szerző:
Gyenis Ágnes

A külpiacokról szeretne friss pénzt és befektetési lehetőségeket szerezni Mészáros Lőrinc, hogy tovább hizlalja a kormányzati hátszéllel, nem éppen etikusan felépített cégbirodalmát.

Soha elégedettebben nem bonthatott pezsgőt szilveszter éjjelén Mészáros Lőrinc, mint 2018–2019 fordulóján: nem elég, hogy immár ő és nem Csányi Sándor OTP-vezér Magyarország leggazdagabb embere, meglepően jól sikerült tőzsdei cégbirodalmának londoni bemutatkozása is. Márpedig – Brexit ide vagy oda – a londoni City mégiscsak a világ egyik pénzügyi fellegvára, akit ott elfogadnak, az jó esélyekkel méreti meg magát a nemzetközi tőkepiacokon.

A Mészáros-csapat most olyasmire készül, amire nálunk még egyetlen kormányzati kegyenc sem volt képes: tőzsdei szuperholdingját európai szinten is látható, a külpiacokat is meghódító és onnan is finanszírozható céggé tenné.

„A londoni befektetési bankárok udvarias emberek. Csak indirekt módon utalnak a Mészáros úr cégeivel kapcsolatos politikai bizonytalanságokra és kockázatokra. Azt a kérdést pedig soha nem tennék fel direktben, hogy a háttérben valójában ki a Mészáros-féle vállalatok végső tulajdonosa” – ecsetelte a HVG-nek egy tőkepiaci szakember, aki kapcsolatban áll az említett bemutatkozásra meghívott egyik befektetési céggel. Mint mondja, a Mészáros-cégeket képviselő menedzserek okosan és meggyőzően mutatták be terveiket, hangsúlyozva, hogy a továbbiakban elsősorban tisztességes, piaci versenyben küzdve növekednének. Nyilván nem részletezték, hogy eddig itthon milyen unortodox logika alapján juthattak folyamatosan busás állami megrendelésekhez, vagy kebelezhették be sorra a nekik tetsző vállalatokat.

©

Mészáros Lőrinc közeljövőben egyesítendő két tőzsdei nagyvállalata, az Opus Global és a Konzum nem csak Londonban kampányolt, jártak Frankfurtban, Stockholmban, Helsinkiben és Tallinnban is. Fellépéseiket neves bankházak, az amerikai Goldman Sachs és a brit Renaissance Capital szervezték meg.

©

A találkozók csak az ismerkedésről, a bizalomépítésről szóltak, senki semmilyen befektetési ígéretet nem tett, kötelezettséget nem vállalt – szögezte le a HVG informátora. Mészáros emberei bemutatták azt a hihetetlenül széles portfóliót, amire eddig szert tettek: erőművet, agrárüzemeket, szálloda- és kempingláncot, biztosítói, vagyonkezelői, ingatlanfejlesztői és informatikai érdekeltségeket. Figyelemre méltó mozzanat, hogy mindezekről nincs független, átfogó elemzés, egyetlen hazai brókercég sem vállalja nyíltan a politikailag érzékeny cégrendszer értékelését.

A befektetők számára készített, nyilvános prezentáció szerint az Opus és a Konzum egyesülésével 1,2 milliárd eurós – azaz megközelítőleg 400 milliárd forintos – piaci kapitalizációjú óriásvállalat jön létre. Ez nem feltétlenül jelent ekkora vagyoni értéket, mert e mutató a mindenkori tőzsdei árfolyamtól függ. Bár ez a méret már észrevehető a hasonló európai holdingok között, a kisebbek közé tartozik. De még a budapesti börzén szereplő vállalatok rangsorában is csak az ötödik – az OTP piaci értéke több mint nyolcszor, a Molé majdnem hétszer, a Richteré közel háromszor ekkora, és a Magyar Telekomé is meghaladja. Mindenevő holdingként viszont kétségtelenül a legnagyobb magyar cég lesz.

©

A világelsők között volt ugyanakkor az árfolyamraliban, amiben persze – tekintettel a magyar tőzsde periferikus jellegére – több volt a spekuláció, mint a realitás. 2017-ben, amikor Mészáros Lőrinc színre lépett, a Konzum árfolyama 6600, az Opusé pedig 1600 százalékkal nőtt, és ennek a gazdagodásnak a kisbefektetők is haszonélvezői lettek. Igaz, 2018 tavasza óta mindkét cég árfolyama lefelé csordogál, pedig újabb és újabb vagyonelemekkel gyarapítják őket. A HVG információi szerint a menedzsment nem örül ennek, de egyelőre nem avatkoznak be, talán mert túl sokba kerülne. A két cég ugyanis 35-35 százalékban az 5 százalék alatti kisrészvényeseké, ami a propaganda szempontjából viszont erény.

Kétélű fegyver az árfolyam egy olyan cég számára, amely a nemzetközi befektetői körökben akarja elfogadtatni magát. A Konzum–Opus-egyesülésnek első körben az lehet a hozománya, hogy bekerül néhány olyan nemzetközi tőzsdei indexbe, amely mérvadó a befektetetési alapok számára. A HVG által megkérdezett szakértők szerint a beugró a Budapesti Értéktőzsde által összeállított, közép-európai vállalatokra fókuszáló CETOP index lehet. Ebben most a négy nagy magyar tőzsdei cég papírjai szerepelnek. A másik a rangos MSCI nemzetközi indexcsalád tagja, az MSCI Hungary, amelyben viszont most csak az OTP, a Mol és a Richter van. „Azt gondolom, ez utóbbiba kerülés nem lehet rövid távú cél. A most 450 forinton forgó Magyar Telekomot is kidobták belőle, és csak akkor vennék vissza, ha kiérdemelné, és a piac a vállalat teljesítménye alapján legalább 700–800 forintra értékelné a részvényét” – mondja egy elemző.

Egészen mások a szempontok akkor, ha az egyesült holding nemzetközi részvény- vagy kötvénykibocsátásban gondolkodik. Márpedig Mészárosék azzal számolnak, hogy az egyesített részvény egészen biztosan megjelenik egy vagy több külföldi tőzsdén. A legkívánatosabbnak a frankfurti tűnik. A világ tizedik legnagyobb értékpapírtőzsdéjének szóvivője a HVG érdeklődésére sejtelmesen úgy fogalmazott: lehet, hogy jártak náluk egyfajta ismerkedésen, meglátogathatták a parkettet, megnézhették a kereskedést – de hogy ez sikeres volt-e vagy sem, azt ő nem tudhatja. Minden ilyen kérdésben az a cég (bank, tanácsadó) az illetékes, amelyik az utat szervezte – fűzte hozzá. Az eseménynek az ottani sajtóban sem volt nagy visszhangja, egyedül a kifejezetten baloldali Junge Welt számolt be a befektetőszerzési kísérletről, amelynek az esélyeit úgy latolgatta, hogy Sargentini-jelentés a magyar jogállamiságról ide vagy oda, a befektetőket csak az érdekli, lehet-e még egy szeletet kapni a tortából.

„Holdingokkal foglalkozom, a hasonló társaságok – ritka kivétellel – diszkonton, vagyis a vagyonértéküknél akár 20–30 százalékkal alacsonyabb áron forognak. Ehhez képest Mészárosék cégei itthon még mindig jócskán túlértékeltek, további, lényeges árfolyam-korrekció nélkül aligha lehet külföldön piacra dobni a papírjaikat” – magyarázza egy szakértő. Ezzel viszont amortizálódhat a világszenzációként bemutatott „száguldó árfolyam” arculat. Az Opus–Konzum-duónál ráadásul két sajátos rizikófaktorral is számolni kell. Az egyik az átláthatatlanság, a bonyolult kereszttulajdonlások és tőkeemelések egymásban. „Ha leválasztanának öt tiszta, elkülöníthető és áttekinthető szektort, sokkal jobb lenne a helyzet” – vélekedik a szakértő. A másik a menedzsment. A cégcsoportban ugyanis nincsenek nagy nevek. A vezérkart főképpen Jászai Gellért, Linczényi Aladin Ádám és Fekete Péter képviseli. Ők itthon ugyan többé-kevésbé ismertek, de nemzetközi tranzakciókban még nem jeleskedtek.

©

Mészárosék külföldi megítélése szempontjából kulcskérdés a hova és hogyan tovább. Vajon el tudják-e hitetni a befektetőkkel, hogy versenykörülmények között, korrupciómentes övezetben is képesek fejlődni? A Concorde cégcsoport első embere, Jaksity György a 24.hu-nak úgy nyilatkozott azokról az oligarchákról, akik állami megrendelések révén erősödnek meg és monopolizálják a belföldi gazdaság egy-egy területét, hogy „ezeket a szereplőket, amint kikerülnek a politika védőernyője alól, a nemzetközi versenyben egyszerűen elsöprik”.

„Lehet azon keseregni, hogy mi itthon milyen világban élünk, de ebből pozitív, európai üzleti sztori lehet” – mond ellent egy, a HVG-nek névtelenül nyilatkozó hazai nagybefektető. Két irány rajzolódik ki markánsan: az egyik az ingatlanfejlesztés, a másik az informatika. Mindkettő olyan ágazat, amellyel a külpiacokra lehet lépni, akár úgy is, hogy ott cégeket vásárolnak fel. „Csakhogy innentől kezdve véget ér az a módi, hogy nyomott áron jutnak komoly vagyonokhoz, és még azt is a saját, felfújt részvényeikkel fizetik meg” – figyelmeztet egy elemző.

Mások annyiban árnyalják a képet, hogy a nemzetközi pénzvilág is tudomásul veszi, hogy a holdingban lévő vállalatok üzleteinek 10 százaléka „politikailag érintett”, ha a maradék 90 százalék piackonform lesz. Ráadásul a magyar állam a külföldi terjeszkedést is támogatni tudja. Nem véletlen, hogy a kudarcba fulladt keleti nyitás helyett az ismét átnevezett állami befektetési ügynökség a környező országok felé fordult, és ott pásztázza a befektetési lehetőségeket. A kormány kedvenceinek Orbán sajátos diplomáciája, szövetségi politikája is jól jöhet, ha éppen a helyi hatalmat kell megkörnyékezni egy-egy piacinak mondott tranzakcióhoz.

©

„Mielőtt Mészáros Lőrinc befolyása alá került volna az Appeninn, nézegettük a tőzsdei ingatlanfejlesztőt. Közepes minőségű, érdektelen cég volt. Azt kell hogy mondjam, mostanra vonzó lett az összetétele” – összegzi tapasztalatait egy befektetőcsoport vezetője. A szóbeszéd szerint az új szuperholding tagjai közül az Appeninn léphet ki először a külpiacokra, állítólag nézegetett is magas színvonalú irodaházakat a régióban, de még nem vásárolt.

©

Még nagyobb, sok százmilliárdos dobás lehet a szintén tőzsdei 4iG fejlesztővállalat, amely korábban is nyert állami tendereket, de a következő hónapokban még inkább belehúzhat. A HVG informátorai szerint most ez a cég lehet több állami vállalat, köztük a Paksi Atomerőmű, az energetikai MVM-csoport vagy a tömegközlekedési vállalatok kiszolgálója, kiszorítva például a német Telekom-csoporthoz tartozó T-Systemst. Kapóra jöhetnek a kormányzat kamerás megfigyelési tervei és a bankrendszer digitalizációja is – a takarékszövetkezeti szektor fejlesztésébe máris bekapcsolódtak Mészárosék.

A holding további informatikai cégek felvásárlására készül, több telekommunikációs vállalat esetében pedig már a tárgyalásokat is megkezdték. Felröppent a Magyar Telekom esetleges bekebelezése is, de a Deutsche Telekom állítólag nem szívesen engedné ki a kezéből. A HVG információja szerint egyelőre a kelet-közép-európai Telenor-érdekeltségek új, cseh tulajdonosa, a PPF-csoport sem árulja a 2,8 milliárd euróért, azaz az Opus–Konzum tőzsdei értékének 2,5-szereséért megvett vállalatot, jóllehet korábban erről is azt rebesgették, hogy Mészároshoz kerül. A legújabb pletykák inkább arról szólnak, hogy az Invitel lehet a reális célpont, amit a romániai magyar kézben lévő Digi vásárolt volna fel 43 milliárd forintért, csakhogy a Gazdasági Versenyhivatal – talán nem véletlenül – első körben nem engedélyezte az üzletet.

„Diktátorok pénzét is elfogadják a világban, erkölcsi aggály nélkül. Miért is ne üzletelnének egy nyilvános, európai székhelyű cégcsoporttal?” – veti fel Karagich István, a Blochamps tanácsadó cég vezetője. „A kérdés mindig csak az ár, a remélt hozam. Lehet magasról indulni, de akkor a bukás is nagyobb lehet” – fűzi hozzá.

Mészáros Lőrinc külpiaci megjelenésének azonban a forrásszerzésen vagy a terjeszkedésen túl egyéb, járulékos haszna is lehet. Feltéve, hogy a közbeszerzéseken megcsípett milliárdok egy része külföldi számlákon lapul, lehetőség van ezek legális hazahozatalára és munkába állítására is. A tőzsdei struktúra elvben transzparens, de ki mondja meg, kinek a pénzét rejti egy külföldi letétkezelő? Az egész, példátlan kísérlet kilátásait pedig egy elemző találóan így foglalta össze a HVG-nek: „Sokatmondó lesz, milyen rövidítést aggatnak majd a befektetők a Konzum–Opus-együttesre: OK vagy KO.”

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Már négy halálos áldozata van az M3-ason történt balesetnek

Már négy halálos áldozata van az M3-ason történt balesetnek

Ránéztek Trump Facebook- és Instagram-fotóira, és kiderült, hogy többet számítógéppel manipuláltak

Ránéztek Trump Facebook- és Instagram-fotóira, és kiderült, hogy többet számítógéppel manipuláltak

„Arab proli vagyok, akit a francia elit bűnbaknak használt”

„Arab proli vagyok, akit a francia elit bűnbaknak használt”

Népszava: Folytatódik az eljárás Magyarország ellen a Stop Soros-törvénycsomag miatt

Népszava: Folytatódik az eljárás Magyarország ellen a Stop Soros-törvénycsomag miatt

Rekorder látványosság került a felújított Szépművészetibe

Rekorder látványosság került a felújított Szépművészetibe

Videó: hatalmas füsttel lett „öngyilkos” egy Mazda motorja a Soroksári úton

Videó: hatalmas füsttel lett „öngyilkos” egy Mazda motorja a Soroksári úton