Negatív kamattal kínál jelzáloghitelt Dánia harmadik legnagyobb bankja. Hogy lehetséges ez? – tudakolják a dánok. "Úgy, hogy mi is negatív kamatra veszünk fel kölcsönt, és ezt adjuk tovább az ügyfeleknek" – magyarázza a bank közgazdásza.

Amióta negatív kamatok jelentek meg a piacon, kissé fejre állt a pénzpiac: aki bankban tartja a pénzét az nem elég, hogy nem kap semmit sem érte, de még fizethet is. A svájci UBS bank már jelezte prémium ügyfeleinek: a jövőben 0,6%-ot számít fel minden évben olyan betétek után, melyek értéke meghaladja a félmillió svájci frankot. Több svájci bank már negatív kamatozású kölcsönöket ajánl ügyfeleinek mondván, hogy még mindig jobban jár így mindenki, hiszen a bank is negatív kamatra vesz fel hitelt, és a kettő közötti különbség, a marzs adja a profitot.

Most a Jyske dán bank egy kissé még tovább ment ezen az úton: jelzáloghitelt kínál megbízható ügyfeleinek – negatív kamattal. A pénzintézet abból indul ki, hogy Svájchoz hasonlóan Dánia és Svédország is a negatív kamatzónába került, és újításra van szükség, ha meg akarják tartani a helyüket a piacon.

10 éves jelzáloghitel – mínusz 0,5%-os kamattal – ezt kínálja a Jyske bank, melynek vezető közgazdásza elmagyarázta a londoni Guardiannek, miképp is lehetséges az új hitel. Mint Mikkel Hoegh kifejtette, az ügyfelek ebben az esetben is minden hónapban fizetnek egy részletet. A különbség az, hogy az adósságuk jobban csökken, mint amennyit befizettek.

A Jyske bank példáját egy másik dán bank is követni kívánja. A Nordea ajánlata a következő: 20 éves jelzáloghitel, melynek a kamata 0% illetve 30 éves jelzálogkölcsön, melynek a fix kamata 0,5%.

A bankok a prémiumügyfeleket célozzák meg ezekkel az ajánlatokkal, vagyis olyanokat, akik sok pénzt őriznek náluk, és akiket meg is akarnak tartani – és akik jó eséllyel hosszú távon is fizetőképesek. A másik apróság a járulékos költségek kérdése: a bankok szende mosollyal felszámolnak ügyintézési költségeket, melyek azért alkalmasak arra, hogy a jelzáloghitel felvevője végül is többet fizessen vissza a banknak, mint amekkora hitelt onnan felvett.

Mikor jön a negatív kamat a betétekre?

A dánok egyelőre nem követik a svájci példát, és nem kívánják megvágni a betéteseket. Beérik a zéró kamattal, vagyis ingyen használják az ügyfelek pénzét. De a Guardiannek nyilatkozó közgazdász nem titkolta: gondolkodásmódjuk hasonló, mint Svájcban. „A betétek negatív kamatáról a legfelső döntéshozók szintjén esett szó. Tulajdonképp mindenki meg akarja tenni ezt a lépést, de nem akar ő az első lenni" – nyilatkozta a közgazdász a londoni lapnak. Dánia és Svédország éppúgy nem tagja az eurozónának, mint Svájc, vagyis a nemzeti bank mozgástere jóval nagyobb. De így is nagy kockázat fix negatív vagy zéró kamatozású jelzáloghitelt nyújtani 10-20-30 éves távlatban.

Nagy Britannia sem tagja az eurozónának, sőt hamarosan búcsút mond magának az Európai Uniónak is. Ennek ellenére Londonban senki sem gondol a negatív kamatozású jelzáloghitelekre – írja a Guardian. Bár a bankok csökkenteni szándékoznak a kamatot, de nem akarják azt levinni nullára vagy épp mínuszba. Igaz, hogy a NatWest három éve megfenyegette az ügyfeleit: előbb vagy utóbb fizetniük kell majd azért, hogy a bankban tartják a pénzüket! De a fenyegetésből nem lett semmi, ugyanis megkezdődött a Brexit, és vele az angol font mélyrepülése.

Ami a dánokat illeti, egyelőre bizakodnak a jó szerencsében, vagyis abban, hogy sokáig alacsonyan maradnak a kamatlábak. Ha nem így lesz, akkor a most világszenzációnak számító negatív vagy zéró kamatozású jelzáloghitelek 10-20-30 évre, óriási veszteséget okozhatnak a bankoknak Dániában és mindenütt, ahol követik a vállalkozó szellemű bankárok példáját.