Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A magyar kormánynak a magyar fiskális politikáért felelős tagjaként beszélek - tisztázta pozícióját a Magyar Közgazdasági Társaság idei vándorgyűlésén tartott előadása első mondatában Varga Mihály pénzügyminiszter. Ez elegáns válasz lehetett Matolcsy György jegybankelnök két nappal korábbi előadására, aki nem a monetáris politikáról, annak bonyolult eszközrendszeréről értekezett, hanem a globális gazdaságot fenyegető tényezők felsorolásával sürgette egy Magyar modell 2.0 megvalósítását, amely természetesen a Magyar Nemzeti Bank javaslataira épülne.
Korszakhatáron vagyunk, az eddigi erős konjunkturális ciklus lassan kezd véget ér, de ez még nem recesszió! – mondta a pénzügyminiszter, aki Kínában 6 százalékos, az Egyesült Államokban 1,8 százalékos, az Európai Unióban 1,7 százalékos növekedést vár. A fejlett országokban a hazai össztermék háromnegyedét a szolgáltatások adják, ebben az ágazatban nem érződik visszaesés, és mindez ellensúlyozza az ipari termelés lassulását, a feltorlódott feszültségeket - hangsúlyozta. Bár a német gazdaság 12 hónapja lejtmenetben van, ezt a magyar még nem érezte meg, és még „az ipar is köszöni szépen, jól van” - fűzte hozzá. Ennek magyarázata egyebek mellet az, hogy a magyar járműgyártás prémiumautókat kínál, és ezek forgalma továbbra is nagy, valamint a viszonylag alacsony költségszint, amiből következően nem a magyar kapacitásokhoz nyúlnak hozzá, ha szűkíteni kell a termelést.
Az idei első félévben a gazdasági növekedéshez az egyes tényezők a következőképpen járultak hozzá:
- Kormányzati intézkedések: 1,6 százalék
- Belső motorok: 2,4 százalék
- Külső kereslet: 0,9 százalék
- EU-források: 0,2 százalék
A beruházási ráta a hazai össztermék 28 százaléka, ami a további növekedést megalapozza - jegyezte meg Varga. A nehezebb külső környezet áthidalására, a további felzárkózáshoz hét pontból álló javaslattal állt elő:
- A tartalékok felélésének elkerülése, fiskális szigor. „Az nem megy, hogy az egyik nap nullás költségvetésről beszélünk, a másik napon pedig arról, hogyan kezdjünk el élénkíteni” – jegyezte meg Varga, ami szintén utalás lehetett Matolcsy két nappal korábbi előadására, aki szerint „általános konjunktúraélénkítő programra van szükség”, egyes ágazatokat meg kell erősíteni.
- A beruházási ráta maradjon 25 százalékon.
- Az árfolyam legyen „kiszámítható, stabil”.
- A munkaerő-tartalékokat mozgósítani kell, a közmunkásokat, állástalanokat, nyugdíjasokat vissza kell csábítani a munka világába; például 400 ezerrel kevesebb hölgy dolgozik, mint férfi, természetesen „az otthoni munkát nem számítva”.
- A szakpolitikai javaslatokat végre kell hajtani, az ehhez szükséges törvényeket meg kell hozni – utalt a pénzügyi tárca versenyképességi javaslatcsomagjára.
- A versenyképességet, az innovációt a kisvállalkozói körben is javítani kell.
- A politikai és a pénzügyi stabilitást meg kell őrizni.
