Gyükeri Mercédesz
Gyükeri Mercédesz

Aligha fogja kifogásolni kedden az EP illetékes bizottsága, hogy meghallgassák a magyar kormány második EU-biztosjelöltjét, Várhelyi Olivért. A csütörtöki meghallgatás annál keményebbnek ígérkezik. Persze az igazi feladat akkor jön, ha a diplomata megkapja a bővítési portfóliót: a folyamatnak komoly ellendrukkerei vannak az unióban.

„Magyarország megkapja” a bővítés portfolióját az új Európai Bizottságban – az elmúlt másfél hónapban alig volt olyan megnyilatkozása Orbán Viktornak, amelyben ez a szókapcsolat ne szerepelt volna. Csakhogy van vele két baj:

  • nem Magyarország kapja,
  • egyáltalán nem biztos, hogy a magyar biztosé lesz.

Mindez annak ellenére van így, hogy már két magyar politikust is jelölt a pozícióra Ursula von der Leyen, az új Európai Bizottság megválasztott elnöke. A magyar kormány első jelöltje Trócsányi László volt alkotmányjogász, diplomata és igazságügyminiszter volt – ő egy negyedik hivatása miatt vérzett el még a meghallgatás előtt: az Európai Parlament jogi szakbizottsága (JURI) az általa alapított ügyvédi iroda miatt állapított meg összeférhetetlenséget.

Trócsányi László, a Fidesz-KDNP képviselője az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2019. július 16-án
©

A második jelölt, Várhelyi Olivér esetében várhatóan ilyen probléma nem merül fel – a JURI kedden dönt a kérdésben –, ennek ellenére azonban egyáltalán nem lehet biztosra venni, hogy valóban ő fog a bővítési és szomszédságpolitikáért felelni Brüsszelben a következő öt évben.

Előlép Orbán szürke eminenciása: Várhelyi Olivér portréja

Tapasztalt diplomata, kemény tárgyalópartner és a nagyközönség számára teljesen ismeretlen - az EP jogi bizottságában megbukott Trócsányi László helyére jelölt Várhelyi Olivér számára a nagy kiugrás lehet az Európai Bizottság.

Függetlenségi kérdés 

„Magyarország olyan ország, amely nemcsak beszél a politikai céljairól, hanem tesz is azok érdekében. Így hát azzal, hogy magyar uniós biztos fogja felügyelni az EU bővítését, új lendületet kaphat ez az egyébként korábban sikeres, az elmúlt időszakban azonban inkább csak kudarcokat halmozó európai uniós politika" – Szijjártó Péter külügyminiszter nyilatkozott így pénteken egy genfi, a Nyugat-Balkánnal foglalkozó konferenciáról. Tény, a magyar kormány szószólója a térségbeli országok uniós csatlakozásának, ezt a kormányfő legutóbb azzal indokolta, hogy ezzel az unió határa is délebbre húzódik, ami komoly segítség az illegális migráció elleni küzdelemben.

Szijjártó Péter miniszter Várhelyi Olivér szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztosjelölt (j) társaságában az Európai Unió külügyminisztereinek brüsszeli ülése előtt 2019. november 11-én
©

Az érdek és a lobbitevékenység azonban nem jelenti azt, hogy az Európai Bizottság bővítéssel kapcsolatos stratégiáját, döntéseit, a csatlakozási tárgyalásokat befolyásolhatná a magyar kormány pusztán azért, mert a feladatért történetesen egy honfitársunk felel a testületben.

A bizottság ugyanis

az EU politikailag függetlenséget élvező végrehajtó szerve,

amely nemcsak a közösség tagállami szinten nem meghatározható jogszabályaira tehet javaslatokat, de „közösen gondoskodik arról, hogy az EU jogszabályait mindegyik uniós ország megfelelően alkalmazza”.

Nyilvánvalóan tudja ezt jól Várhelyi is, aki évekig dolgozott az Európai Bizottságban és jó ideje diplomataként szolgál – most történetesen az Orbán-kormány képviseletében.

Így vélhetően számára még könnyebb lesz az a váltás, amely elődjének, Navracsics Tibornak is pillanatok alatt sikerült. Emlékezhetünk: kinevezése előtt az Európai Parlament azt tette szóvá, hogy igazságügyminiszterként és kormányfőhelyettesként olyan törvények elfogadásához járult hozzá, amelyek a képviselők szemében aláássák a jogállamiságot Magyarországon. Erre ő sajnálkozását fejezte ki, de arról is beszélt európai parlamenti meghallgatásán, hogy egyes egyéni indítványként benyújtott javaslatokkal nem is értett egyet.

©

Az EP-nek azonban ez sem volt elég – a meghallgatás után leszavazták, és végül csak úgy járultak hozzá a kinevezéséhez, hogy elvette tőle Jean-Claude Juncker bizottsági elnök portfoliója egyetlen fajsúlyos részét, az állampolgári jogokat.

"Azt várom, hogy a magyar biztos a magyar kormány érdekeit képviselje majd Brüsszelben"

És hogy a történelem ismétli önmagát: Navracsicsnak Orbán fenti mondatára is reagálnia kellett az öt évvel ezelőtt meghallgatáson. Nem lepődnénk meg, ha Várhelyinek is felrónák csütörtök reggel a külügyi bizottságban tartandó háromórás szeánszon a kormányfő mostani nyilatkozatait.

©

Ezt ugyanis nem nehéz szembeállítani a Von der Leyen felkérő levelének mondataival, például azzal, hogy „Az Európai Bizottság a kollegialitás elve alapján működik.

Tehát egy csapat vagyunk: munkánk alapja az egységes kormányzati megközelítés, vagyis mind elmondjuk a véleményünket, kollektívan döntünk és mind felvállaljuk a döntést.

A hihető bővítés

Ugyanebben a levélben olvasható az, hogy von der Leyen a Nyugat-Balkánnal kapcsolatban hiteles Európai Uniót szeretne. A jelző nem véletlen: az Európai Tanács, vagyis az uniós állam- és kormányfők testülete október közepén annak ellenére utasította el, hogy Észak-Macedónia és Albánia elkezdhesse a csatlakozási tárgyalásokat, hogy a két ország minden előírást teljesített és az Európai Bizottság is javaslatot tett rá. Jean-Claude Juncker, de még a Tanács elnöke, Donald Tusk is sajnálkozott emiatt, és bocsánatot is kért az érintett kormányfőktől (a macedón azóta választást is kezdeményezett, mondván, ő annak idején éppen azzal kampányolt, hogy beviszi országát az Európai Unióba, ez pedig – egyelőre – nem sikerült).

Más kérdés, hogy az elutasítás annyira nem volt váratlan – mi más jelezhetné ezt jobban, mint hogy a hitelességet VDL nem csak Várhelyitől, hanem „elődjétől”, a magyar kormány által elsőként jelölt Trócsányi Lászlótól is elvárta (a két megbízólevél szövege egyébként csak a címzett nevében tér el).

Az is világos azonban a levélből, hogy a hitelesség „a jövőbeni csatlakozás hihető perspektívájának fenntartását” jelenti, és nem magát a csatlakozást. Juncker öt évvel ezelőtt sem ígérte azt, hogy mandátuma idején, vagyis 2019 végéig lesz bővítés, sőt, hogy egyáltalán lezárnak csatlakozási tárgyalásokat.

Most talán erre lenne esély, ehhez persze először az ezt akadályozó tagországokat kellene meggyőzni. Nekik két kifogásuk van: az egyik, hogy a macedónok jóval felkészültebbek az albánoknál (Szkopje ügyét sokáig az ország nevéről szóló vita hátráltatta), csatlakozásukat mégis együtt kezelik. Van azonban még egy szempont: 2018-ban a Franciaországban menedékkérők (az afgánok utáni) második legnagyobb csoportja Albániából érkezett (a több mint 8300 kérelmező közül mindössze 155 kapta meg a menedékjogot, 2762-t pedig elutasítottak). Így érthető, hogy Albánia felvételének a kérdése a francia szélsőjobboldali, populista politikai erők körében nem túl népszerű – Emmanuel Macron nyilván őket is igyekszik megszólítani, amikor elutasítja a tárgyalások megkezdését.

A másik, megint csak Macronhoz köthető kifogás: a francia elnök szerint meg kellene reformálni az egész folyamatot – legyen szó az unió és a bővítési folyamat megújításáról. A biztonságpolitikai (a migrációval kapcsolatos) vagy éppen a gazdasági (az uniós termékek piacának bővítését célzó) megfontolásoknál tehát a szemében fontosabb az, hogy az EU „ne melengessen kígyót” a keblén. Tehát: ne fordulhasson elő többé olyan, mint a közép-európai országok esetében, amelyek a törvény betűjét tekintve ugyan megfeleltek a csatlakozáshoz elvárt jogállamisági kritériumoknak, tagként azonban gond nélkül próbálják felrúgni ezeket a szabályokat. Az EU pedig nem képes tenni ellenük semmit.

Orbán Viktor ezt már úgy interpretálta, hogy

Nem azt a biciklit kell tekerni, ami eddig volt, hanem egy új jármű kell.

Az nem világos, hogy ebben van-e motor, és gyorsabb vagy lassabb lesz az előzőnél, ám a nyugat-balkáni bővítés irányvonalait már meghatározta az előző Európai Bizottság. A 2018 februárjában elfogadott stratégia 2025-ig határozza meg az irányvonalakat, azt viszont hangsúlyozza: ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy addigra elnyernék a tagságot akár a folyamatban legelőrébb járó országok, Szerbia és Montenegró. Erre az is magyarázat, hogy a balkáni országoknak még egy fontos feltételt szabtak: hogy megbékéljenek egymással.

A törökök trójai falova? 

Ebből is látszik, Várhelyi legfeljebb a büszkeségét veszítheti, ha nem ér el sikert a nyugat-balkáni bővítéssel kapcsolatban, a pozíciója azonban nem itt bukhat el. Sokkal inkább Törökországon, amely – mint a megbízólevél is megerősíti – „egyre távolodik az Európai Uniótól”, és bár kulcspartner marad, nem lehet arra számítani, hogy újabb fejezeteket nyissanak meg vagy zárjanak le a csatlakozási tárgyalásokon.

Magyarország szerepe minimum ellentmondásos ezen a téren, elég csak a törökök szíriai beavatkozására gondolni.

©

Az október elején indult offenzívát Orbán Viktor támogatta szinte egyedüliként, de az EU-ban mindenképpen – ezt Erdogan meg is köszönte. Magyarország egy ideig blokkolt is egy ezzel kapcsolatos uniós határozatot, amit Szijjártó Péter azzal indokolt, nem kell az EU-nak mindenbe beleütnie az orrát, ami a világban történik. Ennek némileg ellentmond az a lelkesedés, amellyel a bővítéssel és szomszédságpolitikával foglalkozó posztot fogadta Orbán Viktor, különösen, hogy a törökök beavatkozásának nagyon is köze van az EU-hoz – ha nem is a bővítés, de a migrációs megállapodás miatt a bevándorlás okán.

A finoman szólva ellentmondásos hozzáállás később is maradt: a 444 írt arról hétfőn, hogy a kormány mindaddig visszatartott egy, a törökök ciprusi olajkutatásával foglalkozó elítélő határozatot, amíg le nem zajlott Budapesten az Erdogan-látogatás. Várhelyi pedig ugyan nem kormánytag, de Magyarország EU-hoz delegált nagyköveteként a kormányt képviseli a Tanácsban.

Elbukhat Várhelyi? 

A kérdés az lesz, hogy az Európai Parlament külügyi bizottsága mennyire mutatja meg a foga fehérjét a csütörtöki meghallgatáson. Várhelyinek minden bizonnyal kemény kérdésekre kell számítania „kormányközeli” múltja miatt. Ezt erősítette meg a múlt héten a Politicónak Kati Piri holland baloldali képviselő is, aki szerint azt várják el a támogatáshoz, hogy a biztosjelölt „világosan határolódjon el a kormánytól”, míg a külügyi bizottság néppárti elnöke, David McAllister arról beszélt, reméli, hogy a szakmai felkészültsége meggyőzi a tagokat, hogy ne gáncsolják el az első akadálynál.

Van persze még egy szempont, ami Várhelyi ellen dolgozik: hogy nem nő. A szociáldemokraták a múlt héten közölték, hogy betartatnák Ursula von der Leyen korábbi ígéretét, hogy a bizottságba ugyanannyi nő kerül, mint férfi – jelenleg 15 férfi néz szembe 12 nővel. Vagyis a helyzetet az sem oldaná meg, ha a magyar kormány egy harmadik, női jelölttel állna szemben, zsarolásnak mindenesetre kiváló. Kérdés, hogy min lesz könnyebb módosítani, ha úgy hozza a sors: egy új jelöltet vagy egy új portfoliót választana szívesebben a kormányfő.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Adventi mesenaptár – december 14.

Adventi mesenaptár – december 14.

Okostelefonos applikációt készítettek brit gyerekek hallássérült társaik segítségére

Okostelefonos applikációt készítettek brit gyerekek hallássérült társaik segítségére

Halálos vége is lehet a találkozásnak a pókkal, amelyik lila tojásokat rak

Halálos vége is lehet a találkozásnak a pókkal, amelyik lila tojásokat rak

A rockrajongó új argentin elnökről nem sokan hiszik el, hogy nem báb

A rockrajongó új argentin elnökről nem sokan hiszik el, hogy nem báb

Taylor Swift beszólt Soros Györgynek

Taylor Swift beszólt Soros Györgynek

A Red Hot Chili Peppers gitárost cserél

A Red Hot Chili Peppers gitárost cserél