt sem sikerült tartani.

Éppen ezért összegyűjtöttük, a mostani leégés mennyi pénzt emésztett fel.

©

Mol Fehérvár – nagy pénz, közepes eredmények

Komoly tervekhez komoly pénz kell. Ezt Garancsi István mondta, amikor tavaly megkérdezték, miért kell Mol Vidire átnevezni a csapatot. A székesfehérvári klub – amely az elmúlt években volt már Videoton, Mol Vidi, most pedig épp Mol Fehérvár – első ránézésre kicsit meglepő módon nem a tao-pénzekből él. Amikor az Átlátszó 2018-ban összegyűjtötte, honnan kapott a klub tao-támogatást, rövid lett a lista, korábban két évben is csak egyetlen cégtől érkezett társasági adó Székesfehérvárra. A 15 százalékban állami tulajdonú Mol által birtokolt Mol Petrolkémia Zrt. évekig adott kicsit több mint 200 millió forintot.

Azért bőven van pénz máshonnan, a klub nagyjából kétmilliárd forintot kap szponzoroktól. A névadó Mol mellett ott van a támogatók között a Market Zrt. – nem csoda, hiszen Garancsi István az építőipari cégnek és a focicsapatnak is a tulajdonosa -, a szintén állami megrendelésekben úszó építőipari nagyágyú Épkar, Strabag és WHB Group, vagy a közterületi reklámban utazó, szintén Garancsi érdekeltségébe tartozó ESMA. Az eredmény: a csapat költségvetése az évi 5 milliárd forintot közelíti, ehhez hasonlót csak a Ferencváros és a Felcsút tud.

Ha pedig van pénz és vannak sikerek, akkor még több pénz áll a házhoz. Az UEFA azt, hogy 2018-ban a Mol Vidi bejutott az EL-be és ott a csoportkörben 7 pontot szerzett, 3,3 milliárd forintnyi euróval jutalmazta. A klub mögött álló Fehérvár FC Kft. 2018-at 3,8 milliárd forint nyereséggel zárta, úgy, hogy csak a bérekre és más juttatásokra több, mint négymilliárdot költött el. Ezért is lehet óriási mélyütés a klubnak, hogy idén csak a második selejtezőig jutott el.

©

Debrecen – a sikersztori vége után is van élet

Sokan szeretnek úgy hivatkozni a DVSC-re, mint a kaszinós Szima Gábor csapatára, de ez most már nem igaz. Szima még 2001-ben lett a futballklub tulajdonosa, 2012-ben azonban eladta a tulajdonrészét. Igaz, nagyon messzire azért nem kellett mennie a vevőért, az új többségi tulajdonos ugyanis a korábbi tulajdonos fiának, ifjabb Szima Gábornak MSZ Kaszinója. Debrecen önkormányzatának 25 százalékos tulajdonrésze van a DVSC Futballszervezőben.

Az igazi sikertörténet Debrecenben az előző évtized volt, 2010 óta nem uralja a csapat úgy a bajnokságot, mint korábban. A klub most kicsit több, mint másfél milliárd forintos költségvetésből él, ebből százmillió forint fölötti összeg a jegyárbevétel, ami NB I-es szinten sem számít túl soknak. 500 millióhoz közelít a tévés jogdíjakból és a szerencsejátékokból érkező bevétel, de városi támogatás, és a játékoseladásokból befolyó pénz is segít. A tao-rendszer bevezetése után a klub a nagyobb nyertesek közé került, a nyilvános adatok alapján kétmilliárd forint fölött jár az oda küldött összeg.

A szponzorok listája rövidebb, mint Székesfehérváron, a legnagyobbak között a Grand Casinót, az Ave Ásványvizet, a Debrecen Autót és persze az önkormányzatot érdemes említeni. De anyagilag így sem egy sikersztori mostanában a debreceni futball: 2017-et 631, 2018-at 201 millió mínusszal zárta a cég.

©

Kispest – ahol új korszakra készülnek

A Honvéd FC Kft.-t idén tavasszal vásárolta meg egy fideszes politikus-üzletember, Bozó Zoltán cége. Hogy pontosan miből volt pénz a klubra, és mik a tervek, arról sokat nem lehet tudni. Annyi biztos: a cég 1,7 milliárd forintos bevételével a pénzügyi középmezőnybe tartozik, tavaly pedig épp kihozták nyereségesre, 2,5 millió forintot termelt a cég. De ez még a régi tulajdonosi kör idejében jött össze.

A klub beszámolójában egybevonták a tao-pénzeket más támogatásokkal, ezeknek az együttes összege 187 millió forint volt. 2017-ben még úgy hirdették a klubot, mint Európa egyetlen szponzor nélküli bajnokcsapata; ma már a csapat honlapján a támogatók között szerepel a Macron sportruházati cég, de a Honvédelmi Minisztérium is.

©
Nem jött össze a határon túl sem

Kiesett az Európa Ligából a Dunaszerdahely is – a szlovákiai magyar csapatnak tavaly avatta fel Orbán Viktor az akadémiáját, az MLSZ ehhez 2,1 milliárd forinttal, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. pedig 300 millió forinttal járult hozzá. És kiesett az eszéki NK Osijek is, amelynek a tulajdonosa Mészáros Lőrinc, sőt, az új stadionját is Mészáros cége építi. Az aréna érdekessége, hogy lehet majd jacuzziból is meccset nézni.

Ferencváros – a feneketlen pénzes zsák

A Ferencváros az egyetlen magyar csapat, amely még talpon van a nemzetközi kupákban, a BL harmadik selejtezőkörére készül. A klub a becslések szerint 5,8 milliárd forintból gazdálkodik évente. A tao-gyűjtésben ők nem jeleskednek – azért a Telekomtól 128, a MAVIR-tól 57, a Providenttől 150 millió így is bejött -, helyette állami cégektől kapják a közpénzt. A Fővárosi Csatornázási Művek és a Főgáz is ott van a szponzorok között. De ennél sokkal többet jelent, hogy a nem csak a futballért felelős sportegyesület, az FTC tavaly az Mfor összesítése szerint 17,6 milliárd forintot kapott a kormánytól, ebből pedig juttatott a fociszakosztálynak, és megérkezett szponzornak az állami MVM is évi 1,8 milliárd forinttal.

A futballklub 2018-at óriási, 1,3 milliárd forintos veszteséggel zárta – túl drágán vettek játékosokat, miközben az EL első selejtezőkörében kiestek, és alig jött UEFA-pénz -, így aztán negatívba fordult a saját tőkéje. A problémát úgy oldották meg, hogy az anyaegyesület a névérték 150-szeresén lejegyezve 1,5 milliárd forint értékben vett részvényeket a fociklubot működtető cégben. A tőkeemeléssel elérték, hogy megkapják az indulási jogot a nemzetközi kupákban. De ha nem trükközésről lenne szó, hanem reális piaci döntésről, akkor ez az árazás azt jelentené, hogy 3 ezer milliárd forintot ér a klub, vagyis értékesebb, mint a Manchester United, a Real Madrid és a Barcelona együtt.

©
Akik kiejtették a magyarokat

A foci egyik legmegbízhatóbb szakportálja, a transfermarkt.com úgy számol: a Mol Fehérvár játékosainak összértéke 19,2 millió euró, az őket kiejtő Vaduzé 5,4 millió. A Kispest összértékét 7,6, a Debrecenét 6,7 millió euróra becslik – a Craiova kerete 23,9, a Torinóé 197 millió eurót ér. A ferencvárosi keret összértéke 20,5 millió euró.

Milliárdokból épültek a stadionok

A székesfehérvári stadion tavaly őszre lett készen, 13,6 milliárd forintból épült meg, hétszeri halasztás után. Az EL-ben így sem játszhattak ott, mivel baktérium került a stadion vizébe, és mire megjavították a hibát, kiestek. Debrecenben 2014-re lett kész a stadion, ezt kihozták 12,5 milliárdból, és egész komoly pénzügyi bravúrt értek el: nyereséges az üzemeltetése. A Kispest stadionja most épül, a terv szerint 11,7 milliárd forintból. A Ferencváros stadionja közel 15 milliárdból jött össze, és ott is nyereséges az üzemeltetés, igaz, ehhez arra is szükség van, hogy az MLSZ adjon pénzt, mert a válogatott meccseket ott játsszák.

©

Hosszú távon is csak botladoznak

Jogos a felvetés: nem érdemes egy rossz év eredményei alapján lehúzni a csapatokat, az egyenes kieséses rendszerben akár egy-egy lövésen is múlhat, sikeres-e egy csapat éve, vagy katasztrofális. Ezért is érdemes megnézni az UEFA ranglistáját, amelyet az elmúlt 5 év eredményei alapján állítanak össze (és ellentétben a FIFA világranglistájával komolyan vehető a módszertana). Ezen 450 csapat szerepel – ennyien jutottak el 2014 óta legalább egy előselejtezőig. A Fehérvár 131., a Ferencváros 292., a Debrecen 324., a Kispest 331. helyen áll.

Érdekli a gazdaság? Még több cikket talál Facebook-oldalunkon:

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Melyik most a legjobb vírusirtó Windowsra?

Melyik most a legjobb vírusirtó Windowsra?

Videón, ahogy a rendőrök sorra buktatják le a szabálytalan kamionosokat az M7-esen

Videón, ahogy a rendőrök sorra buktatják le a szabálytalan kamionosokat az M7-esen

Megéri nemcsak okosan, hanem környezettudatosan is befektetni

Megéri nemcsak okosan, hanem környezettudatosan is befektetni