Amikor egy városállam lekörözi a világ legnagyobbjait

Szingapúr elsősorban annak következtében tudta leszorítani az első helyéről az Egyesült Államokat, hogy az USA kereskedelmi háborúja Kínával mindkét oldal számára hátrányosnak, míg a nevető harmadik, Szingapúr számára előnyösnek bizonyult.

Egyre több cég helyezi át ugyanis központját a városállamba, amely kedvező feltételeket garantál ahhoz, hogy a globális gazdaság változásaihoz gyorsan alkalmazkodjon. Li Kuan Jü Szingapúr alapítója volt az első, aki felismerte a globalizáció fontosságát már a huszadik század hatvanas éveiben, amikor Kínában még a kulturális forradalom tombolt.

Szingapúr ma is ebből profitál, mert a gyors technológiai változások és az emberi tőke viszonyát hatékonyan kombinálja. Másutt ez nem ennyire egyértelmű, ezért a jelentés figyelmezteti Dél-Koreát, Franciaországot, Olaszországot és Brazíliát, hogy vegyék figyelembe a negyedik ipari forradalom társadalmi következményeit, mert hogyha ezt nem teszik meg, akkor komoly gazdasági és politikai problémákkal kerülhetnek hamarosan szembe.

Eddig mindent pénzzel akartak megoldani

Az 1929-es globális gazdasági válság óta a pénzügyi válság kezelésformulája teljesen elterjedt az egész világon. Mostanában viszont a legtöbb állam gyengén vagy egyáltalán nincs felkészülve egy esetleges újabb válságra, mert kizárólag pénzügyileg kívánja kezelni azt.

Csakhogy a pénzügyi lehetőségek kimerülőben vannak. A nemzeti bankok a legutóbbi nagy világválság óta eltelt tíz évben ellőtték a puskaporukat. Ezért Klaus Schwab, a Világgazdasági Fórum szakértője, a jelentés atyja azt javasolja, hogy minden állam fordítson az eddiginél jóval nagyobb figyelmet arra, hogy az informatikai forradalom miképp alakítja át a társadalmat. Hogyan hoz létre új szakmákat, miközben megsemmisít vagy megváltoztat másokat.

Ez egyelőre nem nagyon megy a G20-aknak sem. Ezért esett vissza az USA a második helyre, de mind Németország, mind pedig Nagy-Britannia hátrébb szorult a nemzetközi rangsorban.

Kelet Ázsia a világ legversenyképesebb régiója

Ez nem újdonság, de az már igen, hogy az USA–Kína kereskedelmi háború haszonélvezői szerepeltek tavaly a legjobban. Ennek köszönheti első helyét Szingapúr, de nagyot ugrott elő Vietnam is, amely magához csábította azokat a cégeket, melyek az amerikai szankciók miatt fokozatosan elhagyták Kínát.

Kelet-Ázsiát Európa és Amerika követi a listán. Itt érdemes megemlíteni, hogy Argentína a G20 leggyengébben teljesítő országa, sőt, vélhetően hamarosan újabb válsággal néz szembe.

Magyarország a 47-ik 131 ország közül

Magyarország eggyel javította a helyezését a tavalyihoz képest, 65 pontot ért el. Jobban teljesített régiónkból Csehország, Észtország és Szlovénia 70 ponttal, miközben Lengyelország 68 pontot ért el. Megelőz még minket Litvánia, Lettország és Szlovákia is. Mögöttünk van viszont Bulgária, Románia és Horvátország a régióból, illetve Görögország az Európai Unióból. A magyar eredményekről itt írtunk korábban.

A versenyképesség a legfontosabb az életszínvonal szempontjából

A versenyképességi mutató és az egy főre eső GDP milyen szoros viszonyban van egymással – igazolja a Világgazdasági Fórum felmérése. Szingapúr erre kiváló példa: a függetlenség kikiáltása idején csak egy olyan kikötő volt, melyet épp elhagyott a brit flotta.

64 évvel később Szingapúr – világ legversenyképesebb országaként – ugyanolyan egy főre jutó GDP-t produkál, mint az Egyesült Államok. A tanulmány szerint a gazdasági válságokat a versenyképes államok sokkal gyorsabban és eredményesebben küzdik le, mint azok, ahol késlekednek a fontos reformok bevezetésével.

A termelékenység növekedése ilyen szempontból meghatározó fontosságú: ebben az elmúlt évtizedben nem volt igazi áttörés. A termelékenység a legtöbb országban stagnál vagy csak lassan növekszik, pedig a várható gazdasági válság elhárításának ez lenne az egyik legfontosabb módszere. A világ tehát nincsen felkészülve egy új gazdasági válságra – állapítja meg a davosi világgazdasági fórum versenyképességi jelentése.