7416 euró, azaz 2,43 millió forint áll egy átlagos magyar rendelkezésére 2019-ben – számolt a GfK. Ez havi szintre lebontva azt jelenti, hogy az átlag magyarnak 203 ezer forintja van havonta (az adók levonása utáni, valóban elkölthető jövedelemről van szó, tehát ez a kimutatás nem olyan, mint például a vagyoni adatok, amelyekbe beleszámítják a lakást is, akkor is, ha az ember nem tudja, nem akarja azt eladni). A vásárlóerőt vizsgáló tanulmányban arra jutottak:

a magyar mutató a 42 vizsgált európai ország lakói átlagos vásárlóerejének 50,31 százaléka.

Európa leggazdagabb állama Liechtenstein, az ottani 67 550 eurós egy főre jutó vásárlóerő a magyar mutató 9,1-szerese. A listán Svájc a második, Luxemburg a harmadik. A legszegényebb Ukrajna, az ottani egy főre jutó vásárlóerő 1830 euró, a magyar adat negyede.

Kui János, a GfK geomarketing területvezetője azt emelte ki: jelentős, 12 százalékos a magyar emelkedés egy év alatt, most először történt meg, hogy az átlagos magyar legalább feleannyi pénzből gazdálkodhat, mint egy átlagos európai.

Budapesten az országos átlagnál közel 25 százalékkal nagyobb, fejenként 9230 euró az éves vásárlóerő (ez hónapra lebontva és forintba átszámítva 252 ezret jelent). A megyék közül a legjobban Fejér áll, 8152 euróval (havi 223 ezer forint, az EU-átlag 55,3 százaléka), és majdnem pontosan ugyanennyi, 8131 euró a Komárom-Esztergom megyei vásárlóerő is. Az EU-átlag 50 százaléka fölött áll még Pest, Veszprém, Vas és Győr-Moson-Sopron megye is.

A legszegényebb magyar megye Szabolcs-Szatmár-Bereg, ahol fejenként évi 5816 euróból, azaz havi 159 ezer forintból kell kijönni.