szerző:
Sztojcsev Iván
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A közpénz nem rúg gólt - derült ki az Európa Liga selejtezőin, ahol háromból három magyar csapat már most kiesett. A BL-selejtezőben a Ferencváros még áll, ott furcsa pénzügyi műveletre volt szükség, hogy ne legyen nagyon nagy a baj.

Totális katasztrófa – így lehetne jellemezni legrövidebben a magyar csapatok teljesítményét az Európa Liga selejtezőjében. Csak azért nem mondhatjuk, hogy a magyar futball sikerélmény nélkül zárta ezt a nyarat, mert a csütörtökön kiesett három csapat legalább a második selejtezőkörig eljutott, a Ferencváros pedig bent van a Bajnokok Ligája harmadik selejtezőfordulójában. (A BL-ben és az EL-ben is négy selejtezőkörön kell túljutni a csoportkörhöz.)

Kevés dolog van pedig ebben az országban, amire szinte korlátlanul van pénz, de a foci pont ilyen. A tervek ehhez méltóan nagyra törőek, de egyedül a válogatott hoz értékelhető teljesítményt, a klubfociban a tavalyi kivétellel a nyár jelentette a pontot, amikor a nagy ígérgetés után a nemzetközi meccseken szembejött a valóság.

A Magyar Labdarúgó Szövetség elnöksége 2011-ben fogadta el a 2020-ig szóló távlati stratégiáját. Ebben egyértelműen fogalmaztak:

2014-ig 1 klubcsapat minden évben túljut a BL- vagy EL-selejtezőn, 2015-től 2 csapat túljut az őszi selejtezőn, 1 csapat tavasszal is játszik.

Aztán amikor 2014-ben felülvizsgálták a tervet, már látni lehetett, hogy az álmoknak közük sincs a valósághoz. Akkor arra módosították a célt: 2015 és 2020 között minden évben jusson be egy klubcsapat a BL vagy az EL csoportkörébe. Ezt sem sikerült tartani.

Éppen ezért összegyűjtöttük, a mostani leégés mennyi pénzt emésztett fel.

©

Mol Fehérvár – nagy pénz, közepes eredmények

Komoly tervekhez komoly pénz kell. Ezt Garancsi István mondta, amikor tavaly megkérdezték, miért kell Mol Vidire átnevezni a csapatot. A székesfehérvári klub – amely az elmúlt években volt már Videoton, Mol Vidi, most pedig épp Mol Fehérvár – első ránézésre kicsit meglepő módon nem a tao-pénzekből él. Amikor az Átlátszó 2018-ban összegyűjtötte, honnan kapott a klub tao-támogatást, rövid lett a lista, korábban két évben is csak egyetlen cégtől érkezett társasági adó Székesfehérvárra. A 15 százalékban állami tulajdonú Mol által birtokolt Mol Petrolkémia Zrt. évekig adott kicsit több mint 200 millió forintot.

Azért bőven van pénz máshonnan, a klub nagyjából kétmilliárd forintot kap szponzoroktól. A névadó Mol mellett ott van a támogatók között a Market Zrt. – nem csoda, hiszen Garancsi István az építőipari cégnek és a focicsapatnak is a tulajdonosa -, a szintén állami megrendelésekben úszó építőipari nagyágyú Épkar, Strabag és WHB Group, vagy a közterületi reklámban utazó, szintén Garancsi érdekeltségébe tartozó ESMA. Az eredmény: a csapat költségvetése az évi 5 milliárd forintot közelíti, ehhez hasonlót csak a Ferencváros és a Felcsút tud.

Ha pedig van pénz és vannak sikerek, akkor még több pénz áll a házhoz. Az UEFA azt, hogy 2018-ban a Mol Vidi bejutott az EL-be és ott a csoportkörben 7 pontot szerzett, 3,3 milliárd forintnyi euróval jutalmazta. A klub mögött álló Fehérvár FC Kft. 2018-at 3,8 milliárd forint nyereséggel zárta, úgy, hogy csak a bérekre és más juttatásokra több, mint négymilliárdot költött el. Ezért is lehet óriási mélyütés a klubnak, hogy idén csak a második selejtezőig jutott el.

©

Debrecen – a sikersztori vége után is van élet

Sokan szeretnek úgy hivatkozni a DVSC-re, mint a kaszinós Szima Gábor csapatára, de ez most már nem igaz. Szima még 2001-ben lett a futballklub tulajdonosa, 2012-ben azonban eladta a tulajdonrészét. Igaz, nagyon messzire azért nem kellett mennie a vevőért, az új többségi tulajdonos ugyanis a korábbi tulajdonos fiának, ifjabb Szima Gábornak MSZ Kaszinója. Debrecen önkormányzatának 25 százalékos tulajdonrésze van a DVSC Futballszervezőben.

Az igazi sikertörténet Debrecenben az előző évtized volt, 2010 óta nem uralja a csapat úgy a bajnokságot, mint korábban. A klub most kicsit több, mint másfél milliárd forintos költségvetésből él, ebből százmillió forint fölötti összeg a jegyárbevétel, ami NB I-es szinten sem számít túl soknak. 500 millióhoz közelít a tévés jogdíjakból és a szerencsejátékokból érkező bevétel, de városi támogatás, és a játékoseladásokból befolyó pénz is segít. A tao-rendszer bevezetése után a klub a nagyobb nyertesek közé került, a nyilvános adatok alapján kétmilliárd forint fölött jár az oda küldött összeg.

A szponzorok listája rövidebb, mint Székesfehérváron, a legnagyobbak között a Grand Casinót, az Ave Ásványvizet, a Debrecen Autót és persze az önkormányzatot érdemes említeni. De anyagilag így sem egy sikersztori mostanában a debreceni futball: 2017-et 631, 2018-at 201 millió mínusszal zárta a cég.

©

Kispest – ahol új korszakra készülnek

A Honvéd FC Kft.-t idén tavasszal vásárolta meg egy fideszes politikus-üzletember, Bozó Zoltán cége. Hogy pontosan miből volt pénz a klubra, és mik a tervek, arról sokat nem lehet tudni. Annyi biztos: a cég 1,7 milliárd forintos bevételével a pénzügyi középmezőnybe tartozik, tavaly pedig épp kihozták nyereségesre, 2,5 millió forintot termelt a cég. De ez még a régi tulajdonosi kör idejében jött össze.

A klub beszámolójában egybevonták a tao-pénzeket más támogatásokkal, ezeknek az együttes összege 187 millió forint volt. 2017-ben még úgy hirdették a klubot, mint Európa egyetlen szponzor nélküli bajnokcsapata; ma már a csapat honlapján a támogatók között szerepel a Macron sportruházati cég, de a Honvédelmi Minisztérium is.

©
Nem jött össze a határon túl sem

Kiesett az Európa Ligából a Dunaszerdahely is – a szlovákiai magyar csapatnak tavaly avatta fel Orbán Viktor az akadémiáját, az MLSZ ehhez 2,1 milliárd forinttal, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. pedig 300 millió forinttal járult hozzá. És kiesett az eszéki NK Osijek is, amelynek a tulajdonosa Mészáros Lőrinc, sőt, az új stadionját is Mészáros cége építi. Az aréna érdekessége, hogy lehet majd jacuzziból is meccset nézni.

Ferencváros – a feneketlen pénzes zsák

A Ferencváros az egyetlen magyar csapat, amely még talpon van a nemzetközi kupákban, a BL harmadik selejtezőkörére készül. A klub a becslések szerint 5,8 milliárd forintból gazdálkodik évente. A tao-gyűjtésben ők nem jeleskednek – azért a Telekomtól 128, a MAVIR-tól 57, a Providenttől 150 millió így is bejött -, helyette állami cégektől kapják a közpénzt. A Fővárosi Csatornázási Művek és a Főgáz is ott van a szponzorok között. De ennél sokkal többet jelent, hogy a nem csak a futballért felelős sportegyesület, az FTC tavaly az Mfor összesítése szerint 17,6 milliárd forintot kapott a kormánytól, ebből pedig juttatott a fociszakosztálynak, és megérkezett szponzornak az állami MVM is évi 1,8 milliárd forinttal.

A futballklub 2018-at óriási, 1,3 milliárd forintos veszteséggel zárta – túl drágán vettek játékosokat, miközben az EL első selejtezőkörében kiestek, és alig jött UEFA-pénz -, így aztán negatívba fordult a saját tőkéje. A problémát úgy oldották meg, hogy az anyaegyesület a névérték 150-szeresén lejegyezve 1,5 milliárd forint értékben vett részvényeket a fociklubot működtető cégben. A tőkeemeléssel elérték, hogy megkapják az indulási jogot a nemzetközi kupákban. De ha nem trükközésről lenne szó, hanem reális piaci döntésről, akkor ez az árazás azt jelentené, hogy 3 ezer milliárd forintot ér a klub, vagyis értékesebb, mint a Manchester United, a Real Madrid és a Barcelona együtt.

©
Akik kiejtették a magyarokat

A foci egyik legmegbízhatóbb szakportálja, a transfermarkt.com úgy számol: a Mol Fehérvár játékosainak összértéke 19,2 millió euró, az őket kiejtő Vaduzé 5,4 millió. A Kispest összértékét 7,6, a Debrecenét 6,7 millió euróra becslik – a Craiova kerete 23,9, a Torinóé 197 millió eurót ér. A ferencvárosi keret összértéke 20,5 millió euró.

Milliárdokból épültek a stadionok

A székesfehérvári stadion tavaly őszre lett készen, 13,6 milliárd forintból épült meg, hétszeri halasztás után. Az EL-ben így sem játszhattak ott, mivel baktérium került a stadion vizébe, és mire megjavították a hibát, kiestek. Debrecenben 2014-re lett kész a stadion, ezt kihozták 12,5 milliárdból, és egész komoly pénzügyi bravúrt értek el: nyereséges az üzemeltetése. A Kispest stadionja most épül, a terv szerint 11,7 milliárd forintból. A Ferencváros stadionja közel 15 milliárdból jött össze, és ott is nyereséges az üzemeltetés, igaz, ehhez arra is szükség van, hogy az MLSZ adjon pénzt, mert a válogatott meccseket ott játsszák.

©

Hosszú távon is csak botladoznak

Jogos a felvetés: nem érdemes egy rossz év eredményei alapján lehúzni a csapatokat, az egyenes kieséses rendszerben akár egy-egy lövésen is múlhat, sikeres-e egy csapat éve, vagy katasztrofális. Ezért is érdemes megnézni az UEFA ranglistáját, amelyet az elmúlt 5 év eredményei alapján állítanak össze (és ellentétben a FIFA világranglistájával komolyan vehető a módszertana). Ezen 450 csapat szerepel – ennyien jutottak el 2014 óta legalább egy előselejtezőig. A Fehérvár 131., a Ferencváros 292., a Debrecen 324., a Kispest 331. helyen áll.

Érdekli a gazdaság? Még több cikket talál Facebook-oldalunkon:

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
11 évesen éttermet nyitott

11 évesen éttermet nyitott

Fejenként 2,5 millióba kerül Rubint Réka új alakformáló tábora

Fejenként 2,5 millióba kerül Rubint Réka új alakformáló tábora

Azt pletykálják, hogy a Galaxy S10-ből vesz át valamit az iPhone 11

Azt pletykálják, hogy a Galaxy S10-ből vesz át valamit az iPhone 11

Egy apró szigeten készült a világ legkisebb személyautója

Egy apró szigeten készült a világ legkisebb személyautója

Sztrájkot jelentettek be a British Airways pilótái

Sztrájkot jelentettek be a British Airways pilótái

Hőség, zivatar - mindenre figyelmeztetést adtak ki

Hőség, zivatar - mindenre figyelmeztetést adtak ki