A Disznó a szerencse szimbólumából a katasztrófa jele lett a Mennyei Birodalomban, ahol az afrikai sertéspestis miatt tömegesen irtják a disznókat: az állomány egyharmada, 100 millió állatot leöltek már - jelentette a mezőgazdasági minisztérium Pekingben. A járványt még nem sikerült lokalizálni a hatalmas országban, ahol az állattenyésztő gazdaságok kétségbe vannak esve. A kereskedők éppúgy hiszen a sertéshús a kínai konyha fontos alapanyaga, és semmi mással nem pótolható. Mi lesz, ha még 100 millió sertést sújt a járvány, ahogy ezt néhány előrejelzés jósolja?

A helyzet valóban drámai az 1,4 milliárdos piacon, ahol a lakosság többsége még mindig nagyon szerényen él: 90 százaélkkal nőtt meg a sertéshús ára egyetlen év alatt. A kiskereskedők is panaszkodnak, hiszen ők is 70 százalékkal kapják drágábban a sertéseket az állattenyésztőktől. Ezek a hivatalos állami statisztika számai, nem kizárt, hogy a valóság ennél is komorabb. Az mindenesetre tény, hogy a sertésvész alapjaiban rázza meg a kínai gazdaságot, mert szinte minden családnak újra kell terveznie a költségvetését. A disznótenyésztő gazdaságoknak pedig valamiféle újrakezdési üzleti tervre van szükségük, mert állami segítség nélkül nem képesek kilábalni a bajból.

Ezért Pekingben bejelentették , hogy a tenyésztő kis- és nagygazdaságok jelentős állami támogatásra számíthatnak.

A probléma az, hogy a tenyésztők jelentős része pánikba esett, és végképp fel akar hagyni hagyományos szakmájával. Sokan a beteg állatok leölése mellett vágóhídra küldik az egészségeseket is. A kínaiak igen pragmatikusak: gyorsan váltanak. Ez általában jó a gyorsan változó gazdaságban, de most inkább hátrány, mert veszélybe kerülhet az egész hatalmas piac húsellátása. Olyannyira, hogy a kereskedelmi minisztérium óriási fagyasztott húskészletek egy részének a piacra dobását fontolgatja. “Figyeljük a helyzetet, és rögtön lépünk, ha kell” - közölte a minisztérium szóvivője Pekingben. Elmondta azt is, hogy mesterséges megtermékenyítésre ösztönzik a gazdákat, hogy minél gyorsabban pótolni tudják az elhullott 100 milliós állományt. Ezenkívül felszólították a tartományi vezetőket, hogy tekintsék kiemelt célnak a sertéstenyésztők támogatását. Kínában a tartományok meglehetősen nagy önállóságot élveznek gazdasági téren. Saját költségvetésük van, és ennek felhasználásáról a helyi vezetők dönthetnek. Ennek megfelelően több tartományban a helyi kormányzat fizet a kiskereskedőknek azért, hogy adják olcsóbban a sertéshúst. Persze van olyan tartomány is, ahol visszatérnek a régi “szép idők“: korlátozzák a húsfogyasztást. Jegyre adják a sertéshúst - legalábbis azt, amelyet a kormányzati támogatás miatt olcsóbban lehet megvásárolni a piacon.

A pekingi pénzügyminisztérium sem marad tétlen: arra szólítja fel a bankokat, hogy adjanak kedvezményes újrakezdési hiteleket azoknak az állattenyésztő gazdaságoknak, melyek vállalják , hogy gyors ütemben folytatják a disznó hízlalást - annak ellenére, hogy az afrikai sertéspestisnek nincsen vége.

Az egészségügyi minisztérium sem maradhat tétlen ilyen időkben: ők arról győzködik az embereket, hogy a járvány csak állatról állatra terjed, de emberre nem. Fontos információ ez faluhelyen, ahol még mindig százmilliók élnek minimális iskolai végzettséggel. A pekingi kormány elégedett lehet az intézkedések fogadtatásával: a nagy sertéstenyésztő cégek részvényárfolyamai emelkedtek a tőzsdén. A WH csoport, amely a világ legnagyobb sertéstenyésztő és -feldolgozó cége rekordemelkedést produkált a hongkongi tőzsdén: egyetlen nap alatt 7,9 százalékkal emelkedett részvényeinek az árfolyama.

A világ legnagyobb sertéstenyésztő és -fogyasztó államának katasztrofális helyzete komoly áremelkedést válthat ki az egész globális gazdaságban. Megoldást jelenthet-e az import? A világ nagy sertéstenyésztő államai reménykedve tekintenek Kínára, amely legkevesebb 1,5 millió tonna sertés hús importjára kényszerül az idén. Az Egyesült Államok sertéstenyésztői is nagyon bíztak a kínaiak importjában, de csalódniuk kellett: Trump szankciói miatt Pekingben úgy döntöttek, nem vesznek sertéshúst az Egyesült Államoktól.

Felragyog az európai tenyésztők napja? A CNN-nek ezzel kapcsolatban a Rabobank szakértője nyilatkozott. Matteo Lagatti elmondta: az első félévben 54 százalékkal növekedett a sertés hús exportja Európából Kínába. A trend folytatódni fog 2020-ban is - jósolta a Rabobank szakértője. Spanyolország, Németország, Hollandia, Dánia és Franciaország a fő szállítók Európából. Magyarország nem szállíthat, mert nálunk is megtalálták már az afrikai sertéspestis vírusát - igaz, hogy csak vaddisznókban. Így a magyarokat leginkább az árak emelkedése érintheti. Erről beszélt a hvg.hu-nak a Pick Szeged Zrt. megbízott vezérigazgatója is, aki elmondta: áprilishoz képest 20-30-40 százalékkal nőttek az árak.