Recep Tayyip Erdogan Budapestre látogatott – amint azt bárki észrevehette, aki csütörtök este valamerre menni akart volna a fővárosban. De miért közeledik Orbán Viktor ennyire a török elnökhöz? A keleti nyitás a magyar kereskedelemnek és a belpolitikai üzeneteknek is kedvezhet - írtuk elemzésünkban.

Törökország ahhoz megfelelő partner, hogy a környékbeli országokkal jó kapcsolatot alakítsunk ki, erre szolgál részvételünk a Türk Tanácsban is, ami ugyan hosszú folyamat, de itt már egy 750 milliós, az Európai Unión kívüli közösségről és piacról van szó. Törökország fontos tranzitország  földgáz- és kőolajszállításban is Európa felé – Magyarországnak így különösen érdeke a jó viszony. És mellesleg az Orbán-család számára külön is kedvező lehet a jó török-magyar kapcsolat, főleg Adnan Polaton, Orbán és Erdogan jó barátján, Tiborcz István egykori üzlettársán keresztül. Ez utóbbiról nem beszélt Orbán, amikor videóüzenetben magyarázta, miért jó a látogatás, szerinte a válasz a migráció és néhány közös gazdasági projekt. 

Máté Péter

„Itt az ideje, hogy megkeressük a kijáratot az euró-csapdából. Veszélyes dogma azt állítani, hogy az euró volt a következő normális lépés Nyugat-Európa egyesítése felé. A közös európai valuta ugyanis egyáltalán nem normális” – írta Matolcsy György a Financial Timesban. A jegybankelnök szerint a jelenleg eurót használó országok többsége jobb teljesítményt nyújtott a közös valuta bevezetése előtt, mint az utóbbi húsz évben, s ezért itt az ideje annak, hogy az EU felébredjen ártalmas álmából.

MTI / Szigetváry Zsolt

Erre már visszaszólt Varga Mihály is, és megvédte az eurót, amely szerinte „az unió egyik legígéretesebb, de befejezetlen kezdeményezése”. De vitába szállt Matolcsyval Pősze Lajos egykori parlamenti képviselő, a Szerencsejáték Zrt. volt vezérigazgatója is, aki azt írta, hogy a gazdasági integráció nem az euró bevezetése miatt nem haladt, hanem a tagállamok egy részének, főleg a 2004 után csatlakozottaknak a politikai fenntartásai miatt.

A lakástüzek harmadát az elavult villamossági rendszerek okozzák. A biztosítások egy része már nem is vállal kockázatot olyan lakásra, ahol nem korszerűsítették az elektromos hálózatot. Egy villanyszereléssel foglalkozó szakember arról számolt be: az elmúlt évtizedekben legfeljebb addig jutottak el a lakástulajdonosok, hogy az elosztókat felújítják.

A félmillió panellakásban él a magyar lakosság tíz százaléka, a fiatal új lakásba költözők közül többen újítják fel a lakás berendezéseit. De ahhoz, hogy teljesen biztonságos legyen a hálózat, több százezer forintos felújítás kellene, erre pedig azoknak nincs pénzük, akik már évtizedekkel ezelőtt beköltöztek egy panelházba, és a házat azóta sem újították fel, ők viszont már nyugdíjba mentek.

A hét képe: bővül a Samsung gödi gyára, akkor is akkumulátornagyhatalmat csinálnának a városból, ha a helyiek ezt nem akarják.

hvg.hu

Egyre alacsonyabbak a kereskedelmi ingatlanok hozamai, a lakásárak és a bérleti díjak az egekben, sosem látott mennyiségben érkeznek külföldi diákok az országba, vagyis minden adott lenne ahhoz, hogy virágzásnak induljon a hallgatói lakásépítési ágazat, a student housing. Ez a szektor lehet az ingatlanpiac következő nagy dobása, mivel csak magánkollégiumi ágyakból több mint 1200 hiányzik Budapesten, és 2028-ra ez a szám 3600-ra nő majd.

Mégis, egyetlen tisztán magántőkéből felépült kollégiumot találunk az országban. Ennek több oka is van. Elszálltak az építési költségek, de a magyar diákok árérzékenysége is fontos, Béccsel ellentétben itt az év mind a tizenkét hónapjára nem írnak alá szívesen szerződést, csak a tanévre. Azt mondják: nálunk még mindig nem eléggé drágák a lakások ahhoz, hogy megérje diákoknak apartmanokat építeni.

Állami kezességvállalás mellett, állami banktól kap 12,8 milliárd forintot az az állami cég, amelyik megvett egy osztrák fegyvergyárat. A kormány alig árult el részleteket az üzletről, legalábbis azokon túl, amelyek nyilvánosan is elérhetőek. Azzal pedig meg sem próbálkoztak, hogy érveljenek, miért jó ez a vásárlás.

Pedig valóban vannak érvek egy ilyen üzlet mellett. A világ fegyverpiaca, és azon belül különösen a közép-európai növekszik. A magyar kormány egyébként is szeretné teljesíteni azt az ígéretét, hogy a GDP egyre nagyobb hányadát szánják a katonai kiadásokra, de az egyszer már megígért 3 százaléktól még messze vagyunk. Ráadásul a kormány a haditechnikai beszerzéseken keresztül igyekezhet magának lobbistákat vásárolni, tehát politikailag sem jöhet rosszul egy ilyen üzlet.

MTI / Koszticsák Szilárd

Valóban közeleg egy újabb gazdasági világválság? Ez volt a fő témája a CEU Határtalan tudás című rendezvényének. Csaba László közgazdász például úgy látja, hogy jókora válság jöhet, Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója viszont úgy számol, hogy sokkal valószínűbb egy recesszió a 2008-ashoz hasonló krachnál. A különbség szerinte olyasmi, mint a vihar és a földrengés között: a vihar elviheti a háztetőt, de nem az alapoktól rombol le mindent.

Persze ha csak recesszió lesz, annak is meglesznek a maga vesztesei: amint Csaba László elmondta, az ilyen visszaesésekkel a munkások és a szegényebbek járnak igazán rosszul, a nagyobb válságok rengetik meg már a középosztályt is. Azt a kérdést, hogy mire érdemes most figyelniük az átlagembereknek, Palócz Éva úgy válaszolta meg: senki ne menjen bele olyan befektetésbe, amely gyanúsan nagy profitot ígér, mert nagyobb az esély arra, hogy zuhanás lesz a vége, csakis abba szabad belevágni, ami nem rengeti meg az életét, ha bebukik. A héten egyébként két szervezet is elemezte a helyzetet: mind az IMF, mind az Európai Bizottság úgy ítélte, hogy a magyar gazdaság lassulni fog, de azért itt még messze vagyunk a krachtól.

Fazekas István

Hiába ad az EU minden évben 65 milliárd dollárnak megfelelő pénzt a mezőgazdaságból élők megsegítésére és a vidéki közösségek fenntartására, Magyarországon és Közép-és Kelet Európa nagy részén ennek a zöme a jó összeköttetéssel rendelkező hatalmasok zsebébe vándorol – írta a The New York Times. A lap arra is kitért: az Orbán-kormány több ezer hektár állami földet árverezett el családtagjainak és partnereinek, márpedig akié a föld, az milliós támogatásra jogosult az Európai Uniótól.

Komoly nehézségekkel kellett szembesülniük a lap újságíróinak, amikor az uniós agrártámogatások útját próbálták felderíteni.  Nem tudták hivatalos forrásból megszerezni azt a listát, amely a támogatott agrárvállalkozókat és birtokokat tartalmazta volna, mert többen fedőcégek mögé bújva szerzik meg a pénzeket, így ellenőrizhetetlen a támogatás útja. Egy mezőgazdasággal foglalkozó magyar környezettudós pedig amint megtudta, hogy miről akarnak cikket írni, inkább megszakította a beszélgetést, mondván, nem sokat tud a mezőgazdaságról, nem tudja, hol vannak a földek, inkább nem akar beszélni a kutatásairól. Az Európai Bizottság visszautasította a cikk állításait - már azokat, amelyek a testület felelősségét firtatták a támogatásokkal kapcsolatos visszaéléseknél.

Érdekli a gazdaság? Még több cikket talál Facebook-oldalunkon: