A rossz emlékű Juncker-bizottság után jobb viszonyt remélt az új brüsszeli testülettől a magyar kormány, és a szándék láthatóan kölcsönös. Az új elnök, Ursula von der Leyen békejobbjának jele lehetett az is, hogy a magyar biztosjelöltnek Orbán számára annyira fontos területet, a bővítést és szomszédságpolitikát kínálta fel. Más kérdés, hogy a kiszemelt Trócsányi László EP-beli megbuktatása után egyelőre sem azt nem lehet hivatalosan tudni, VDL jóváhagyta-e az új jelölt, Várhelyi Olivér személyét, sem azt, hogy megtarthatja-e Magyarország a neki felkínált portfóliót.

Várhelyi Olivér és Orbán Viktor

MTI / EPA / Julien Warnand

A problémák azonban nem itt végződnek és nem is itt kezdődtek: a „szerencsés” biztosjelöltek kedden lezárult európai parlamenti meghallgatása során kiderült, hogy az eddigi célok teljesítésében aligha fog engedni az új testület. Így ugyan talán nem kap az új bizottsági elnöktől pofont a magyar kormányfő, ám ugyanolyan határozottsággal és még keményebb szigorral kell számolnia a következő öt évben.

Az EU-támogatások megtartása érdekében

Nagyon komoly lobbitevékenységet kell kifejtenie a következő időszakban a magyar kormánynak, hogy sikerüljön megakadályoznia annak a mechanizmusnak a bevezetését, amely alapján a jogállamisági értékeket megsértő tagállamoktól elvonhatják az uniós támogatások egy részét, vagy akár az egészet. Az Ursula von der Leyen vezetésével felálló Európai Bizottság tagjai legalábbis eltökéltek azzal kapcsolatban, hogy a 2020 után induló hétéves időszakban már működjön ez a rendszer – derült ki a meghallgatásokon.

A 2021-2027-es költségvetéssel azonban nem ez az egyetlen gond a kormány szemében. Épp ennyire fáj, hogy az Európai Bizottság tavaly májusban 24 százalékos forráselvonásra tett javaslatot Magyarország esetében, ráadásul a nemzet önrészt is emelnék. És ha ez nem lenne elég, a forrásokat az uniós átlaghoz viszonyított fejlettségen túl például ahhoz is kötnék, hogy egy ország mennyire befogadó a menekültekkel szemben.

Elisa Ferreira

AFP / Aris Oikonomou

Jó hír lehet viszont, hogy Elisa Ferreira, az új bizottság kohéziós politikáért felelős, portugál tagja a jogállamisághoz kötött felfüggesztést nem tenné univerzálissá, azt automatizmus helyett „eseti alapon” vetné be. És azt is indokoltnak látja, hogy ha egy ország gazdasági nehézségekkel küzd, akkor ezt vonják vissza. És abban is bizakodni lehet, hogy bár a bizottság jelenlegi javaslatát tartja az új költségvetés kiindulópontjának, de elképzelhetőnek tartja, hogy még módosítanak rajta – mármint a bizottság részéről.

Más kérdés, hogy erről végső soron úgyis a tagországok döntenek majd, ráadásul egyhangúsággal, így valójában nagyobb szerepet kaphat Orbán Viktor lobbiereje az új Európai Bizottságénál a következő időszakban – már ha végre igazán nekiállnak egyeztetni a mindenkor fájdalmas kérdésről. (Ezzel kapcsolatban egyébként a Juncker-bizottság éppen szerdán adott ki egy sürgető közleményt az állam- és kormányfőknek.)

Klímasemlegesség, de miből?

A támogatások csökkentését részben ellensúlyozná Von der Leyen azzal, hogy a klímacélok teljesítésére adna pénzt a tagországok számára. A bizottsági elnök célja a klímasemlegesség 2050-re, és ennek elérése érdekében Orbán Viktor is tartja a markát. Emlékezetes: a kormány nyáron megvétózta a klímasemlegességről szóló uniós nyilatkozatot, majd ezt azzal indokolta, hogy túl nagy áldozatot jelentene a magyar gazdaság számára, „felelősen addig nem lehet támogatni, amíg nem tudjuk, hogy az Európai Unió mekkora forrásokat tud rendelkezésre bocsátani”.

Ursula von der Leyen

AFP / Frederick Florin

Azóta körvonalazódott az is, hogyan támogatnák a célt. VDL szerint ez egyrészt egy „klímabank” létrehozását jelentené (magyarul: az Európai Beruházási Banknál, az EU bankjánál levő források célzottabb felhasználását), de létrehozna egy alapot is, amelyből támogatásokat is szerezhetnének az átmenethez a tagországok. Apró szépséghiba, hogy a Just Transition Fund (Méltányos Átállást szolgáló Alap, JTF) a Bruxinfo értesülése szerint 35 milliárd euróból gazdálkodna – ez kb. megfelel annak az összegnek, amennyivel csak a visegrádi országoknak szánt kohéziós forrásokat vágná meg a bizottság.

A JTF felállítását erősítette meg európai parlamenti meghallgatásán Frans Timmermans, a klíma jövőbeni felelőse a bizottságban. Amíg szerinte új forrásokat kell bevonni a klímaküzdelemre, a Bruxinfo által látott háttéranyagból az derül ki, hogy a 35 milliárd csak részben lenne közvetlenül elérhető, vissza nem térítendő támogatás, ahhoz is a Strukturális Alap forrásaiból csípnének le 5 milliárdot, az alap többi részét vagy nemzeti társfinanszírozásból állnák, vagy pedig a Juncker-tervhez hasonló pénzügyi garanciát kínálna az unió, ez jelentené a segítséget.

De, ami ennél is fájdalmasabb lehet: meg is határozhatják, pontosan mire lehet pénzt kapni az alapból. Természetesen elsősorban a fosszilis energiahordozók kiváltása a cél, és ez még jól is jöhet mondjuk a Mészáros Lőrinc tulajdonában levő Mátrai Erőmű leszereléséhez. Arra mindenesetre kicsi az esély, hogy olyan összegek áramoljanak Magyarországra, amelyek kompenzálhatják a régiós támogatások kiesését.

Frans Timmermans

AFP / Aris Oikonomou

Az meg külön probléma lehet Orbánék számára, hogy mindezekért az a Frans Timmermans felel, akit már-már közellenségként igyekeztek láttatni, miután a baloldali politikus lépett fel a legkeményebben a Juncker-bizottságból a civileket vagy a CEU-t vegzáló, netán a jogállamisághoz köthető más kormányzati lépések ellen. És egy olyan politikus, aki óriási tapsot kapott meghallgatása végén a parlamentben még úgy is, hogy vannak pártok, amelyek még a bizottság terveinél is keményebben lépnének fel a klímaváltozás ellen.

És mi lesz a jogállamisággal?

Annak persze örülhet az ország, hogy Timmermans már nem a jogállami normák megsértését kéri számon hétről hétre az Orbán-kormányon. Rossz hír azonban, hogy utóda (a szintén második ciklusát töltő) Vera Jourová azt ígérte meghallgatásán: folytatni kívánja Timmermans munkáját a jogállamiság védelmében. Az külön fájdalom, hogy a politikus nem egyszerűen egy visegrádi államból, Csehországból érkezett, de Andrej Babis kormányfő pártjához köthető – vagyis Timmermansszal ellentétben a nyugat-keleti szembenállással és a kettős mércével sem takarózhat a jogállamisági mechanizmus ellen tiltakozó Fidesz. Más kérdés, hogy a területért felel majd Didier Reynders belga politikus is, és egyelőre nem is világos a kommunikáció és a munka megosztása kettejük között.

Didier Reynders

AFP / Belga Mag / Benoit Doppagne

A meghallgatáson mindketten ugyanolyan határozott hangot ütöttek meg, Jourová pedig arról is beszélt, hogy a leendő belga igazságügyi biztossal tovább akarják erősíteni az EU eszköztárát, hatékony megelőző intézkedéseket szeretnének elérhetővé tenni a demokrácia és az alapvető jogok védelmében. Ilyen lenne a tagországok helyzetét értékelő éves jelentés is, amely egyébként nem VDL fejéből pattant ki, arra július közepén már javaslatot tett a Juncker-bizottság.

És ami még jobban fájhat: Jourová egy pillanatra sem tántorodik el attól, hogy folytassák a jogállamiságot érintő, 7. cikkely szerinti eljárásokat és az ehhez köthető, a bizottság által indított eljárásokat, ha kell az Európai Bíróságon. A Sargentini-jelentést is készítő LIBE bizottság előtt ugyanakkor azt is megígérte a cseh biztos, hogy az Európai Parlamentet is jobban bevonják ezekbe az eljárásokba, illetve az új jogállamisági mechanizmus kialakításába. Nehéz dolguk nem lesz, hiszen a támogatások jogállamisághoz kötéséről szóló mechanizmust már az év elején támogatta az EP plénuma.

Vera Jourová

AFP / Kenzo Tribouillard

Az örökzöld: migráció

Az utolsó reménysugár a migrációs politika radikális változása lehet a kormány számára, itt azonban jó eséllyel megint csak a bűnbak lesz az Európai Bizottság a kérdésről végső soron döntő tagországok vitájában.

VDL egy terve ezzel kapcsolatban mindenesetre akkora felháborodást okozott EU-szerte, hogy a magyar kormánynak tényleg csak az volt a dolga, hogy dőljön hátra és figyelje a fejleményeket. A Margaritisz Szkínasz volt bizottsági szóvivőnek kiszemelt portfólióról van szó, amely az „európai életmód védelmében” nevet kapta. A többnyire a bevándorlók integrációját segíteni hivatott területtel kapcsolatban a görög politikus sok újdonsággal azonban nem szolgált az EP előtt, azt mindenesetre megígérte, hogy még idén előáll a bizottság egy új migrációs stratégiával.

Margaritisz Szkínasz

AFP / Aris Oikonomou

A terület másik felelőse, Ylva Johansson svéd belügyi biztosjelölt épp ezzel indokolta azt meghallgatásán, miért nem áll elő konkrét javaslatokkal – előbb igyekszik felmérni az álláspontokat. (Részben a konkrétumok hiányával magyarázták a képviselők a meghallgatás után, miért tartják szükségesnek esetében a pótmeghallgatást.)

Ylva Johansson

AFP / Kenzo Tribouillard

Annyit azért sikerült kihúzni belőle, hogy a menedékkérők és az illegális bevándorlók között különbséget kell tenni, és hogy jó kiindulópontnak tartja a nemrég elfogadott máltai megállapodást. A Földközi-tenger felől érkező menekültek önkéntes elosztásáról szóló, az olasz, a máltai, a spanyol és a görög kormányfő által szeptember végén aláírt egyezséget a magyar kormány természetesen elutasítja.