1500 dollár fölé is fölment egy uncia arany ára egy rövid időre – jelezve, hogy nagy a bizonytalanság a világpiacon. Az egyik fő ok: az amerikai-kínai kereskedelmi háború, amely feje tetejére állíthatja az egész globális gazdaságot, ha még sokáig eltart.

De addigis élni kell! A Reuters hírügynökség összeállítást közölt arról, hogy már évek óta hamisítják az aranytömböket, a fő forrásnak pedig Kínát jelölik meg. A Mennyei Birodalom a világ egyik legnagyobb aranytermelője, a kereskedelmet Sanghajban egy hatóság tartja kézben, melyet a külvilág is elismer. Csakhogy Kína nagy ország. A Reuters állítása szerint évente 400-600 tonna arany jut el Hongkongba – illegálisan, azután ezt tovább adják Thaiföldön és másutt működő kínai aranykereskedőknek. Valahol pedig rákerül a svájci logó az aranyra, így a tömbök teljesen piacképessé válnak.

A JP Morgan széfjeiben sok hamis logójú aranytömböt találtak. Különböző jelentések szerint 50-100 millió dollár értékű kis tömbökről van szó. A bar jóval kisebb, mint az aranyrúd, amelyben általában az aranykészleteket tartják a nemzeti bankok. Mérete körülbelül egy okostelefonnak felel meg, az értéke pedig 50 ezer dollár körül járhat. A világ aranykereskedelmének zömét ez teszi ki.

Ezért nagyon fontos itt a bizalom, amelyet négy svájci finomító garantál. De Ticino kantonban 550 hamis logót regisztráltak. Mindez persze eltörpül amellett, hogy csak Svájcban 100 milliárd dollár értékű arany finomítása folyik egy évben. Dehát valószínűtlen, hogy a kínai hamisítók elsősorban Svájcban kívánnák értékesíteni a hamis logóval ellátott aranyat.

"Nagyon jó minőségű hamisításról van szó!" – dicsérte meg a távol-keleti logómestereket az a svájci szakértő, aki a Reuters hírügynökségnek nyilatkozott. De vajon ki használja föl ezeket a hamis svájci logóval ellátott valószínűleg kínai aranytömböket?

Olyan szervezetek és országok, melyek illegálisak, vagy melyeket szankciók sújtanak

Első helyen állnak a kábítószerkereskedők, akiknek nagy összegű készpénzt kell tisztára mosniuk. A bankok kínos kérdéseket tennének fel a pénz eredetét illetően. Nekik eszményi megoldás az olyan arany, melyen ott a svájci logó anélkül, hogy annak törvényes eredetéről meggyőződtek volna.

A második csoport – és ez már a titkosszolgálatok figyelmét is felkeltette: a terrorszervezeteké. Ők sok helyről kapnak pénzügyi támogatást, de azok, akik adják a pénzt, ahhoz is ragaszkodnak, hogy a nevük maradjon titokban. A kínai aranytömb hamis svájci logóval számukra is ideális megoldás. Különösen a Közel-Keleten, ahol az aranykereskedelem hagyományosan vezető ágazatnak számít, mert a szupergazdagok jó része csak a nemesfémben bízik igazán.

A harmadik csoport azoknak az országoknak a listája, melyeket szankciók sújtanak. A Reuters itt Észak-Koreát és Venezuelát említi. Nem kétséges, hogy mindkét állam az élen járhat ebben. Észak-Koreában a titkosszolgálat egyik legfőbb feladata, hogy pénzt szerezzen a hazai fegyverkezési programra, illetve hogy Kim Dzsong Unnak meglegyen a kívánt páncélozott Mercedese. Mindebben a svájci logóval ellátott kínai arany nagy segítség lehet, különösen mivel Peking Észak-Korea egyetlen igazi szövetségese. Itt nem kell tartaniuk a lebukástól Észak-Korea titkosügynökeinek, akiknek egy részét épp Kínában képezték ki.

Vajon mi Kína és Oroszország szerepe?

Erre a Reuters összeállítása nem tér ki, pedig mindkét nagyhatalom komoly aranykészletekkel rendelkezik, és évtizedes tapasztalatuk is van arra, hogy miképp befolyásolhatják az arany árát a globális piacon. Mindkét államot sújtják amerikai szankciók, és mindkettőnek nagy szüksége van arra, hogy megerősítse pénzügyi pozícióit az Egyesült Államokkal szemben. Az oroszok egyenesen arra buzdítják Kínát, hogy hozzanak létre "dollármentes övezetet", vagyis olyan gazdasági szövetséget, ahol az elszámolások nem dollárban folynak. Ennek például az olajkereskedelemben komoly következményei lehetnek. Olajban Oroszország az egyik legnagyobb exportőr, Kína a legnagyobb importőr.

Sztálin elvtárs állítólag lefekvés előtt mindig megvizsgáltatta az ország aranykészletét, és az eredményt beírta egy iskolai füzetbe. Nem tudjuk, hogy Putyin elnöknek van-e ilyen szokása hiszen az arannyal kapcsolatban továbbra is minden államtitok Moszkvában. Természetesen Pekingben is. De ha igazak a Reuters állításai, akkor aligha folyhatna nagyszabású illegális aranykereskedelem Hongkong irányába anélkül, hogy a hatalom ne tudna erről Pekingben. Valószínűleg ez is azok közé a titkos fegyverek közé tartozik, melyekről Hszi Csinping elnök beszélt, amikor Donald Trump az Egyesült Államok ellenfelének titulálta őt.