szerző:
Gyenis Ágnes

A külpiacokról szeretne friss pénzt és befektetési lehetőségeket szerezni Mészáros Lőrinc, hogy tovább hizlalja a kormányzati hátszéllel, nem éppen etikusan felépített cégbirodalmát.

Soha elégedettebben nem bonthatott pezsgőt szilveszter éjjelén Mészáros Lőrinc, mint 2018–2019 fordulóján: nem elég, hogy immár ő és nem Csányi Sándor OTP-vezér Magyarország leggazdagabb embere, meglepően jól sikerült tőzsdei cégbirodalmának londoni bemutatkozása is. Márpedig – Brexit ide vagy oda – a londoni City mégiscsak a világ egyik pénzügyi fellegvára, akit ott elfogadnak, az jó esélyekkel méreti meg magát a nemzetközi tőkepiacokon.

A Mészáros-csapat most olyasmire készül, amire nálunk még egyetlen kormányzati kegyenc sem volt képes: tőzsdei szuperholdingját európai szinten is látható, a külpiacokat is meghódító és onnan is finanszírozható céggé tenné.

„A londoni befektetési bankárok udvarias emberek. Csak indirekt módon utalnak a Mészáros úr cégeivel kapcsolatos politikai bizonytalanságokra és kockázatokra. Azt a kérdést pedig soha nem tennék fel direktben, hogy a háttérben valójában ki a Mészáros-féle vállalatok végső tulajdonosa” – ecsetelte a HVG-nek egy tőkepiaci szakember, aki kapcsolatban áll az említett bemutatkozásra meghívott egyik befektetési céggel. Mint mondja, a Mészáros-cégeket képviselő menedzserek okosan és meggyőzően mutatták be terveiket, hangsúlyozva, hogy a továbbiakban elsősorban tisztességes, piaci versenyben küzdve növekednének. Nyilván nem részletezték, hogy eddig itthon milyen unortodox logika alapján juthattak folyamatosan busás állami megrendelésekhez, vagy kebelezhették be sorra a nekik tetsző vállalatokat.

©

Mészáros Lőrinc közeljövőben egyesítendő két tőzsdei nagyvállalata, az Opus Global és a Konzum nem csak Londonban kampányolt, jártak Frankfurtban, Stockholmban, Helsinkiben és Tallinnban is. Fellépéseiket neves bankházak, az amerikai Goldman Sachs és a brit Renaissance Capital szervezték meg.

©

A találkozók csak az ismerkedésről, a bizalomépítésről szóltak, senki semmilyen befektetési ígéretet nem tett, kötelezettséget nem vállalt – szögezte le a HVG informátora. Mészáros emberei bemutatták azt a hihetetlenül széles portfóliót, amire eddig szert tettek: erőművet, agrárüzemeket, szálloda- és kempingláncot, biztosítói, vagyonkezelői, ingatlanfejlesztői és informatikai érdekeltségeket. Figyelemre méltó mozzanat, hogy mindezekről nincs független, átfogó elemzés, egyetlen hazai brókercég sem vállalja nyíltan a politikailag érzékeny cégrendszer értékelését.

A befektetők számára készített, nyilvános prezentáció szerint az Opus és a Konzum egyesülésével 1,2 milliárd eurós – azaz megközelítőleg 400 milliárd forintos – piaci kapitalizációjú óriásvállalat jön létre. Ez nem feltétlenül jelent ekkora vagyoni értéket, mert e mutató a mindenkori tőzsdei árfolyamtól függ. Bár ez a méret már észrevehető a hasonló európai holdingok között, a kisebbek közé tartozik. De még a budapesti börzén szereplő vállalatok rangsorában is csak az ötödik – az OTP piaci értéke több mint nyolcszor, a Molé majdnem hétszer, a Richteré közel háromszor ekkora, és a Magyar Telekomé is meghaladja. Mindenevő holdingként viszont kétségtelenül a legnagyobb magyar cég lesz.

©

A világelsők között volt ugyanakkor az árfolyamraliban, amiben persze – tekintettel a magyar tőzsde periferikus jellegére – több volt a spekuláció, mint a realitás. 2017-ben, amikor Mészáros Lőrinc színre lépett, a Konzum árfolyama 6600, az Opusé pedig 1600 százalékkal nőtt, és ennek a gazdagodásnak a kisbefektetők is haszonélvezői lettek. Igaz, 2018 tavasza óta mindkét cég árfolyama lefelé csordogál, pedig újabb és újabb vagyonelemekkel gyarapítják őket. A HVG információi szerint a menedzsment nem örül ennek, de egyelőre nem avatkoznak be, talán mert túl sokba kerülne. A két cég ugyanis 35-35 százalékban az 5 százalék alatti kisrészvényeseké, ami a propaganda szempontjából viszont erény.

Kétélű fegyver az árfolyam egy olyan cég számára, amely a nemzetközi befektetői körökben akarja elfogadtatni magát. A Konzum–Opus-egyesülésnek első körben az lehet a hozománya, hogy bekerül néhány olyan nemzetközi tőzsdei indexbe, amely mérvadó a befektetetési alapok számára. A HVG által megkérdezett szakértők szerint a beugró a Budapesti Értéktőzsde által összeállított, közép-európai vállalatokra fókuszáló CETOP index lehet. Ebben most a négy nagy magyar tőzsdei cég papírjai szerepelnek. A másik a rangos MSCI nemzetközi indexcsalád tagja, az MSCI Hungary, amelyben viszont most csak az OTP, a Mol és a Richter van. „Azt gondolom, ez utóbbiba kerülés nem lehet rövid távú cél. A most 450 forinton forgó Magyar Telekomot is kidobták belőle, és csak akkor vennék vissza, ha kiérdemelné, és a piac a vállalat teljesítménye alapján legalább 700–800 forintra értékelné a részvényét” – mondja egy elemző.

Egészen mások a szempontok akkor, ha az egyesült holding nemzetközi részvény- vagy kötvénykibocsátásban gondolkodik. Márpedig Mészárosék azzal számolnak, hogy az egyesített részvény egészen biztosan megjelenik egy vagy több külföldi tőzsdén. A legkívánatosabbnak a frankfurti tűnik. A világ tizedik legnagyobb értékpapírtőzsdéjének szóvivője a HVG érdeklődésére sejtelmesen úgy fogalmazott: lehet, hogy jártak náluk egyfajta ismerkedésen, meglátogathatták a parkettet, megnézhették a kereskedést – de hogy ez sikeres volt-e vagy sem, azt ő nem tudhatja. Minden ilyen kérdésben az a cég (bank, tanácsadó) az illetékes, amelyik az utat szervezte – fűzte hozzá. Az eseménynek az ottani sajtóban sem volt nagy visszhangja, egyedül a kifejezetten baloldali Junge Welt számolt be a befektetőszerzési kísérletről, amelynek az esélyeit úgy latolgatta, hogy Sargentini-jelentés a magyar jogállamiságról ide vagy oda, a befektetőket csak az érdekli, lehet-e még egy szeletet kapni a tortából.

„Holdingokkal foglalkozom, a hasonló társaságok – ritka kivétellel – diszkonton, vagyis a vagyonértéküknél akár 20–30 százalékkal alacsonyabb áron forognak. Ehhez képest Mészárosék cégei itthon még mindig jócskán túlértékeltek, további, lényeges árfolyam-korrekció nélkül aligha lehet külföldön piacra dobni a papírjaikat” – magyarázza egy szakértő. Ezzel viszont amortizálódhat a világszenzációként bemutatott „száguldó árfolyam” arculat. Az Opus–Konzum-duónál ráadásul két sajátos rizikófaktorral is számolni kell. Az egyik az átláthatatlanság, a bonyolult kereszttulajdonlások és tőkeemelések egymásban. „Ha leválasztanának öt tiszta, elkülöníthető és áttekinthető szektort, sokkal jobb lenne a helyzet” – vélekedik a szakértő. A másik a menedzsment. A cégcsoportban ugyanis nincsenek nagy nevek. A vezérkart főképpen Jászai Gellért, Linczényi Aladin Ádám és Fekete Péter képviseli. Ők itthon ugyan többé-kevésbé ismertek, de nemzetközi tranzakciókban még nem jeleskedtek.

©

Mészárosék külföldi megítélése szempontjából kulcskérdés a hova és hogyan tovább. Vajon el tudják-e hitetni a befektetőkkel, hogy versenykörülmények között, korrupciómentes övezetben is képesek fejlődni? A Concorde cégcsoport első embere, Jaksity György a 24.hu-nak úgy nyilatkozott azokról az oligarchákról, akik állami megrendelések révén erősödnek meg és monopolizálják a belföldi gazdaság egy-egy területét, hogy „ezeket a szereplőket, amint kikerülnek a politika védőernyője alól, a nemzetközi versenyben egyszerűen elsöprik”.

„Lehet azon keseregni, hogy mi itthon milyen világban élünk, de ebből pozitív, európai üzleti sztori lehet” – mond ellent egy, a HVG-nek névtelenül nyilatkozó hazai nagybefektető. Két irány rajzolódik ki markánsan: az egyik az ingatlanfejlesztés, a másik az informatika. Mindkettő olyan ágazat, amellyel a külpiacokra lehet lépni, akár úgy is, hogy ott cégeket vásárolnak fel. „Csakhogy innentől kezdve véget ér az a módi, hogy nyomott áron jutnak komoly vagyonokhoz, és még azt is a saját, felfújt részvényeikkel fizetik meg” – figyelmeztet egy elemző.

Mások annyiban árnyalják a képet, hogy a nemzetközi pénzvilág is tudomásul veszi, hogy a holdingban lévő vállalatok üzleteinek 10 százaléka „politikailag érintett”, ha a maradék 90 százalék piackonform lesz. Ráadásul a magyar állam a külföldi terjeszkedést is támogatni tudja. Nem véletlen, hogy a kudarcba fulladt keleti nyitás helyett az ismét átnevezett állami befektetési ügynökség a környező országok felé fordult, és ott pásztázza a befektetési lehetőségeket. A kormány kedvenceinek Orbán sajátos diplomáciája, szövetségi politikája is jól jöhet, ha éppen a helyi hatalmat kell megkörnyékezni egy-egy piacinak mondott tranzakcióhoz.

©

„Mielőtt Mészáros Lőrinc befolyása alá került volna az Appeninn, nézegettük a tőzsdei ingatlanfejlesztőt. Közepes minőségű, érdektelen cég volt. Azt kell hogy mondjam, mostanra vonzó lett az összetétele” – összegzi tapasztalatait egy befektetőcsoport vezetője. A szóbeszéd szerint az új szuperholding tagjai közül az Appeninn léphet ki először a külpiacokra, állítólag nézegetett is magas színvonalú irodaházakat a régióban, de még nem vásárolt.

©

Még nagyobb, sok százmilliárdos dobás lehet a szintén tőzsdei 4iG fejlesztővállalat, amely korábban is nyert állami tendereket, de a következő hónapokban még inkább belehúzhat. A HVG informátorai szerint most ez a cég lehet több állami vállalat, köztük a Paksi Atomerőmű, az energetikai MVM-csoport vagy a tömegközlekedési vállalatok kiszolgálója, kiszorítva például a német Telekom-csoporthoz tartozó T-Systemst. Kapóra jöhetnek a kormányzat kamerás megfigyelési tervei és a bankrendszer digitalizációja is – a takarékszövetkezeti szektor fejlesztésébe máris bekapcsolódtak Mészárosék.

A holding további informatikai cégek felvásárlására készül, több telekommunikációs vállalat esetében pedig már a tárgyalásokat is megkezdték. Felröppent a Magyar Telekom esetleges bekebelezése is, de a Deutsche Telekom állítólag nem szívesen engedné ki a kezéből. A HVG információja szerint egyelőre a kelet-közép-európai Telenor-érdekeltségek új, cseh tulajdonosa, a PPF-csoport sem árulja a 2,8 milliárd euróért, azaz az Opus–Konzum tőzsdei értékének 2,5-szereséért megvett vállalatot, jóllehet korábban erről is azt rebesgették, hogy Mészároshoz kerül. A legújabb pletykák inkább arról szólnak, hogy az Invitel lehet a reális célpont, amit a romániai magyar kézben lévő Digi vásárolt volna fel 43 milliárd forintért, csakhogy a Gazdasági Versenyhivatal – talán nem véletlenül – első körben nem engedélyezte az üzletet.

„Diktátorok pénzét is elfogadják a világban, erkölcsi aggály nélkül. Miért is ne üzletelnének egy nyilvános, európai székhelyű cégcsoporttal?” – veti fel Karagich István, a Blochamps tanácsadó cég vezetője. „A kérdés mindig csak az ár, a remélt hozam. Lehet magasról indulni, de akkor a bukás is nagyobb lehet” – fűzi hozzá.

Mészáros Lőrinc külpiaci megjelenésének azonban a forrásszerzésen vagy a terjeszkedésen túl egyéb, járulékos haszna is lehet. Feltéve, hogy a közbeszerzéseken megcsípett milliárdok egy része külföldi számlákon lapul, lehetőség van ezek legális hazahozatalára és munkába állítására is. A tőzsdei struktúra elvben transzparens, de ki mondja meg, kinek a pénzét rejti egy külföldi letétkezelő? Az egész, példátlan kísérlet kilátásait pedig egy elemző találóan így foglalta össze a HVG-nek: „Sokatmondó lesz, milyen rövidítést aggatnak majd a befektetők a Konzum–Opus-együttesre: OK vagy KO.”

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Ez fájni fog: bezárja angliai üzemét a japán autóóriás

Ez fájni fog: bezárja angliai üzemét a japán autóóriás

Orbán eldöntötte, hogyan töri le az ellenállást kiáltó ellenzéket

Orbán eldöntötte, hogyan töri le az ellenállást kiáltó ellenzéket

Tisztáztuk, hogy lehet-e a Növekedési Hitelből lakóingatlant vagy telket venni

Tisztáztuk, hogy lehet-e a Növekedési Hitelből lakóingatlant vagy telket venni

Ezt az őrült Zsigulit még a nagy Elon Musk is lájkolta

Ezt az őrült Zsigulit még a nagy Elon Musk is lájkolta

És akkor a NER hajója elindult a Balaton felé

És akkor a NER hajója elindult a Balaton felé

20 ok, ami miatt önnek is nagyon fájhat a megállapodás nélküli Brexit

20 ok, ami miatt önnek is nagyon fájhat a megállapodás nélküli Brexit