Hogyan és kik igényelhetnek csok-ot lakás- vagy házbővítésre?

A csok-kal (családi otthonteremtési kedvezmény) kapcsolatban nagyon sok félreértés van azt illetően, hogy bővítésre mikor és hogyan használható fel. A legfontosabb, amit sokan elrontanak, hogy kizárólag aktuális ingatlancélra igényelhető, vagyis utólag, ha már befejeződtek a munkálatok, akkor bizony lemaradtunk a lehetőségről. Az nem probléma, ha a bővítés elkezdődött, ám a csok összege ebben az esetben kizárólag a még hátralévő feladatok elvégzésére fordítható.

Bankmonitor

A csok-ot házastársak vagy élettársak együttesen igényelhetik, de a gyermeküket egyedül nevelők is jogosultak a támogatásra. (Nagy különbség ez a Babaváró hitelhez képest, amelyet csak házasok igényelhetnek.) A csok-ot vállalt gyermekre is meg lehet igényelni, ám erre kizárólag az úgynevezett fiatal házaspároknak van lehetőségük. Fiatal házastársaknak minősülnek azok, akik közül legalább az egyik fél a családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem benyújtásának időpontjában még nem töltötte be a 40. életévét.

Mi számít bővítésnek?

A másik fontos tisztázandó kérdés az, hogy mi számít egyáltalán bővítésnek a csok támogatás szempontjából? Bővítésnek minősül, ha a lakás hasznos alapterülete legalább egy lakószobával nő, ideértve az építmény térfogatnövelésével nem járó tetőtér-beépítést is. (Vagyis azt, amikor a meglévő padlástérben lesz kialakítva a lakóingatlan.) Bővítésnek számít az emeletráépítéssel vagy tetőtér-beépítéssel létrehozott lakás is, amennyiben az emeletráépítés vagy tetőtér-beépítés révén nem jön létre két új, önálló albetétként nyilvántartott lakás.

A bővítést követően a lakás hasznos alapterületének el kell érnie egy gyermek esetén a 40 négyzetmétert; két gyermek esetén az 50 négyzetmétert; három gyermek esetén a 60 négyzetmétert; négy vagy több gyermek esetén a 70 négyzetmétert.

Milyen költségek számolhatók el?

Kritikus pont az elszámolható költségek köre, illetve a számlabemutatási kötelezettség is. Bekerülési költségnek minősül a ténylegesen megfizetett, telekárat és a beépített vagy szabadon álló berendezési tárgyat nem tartalmazó alábbi költség:

• A bővítés érdekében a lakás épületszerkezeteinek, közös használatra szolgáló helyiségeinek, tároló helyiségeinek - ide nem értve a különálló épületben megvalósuló tüzelőanyag-tárolót, a lomkamrát – és központi berendezéseinek építési költsége.
• A lebonyolítási költségek, köztük a műszaki tervezés, a hatósági engedélyezés - ideértve a használatbavétel tudomásulvételét - és a műszaki ellenőrzés költsége.
• A bővítéshez szükséges földmunka elvégzésének költségei.
• A bővítés megépítése érdekében felmerült építménybontási költségek.

A készültségi fokhoz kapcsolódó egyes kifizetések előtt az ahhoz kapcsolódó bekerülési költség 70%-át számlával kell igazolni, amelyek kizárólag az igénylő nevére szólhatnak. Fontos, hogy a bank csak olyan számlát fogad el, amelyet a bővítési munkálatok megkezdése előtt legfeljebb 6 hónappal állítottak ki, valamint amelynek kibocsátója az állami adóhatóság nyilvántartásában működő adóalanyként szerepel, vagy ennek hiányában az állami adóhatóság a működő adóalanyiságot a számlakibocsátó tekintetében igazolja.

A csok utolsó részfolyósításáig a használatbavételi engedélyt és a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítványt, egyszerű bejelentés esetén a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványt kell bemutatni.

Meddig kell a csok-os ingatlanban élni?

Gyakori kérdés a csok-kal kapcsolatban, hogy meddig kell a csok támogatással bővített ingatlanban élni? A bővítésre csok-ot igénylőnek vállalnia kell, hogy ő maga és azon gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezmény folyósításra került, az utolsó részfolyósítástól számított 10 évig - a meglévő gyermek legalább nagykorúvá válásáig - a lakásban életvitelszerűen lakik majd. Bővítés esetén az utolsó részfolyósítást követő 90 napon belül be kell mutatni a hitelintézet számára a lakcímet igazoló hatósági igazolványt, ami igazolja, hogy a családi otthonteremtési kedvezménnyel vásárolt vagy bővített lakás mindazon személyek lakóhelye, akikre tekintettel a családi otthonteremtési kedvezmény folyósítása történt.

Ezen kívül a csok igénybevételéről szóló szerződés megkötésének időpontjától számított 10 évig terjedő időszakra az állam javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre a lakásra.

Gyakori buktatók a csok esetében

Lényeges kitétel még, hogy lakás bővítése esetén a bővítendő lakásnak a kérelem benyújtásának időpontjában az igénylő és mindazon személyek lakóhelyéül, szálláshelyéül kell szolgálnia, akiknek együttlakására tekintettel az igénylő a családi otthonteremtési kedvezményre jogosult. Vagyis, ha egy pár még csak most költözne össze valamelyikük lakásába, és azt bővítenék, akkor előbb a lakcímbejelentést kell elintézniük. Fontos az is, hogy a családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett lakásban az igénylőnek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, legalább 50 százalékos tulajdoni hányaddal kell rendelkeznie. Kivételt jelent, ha az igénylő elhunyt házastársa vagy élettársa esetében fennállt az előbbi feltétel, és a lakásban az elhunyt házastárs vagy élettárs kiskorú gyermeke legalább 50%-ot elérő mértékben tulajdonjogot szerzett.

Falusi csok bővítésre

A csok speciális típusa az úgynevezett Falusi csok, ami a hátrányos helyzetű, úgynevezett preferált kistelepüléseken biztosít otthonteremtési támogatást. A preferált kistelepülésen családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem használt lakás vásárlására abban az esetben nyújtható be, ha az igénylő ezzel együtt a lakás korszerűsítésére, bővítésére vagy korszerűsítésére és bővítésére igényli a csok-ot. Vagyis kizárólag használt lakás vásárlására a Falusi csok nem igényelhető.

Bankmonitor

Fontos engedmény, hogy korszerűsítésre, bővítésre illetve korszerűsítésre és bővítésre akkor is megigényelhető a Falusi csok, ha az adott ingatlan megvásárlásához korábban már igénybe vettek csok támogatást. Ha az igénylő a korszerűsítésre és bővítésre együttesen igényli a családi otthonteremtési kedvezményt, akkor ezeket egyidejűleg kell benyújtani.

Érdemes tisztázni, hogy a „normál” csok és a Falusi csok esetében a bővítést követően kell prezentálni az elvárt minimum alapterületet, ám míg a Falusi csok-nál elég, ha a bővítést követően lesz csak lakható a lakás, ugyanez a csok-nál előzetes feltétel. Azért kell ezt külön kiemelni, mert ha például már elkezdtük a bővítési munkálatokat, emiatt pedig éppen nincs vízellátás az ingatlanban, akkor bizony nem számít lakhatónak az ingatlan, vagyis nem igényelhető rá csok támogatás.