szerző:
hvg.hu

A világ fegyverpiaca, és azon belül különösen a közép-európai növekszik, könnyen lehet, hogy tényleg jó ötlet volt a kormánytól, hogy megvett egy osztrák fegyvergyártót. Az üzletet aligha Bécs jóváhagyása nélkül ütötték nyélbe, a Fidesz az utóbbi években láthatóan Nyugat felé fordul ezen a területen. Konkrét érvekkel és számokkal azért adósak maradtak.

A magyar kormány szokásához híven szinte semmit nem árult el arról, hogy egy állami cégen, a HDT Védelmi Kft.-n keresztül megvette a brit–osztrák Hirtenberger Defence Systems (HDS) nevű fegyvergyártó céget. Az ügyletet bejelentő Maróth Gáspár hadiipari fejlesztésekért felelős kormánybiztos arról is hallgatott, ami amúgy nyilvános adatbázisból kinyerhető: a kormány 12,8 milliárd forint erejéig állami kezességvállalást nyújtott a HDT Kft. hitelfelvételéhez. A hitelt amúgy a MFB Magyar Fejlesztési Bank nyújtja – az MFB állami bank, szóval végső soron állami pénzről van szó. Maróth mindössze azt hangsúlyozta, hogy a „hitelkonstrukció” miatt az adásvételnek nincs költségvetési vonzata, és várakozásaik szerint a HDS vissza fogja termelni a saját vételárát.

Maróth Gáspár
©

A kormány az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságát sem tájékoztatta az ügyben, a DK ezért kezdeményezte a testület azonnali összehívását.

A HDS-t 1860-ban alapították, tüzérségi eszközöket és lőszereket gyárt. Hadiipari termékskálája az aknagránátok különböző típusaitól az aknavetőkön és a kiegészítő tábori felszereléseken át a célzó- és tűzvezető rendszerekig terjed. A HDS az Egyesült Királyság mellett Új-Zélandon is rendelkezik leányvállalattal. „Nagy örömömre szolgál, hogy új tulajdonosunk, a HDT Védelmi Ipari Kft. megnyitja az utat a további növekedésünk, a kutatás-fejlesztési programjaink folytatása, valamint a bővülő globális védelmi szektorban rejlő lehetőségek előtt” – mondta Carsten Barth, a Hirtenberger Defence Systems ügyvezető igazgatója.

Közép-Európa fegyverkezik

Maróth a HDS jelenlegi üzleti számai alapján mondta, hogy a cég ki fogja termelni a megvásárlására felvett hitelt. A fegyverpiacot (Carsten Barth szavaival: „globális védelmi szektor”) elnézve pedig minden további nélkül lehetséges, hogy ez reális várakozás. A világ régiói közül ráadásul legnagyobb mértékben épp Közép-Európa katonai kiadásai nőttek, 2017-ről 2018-ra 12 százalékkal – írja jelentésében a legnagyobb hadászati-gazdasági kutatóintézet, a Stockholm International Peace Research Institute (SIPRI). A világ országai összesen 1822 milliárd dollárt költöttek katonai kiadásokra 2018-ban. Ez az összeg aktuális árfolyamon körülbelül 525 ezer milliárd forintot ér, vagyis a teljes magyar nemzetgazdaság úgy 13 évnyi össztermékét.

©

1822 milliárd dollár az egész Föld 2018-as GDP-jének 2,1 százalékának felelt meg, ami enyhe csökkenést jelent 2017-hez képest. A világ katonai költése csak a világ GDP-jéhez képest lett kisebb, önmagában nem, az előző évhez képest 2,6 százalékkal nőtt, a hidegháború vége utáni 1998-as mélyponthoz képest pedig már 76 százalékkal volt magasabb. 2018-ban a világ minden egyes lakosára átlagosan 239 dollárnyi (közel 70 ezer forintnyi) katonai kiadás jutott, 9 dollárnyival több, mint a megelőző évben.

A legtöbbet költő öt ország 2018-ban:

  1. USA (648 798,3 millió dollár),
  2. Kína (249 996,9 millió dollár),
  3. Szaúd-Arábia (67 554,7 millió dollár),
  4. India (66 510,3 millió dollár),
  5. Franciaország (63 799,7 millió dollár).

Magyarország még mindig elég keveset költ

Közép-Európára visszatérve, a régió katonai kiadásai a növekedés ellenére jóval elmaradnak a nyugat-európai országokétól, amik az összeurópai kiadás háromnegyedét adták. A világ legtöbbet költő tíz országa közül három Nyugat-Európában található: Franciaország, az Egyesült Királyság és Németország. Ráadásul az Európai Unió a világ egyik legnagyobb fegyverexportőre, a világban bonyolított összexport 27 százalékát uniós országok adják. Franciaország a világ harmadik, Németország a negyedik legnagyobb exportőre.

Közép-Európa messze legtöbbet költő országa Lengyelország, a közép-európai összkiadás 41 százalékát Varsó adta. Magyarország katonai kiadásai közel 7 százalékkal nőttek, de régiós összehasonlításban így sem voltak jelentősek, a visegrádi országok közül számszerűen csak Szlovákia költött kevesebbet. Budapest hadászati kiadásai mind GDP-arányosan, mind az ország lakosságszámára vetítve alacsonyak voltak: a 2018-as központi költségvetés épp az Országgyűlés előtt lévő zárszámadása szerint a GDP 0,9 százaléka ment védelmi kiadásokra. A NATO-minimum papíron 2 százalék, Donald Trump amerikai elnök már számtalanszor felhánytorgatta, hogy a szövetség tagjainak nagy része nem teljesíti – Trump ezt úgy értelmezi, hogy Washington fizet a többi NATO-tag védelméért.

©

Ez Magyarország tekintetében is változóban van, nagyon úgy tűnik, hogy a kormány tényleg belevágott a honvédség modernizálásába, illetve az ínséges évek során elvesztett képességek visszafejlesztésébe. 2019-ben rekordot dönt Magyarország katonai költségvetése, 513 milliárd forintot terveztek be ilyen célokra. Az utóbbi időben több, nagyon komoly fejlesztést jelentettek be: a honvédségnek 44 darab Leopard 2A7+ tankot vesznek a német Krauss-Maffei Wegmanntól, két tucat 155 milliméteres önjáró löveget, 20+16 darab Airbus harci helikoptert. Új légvédelmi rendszer beszerzését is tervezik, nagy valószínűséggel amerikai AMRAAM rakétákkal szerelt norvég NASAMS egységeket.

Van még hova fejlődni

A magyar katonai kiadások jelenlegi (emelkedő) szintje mellett is távoli álomnak tűnik a Németh Szilárd (aki egyéb tisztségei mellett a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára) által 2018-ban bemondott cél: „a térség legerősebb hadseregével rendelkezzünk erkölcsi, szellemi, fizikai felkészültséget tekintve egyaránt. Ehhez viszont, ha kell, akár a GDP három százalékát is biztosítjuk.”

Magyarország katonai kiadásai 2010-től 2014-ig mind értékben, mind a GDP arányában csökkentek: 2014-ben már csak a GDP 0,86 százalékát érték el, 2010-es reálértéken 250 milliárd forintot tettek ki. A kiadások azóta nőnek, de mivel az elmúlt években a magyar gazdaság is bővült, továbbra is a GDP 1 százaléka körül állnak. 2018-ban a NATO-tagállamok között Magyarország védelmi költségvetése volt az egyik legalacsonyabb, legalábbis dollárban számolva és egy lakosra vetítve. A magyar állam lakosonként 177 dollárt költött, ezzel csak Albániát, Montenegrót és Bulgáriát előzte meg. Összehasonlításképpen, a legtöbbet költő USA-ban 1898 dollár védelmi kiadás esett egy lakosra, de még a második helyezett Norvégiában is közel 1500.

A honvédség létszáma 2011-ben 38 500 főre állt be, 2017-ben 40 000 fő volt. Benkő Tibor honvédelmi miniszter 2019. október elején az Inforádió műsorában azt mondta, „kellene még legalább 7-8 ezer katona”. A miniszter szerint a „szükséges források adottak egy színvonalas haderő fenntartásához”, de szükség van a fejlesztésekre, különösen a nehézképességek tekintetében.

Jelen állás szerint Magyarország katonai erő tekintetében nem áll túl jól a régióban – legalábbis az országokat e tekintetben rangsoroló Global Firepower (GFP) elemzése szerint, amely 55 különböző tényezőt vesz figyelembe, köztük nem csak szigorúan katonai jellemzőket, hanem például földrajzi, infrastrukturális szempontokat is. Az európai uniós országok rangsorában Lengyelország a 6., Csehország a 8., Románia a 11., Bulgária a 12., Magyarország a 14., Szlovákia a 16. A világrangsor 137 országa közül Magyarország az 55. legerősebb katonailag. Az első öt helyezett:

  1. USA,
  2. Oroszország,
  3. Kína,
  4. India,
  5. Franciaország.

Egyébként a már lezárt és folyamatban lévő beszerzések ellenére a magyar hadsereg még mindig sok régi, szovjet fegyvert használ. A T–72-es harckocsikat leváltják az érkező német Leopardok, de hadrendben áll még több száz BTR páncélozott szállító harcjármű és BRDM felderítő harcjármű. Ami a nehézfegyvereket illeti, a honvédség egyelőre szovjet D–20 ágyútarackokkal rendelkezik, ezeket elvileg német önjáró lövegek váltják majd. A légierő mind a mai napig használ orosz Mi–8-as és Mi–17-es szállító helikoptereket, ezeket váltják majd a már megrendelt Airbus-gépek. A Mi–24-es harci helikopterek egy része nemrég esett át nagyjavításon. A légierő gerincét a 14 darab, lízingelt svéd Gripen vadászgép adja.

A kormány az elmúlt években beszerzett két darab Airbus szállító gépet – hivatalosan csapatszállításra, gyakorlatilag emellett rendszeresen kormánygépként funkcionálnak, mások mellett Orbán Viktor miniszterelnököt szállítják. Immár szintén két darab francia Dassault Falcon 7X erősíti a légierőt, ezek eredetileg business jetek, hivatalosan futárgépnek vették őket, gyakorlatilag szintén kormánygépként (vagy legalábbis kormánygépként is) funkcionálnak.

A magyar hadsereg nem lóg ki a régiós országok sorából – mármint nem abban, hogy a miniszterelnök „katonai” repülőket használ kormánygépként, hanem abban, hogy még mindig elég sok régi, szovjet, illetve a varsói szerződés államaiban készült fegyvert tartanak rendszerben. Lengyelországban például szintén sok T–72-es harckocsi áll hadrendben, több százat épp korszerűsíteni akarnak. A T–72-eseket német Leopardok egészítik ki, amilyeneket Magyarország is vesz. A lengyel légierőben még szolgálnak orosz MiG–29-esek és Szu–22-esek, ezeket amerikai F–35-ösökre akarják cserélni. Varsó korábban már beszerzett F–16-os vadászgépeket. Szintén cserére várnak a Mi–8-as és Mi–17-es szállító helikopterek, ahogy Magyarországon. Csehország szintén T-72-es harckocsikat tart hadrendben, valamint Mi-helikoptereket. És ahogy Magyarország, Gripen-vadászgépeket.

©

Katonai beruházásoknál mindig játszanak politikai szempontok

A SIPRI szakértői szerint a közép-európai katonai kiadások növekedése elsősorban annak köszönhető, hogy ezekben az országokban egyre jelentősebb katonai fenyegetést látnak Oroszországban. A régió más országaival szemben a magyar kormány nem a Moszkva jelentette (vélt vagy valós) fenyegetés miatt vágott bele a honvédség modernizálásába. Legalábbis semmi jelét nem adja annak, hogy fenyegetésként tekintene Moszkvára, Vlagyimir Putyin elnök rendszeres vendég Budapesten, legutóbb október 30-án, épp egy nappal az osztrák fegyvergyártó magyar állam általi megvételéről szóló szerződés aláírása után járt Magyarországon.

Maróth szerint az osztrák fegyvergyár megvásárlása nem fog feszültségeket okozni Béccsel, ugyanis „kiemelkedően jó kapcsolatunk van Ausztriával a védelmi területeken”. Azt a kérdést megkerülte, hogy egyeztettek-e az osztrák kormánnyal, annak tájékoztatása szerinte „a társaság feladata” – ugyanakkor aligha elképzelhető, hogy Budapest Bécs tudomása és egyetértése nélkül írta volna alá a szerződést. A kormány egyébként az elmúlt években elsősorban Nyugatról vásárol fegyvereket, ahogy fentebb is említettük.

„Egyet tudok érteni azokkal a véleményekkel, melyek szerint az Orbán-kormány a haditechnikai beszerzéseken keresztül igyekszik magának lobbistákat vásárolni, és így próbál kedvezőbb, de legalább semleges viszonyulást elérni a korábban kritikus nemzetközi politikai szereplők részéről” – mondta korábban a HVG-nek Demeter Márta, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának korábbi alelnöke. Wagner Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója szerint a kormányok mérlegelésénél egyéb, nem katonai szempontok is megjelennek, mint a politikai orientáció, a gazdasági ellentételezés (akár áttételesen), azaz összességében a nemzeti érdek.

hvg360 - Hetilap: Fedett hadműveletek

Fedett hadműveletek Miközben Orbán Viktor a szavak szintjén bárki ellen megvédi az országot, a kormány összecsapta a bokáját Washingtonnak, és a NATO elvárásai szerint fogott fegyverbeszerzésbe. A honvédségnek szüksége van a fejlesztésekre, a döntést azonban nem engedi ki a kezéből a politika.

Magyarország az idei év első kilenc hónapjában a legnagyobb fegyverimportőr szerepébe került Németországban – mondta Szijjártó Péter külügyminiszter november 4-én, miután Budapesten fogadta Heiko Maas német külügyminisztert. A német tárcavezető szerint a megbeszélésen „nehéz témák” is szóba kerültek, úgy mint a Törökországgal szembeni közös fellépés (amit Magyarország enyhén szólva csak korlátozottan támogat), illetve a jogállamisági sztenderdek, az igazságszolgáltatás függetlensége, a vélemény- és sajtószabadság.

Még egy szempontot érdemes kiemelni az osztrák fegyvergyártó megvásárlásával kapcsolatban, amit Maróth is hangsúlyozott: „a cég megvételével olyan tudáshoz jutottunk hozzá a hazai, korábban teljeskörűen felszámolt nagy kaliberű lőszerek gyártásának területén, amelyet önerőből négy-öt évbe és sok-sok milliárdnyi adóforintba került volna elérni”.

A „sok-sok” persze eléggé tág fogalom. Könnyen lehet, hogy üzletileg és/vagy politikailag helyes döntés volt az osztrák gyártó megvásárlása – azért nem ártana, ha ezt a kormány konkrét érvekkel és számokkal is alátámasztaná.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Ilyen az, amikor Chandler a Jóbarátokból Jokerként pózol

Ilyen az, amikor Chandler a Jóbarátokból Jokerként pózol

Karole P. B. Vail az idei év Moholy-Nagy-díjasa

Karole P. B. Vail az idei év Moholy-Nagy-díjasa

15 év után szabadult egy börtönben raboskodó medve

15 év után szabadult egy börtönben raboskodó medve

Hajós András Dalfutárja szállítja a Sziget himnuszát

Hajós András Dalfutárja szállítja a Sziget himnuszát

„Szabadítsuk fel Gizikét, mint Izaurát!” – Avagy hogyan adják vissza a robotok a könyvelőknek a kihívásokat?

„Szabadítsuk fel Gizikét, mint Izaurát!” – Avagy hogyan adják vissza a robotok a könyvelőknek a kihívásokat?

Ifj. Lomnici szerint törvénybe kellene foglalni, hogyan viselkedhetnek a politikusok

Ifj. Lomnici szerint törvénybe kellene foglalni, hogyan viselkedhetnek a politikusok