Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Legkevesebb 7 országban voltak már nagy botrányok az Új Selyemút program miatt - figyelmeztet a Bloomberg. Egy ilyenről már a hvg.hu is beszámolt korábban: ez pedig a kenyai vasútprojekt, amely Afrika egyik kirakatberuházása volt és amely az óceán partjától Uganda határáig vezetett volna. Ám mivel a kenyaiak nem adták meg a kikötői jogokat, melyeket a kínaiak kértek, ezért leállt a finanszírozás, így a vasútvonal a nagy semmi közepén ér véget.
De nem ez az egyetlen nehézség. Az Új Selyemút ugyanis Latin-Amerikába is elvezet. Az olajkitermelő Ecuador volt az egyik korai célpont. Kína, mint a világ legnagyobb olaj importőre összekötötte a stratégiai célt a hasznossal: úgy nyújtott hitelt egy óriási vízerőmű felépítéséhez, hogy kikötötte: amennyiben Ecuador nem lenne képes visszafizetni a kölcsönt, akkor olajban kell törlesztenie.
Végül összesen 1,7 milliárd dolláros hitelt kapott Ecuador, melyet 15 év alatt kell visszafizetnie 7 százalékos kamattal. Minthogy állandó az elmaradás, ezért Ecuador tartozása most már 6,5 milliárd dollár, melyet olajban törleszt. "Kína kihasználta a gyengeségünket" - nyilatkozta a pénzügyminiszter.
Ki fizeti a hiteleket?
Az már korábban kiderült, hogy az átláthatóság nemigen jellemzi a kínaiak hiteleit. Ezért is imádják ezt a helyi kiskirályok, akik persze a hitelek visszafizetését inkább az utódaikra hagyják rá. Emiatt pedig már több országban jelezték, hogy szívesen lemondanak az elődök által aláírt nagy kínai befektetésekről.
Ilyen például Mianmar, ahol Kína azt használta ki, hogy a világtól elzárkózó katonai diktatúra nem kapott pénzt másoktól csakis Pekingtől, ahol nemigen firtatták: milyen is az a rendszer, amellyel együttműködnek?!
Malajziában pedig alig bukott meg a több milliárd dolláros korrupcióval megvádolt miniszterelnök, Abdul Razak, utóda Mahathir bin Mohamad egyből közölte: visszamondanak két nagy kínai beruházást. Az egyiket, egy 3 milliárd dolláros csővezetéket kerek-perec lemondtak. Egy másikat, egy vasút építési tervezetet újratárgyaltak, és sikeresen lealkudtak pár milliárdot, így az építkezés "csak" 11 milliárd dollárba kerül.
A leginkább elriasztó példa azonban Zimbabwe esete. A kínaiak ott fedezték fel Afrikát több mint negyven évvel ezelőtt, amikor a brit gyarmatosítók elleni felszabadítási mozgalmat támogatták. Emberük, Robert Mugabe győzött és csődbe vitte az egykor sikeres országot.
A kissé szenilissé vált több mint 90 éves Mugabe elnök nála csaknem negyven évvel fiatalabb nejének akarta átadni a hatalmat, aki korábban gépírónő volt az elnök irodájában. A többi vezető ezt nem nézhette tétlenül: Pekingbe szaladtak, ahol hozzájárultak Mugabe megbuktatásához. A diktátor ment, Pekingben kiképzett utód, a csőd pedig még nagyobb lett, mint korábban.
575 milliárd dollár
Ennyire becsüli a Világbank azoknak a programoknak az értékét, amelyek az Új Selyemút keretében épültek vagy épülnek. A Morgan Stanley szerint 2027-re ez a szám 1300 milliárd dollárra nőhet. Hogy miből? Sri Lanka esetében látszott, hogy a nagyszabású infrastruktúra beruházások nem mindig hoztak kézzelfogható eredményt, a kölcsönt felvevő ország pénzügyi helyzetét viszont nagyon lerontották. Aztán megjelentek a kínaiak, akik a törlesztés fejében átvettek egy stratégiai fontosságú kikötőt. Éppúgy, mint Görögországban Pireuszt.
Lehet, hogy ugyanezt tervezik Triesztben is, mert Hszi Csinping elnök az év elején Rómában óriási üzleteket kötött az infrastruktúra fejlesztésére. Mindez nemcsak azoknak az országoknak gond, amelyek a kölcsönöket felveszik, mint Magyarország a belgrádi vasútra, hanem Pekingnek is. A Bloomberg szerint ezért is vált aktuálissá az egész Új Selyemút koncepció újragondolása.
