Rekordalacsonyan tartotta a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa az alapkamatot, pontosan úgy, ahogy azt a szakértők várták. Nem csak a 0,9 százalékos jegybanki alapkamat felel meg a várakozásoknak, az sem okozott meglepetést, hogy az egyéb kamatkondíciók sem változtak.

A kamatdöntés a gyakorlatban azt is jelenti, hogy az MNB továbbra sem akarja erősíteni a forintot – erről szólt egyebek mellett Matolcsy György és Varga Mihály vitája is. Egy euróért most egy kicsit több mint 334 forintot kell fizetni, de ma már járt az árfolyam 335,62-nél is. A történelmi mélypontot szeptember 27-én értük el, akkor 336,24 forintba került egy euró. Onnan egy kis időre 328-ig visszaerősödött a forint, de november eleje óta újra a 330 fölötti tartományban mozog az árfolyam.

A kamatdöntés indoklását hagyományosan egy órával az új kamatkondíciók közzététele után adják ki. Ahogy hónapok óta mindig, ezúttal is az volt a kulcsmondat:

a Magyar Nemzeti Bank egyetlen horgonya az infláció, elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása.

Azaz nem a forintárfolyam számít, hanem az, hogy minél közelebb legyen az infláció az MNB 3 százalékos céljához. A legfrissebb adatok szerint októberben az infláció 2,9, a maginfláció 4,0, míg az indirekt adóktól szűrt maginfláció 3,7 százalékon alakult. Az infláció és a maginfláció emelkedését a feldolgozott élelmiszerek árindexének alakulása magyarázta – tette hozzá a jegybank. A Monetáris Tanács arra is kitér:

az előző kamatdöntés óta a nemzetközi pénzügyi piaci hangulat javult. A kockázatvállalási hajlandóságot a nemzetközi kereskedelempolitikával kapcsolatos fejlemények, a globálisan meghatározó jegybankok döntései, valamint a Brexittel kapcsolatos történések befolyásolták. Az olajárak nőttek az elmúlt hónapban.

Matolcsyék szerint a gazdasági növekedés a következő negyedévekben várhatóan lassul, mert „a romló európai konjunktúra a hazai GDP alakulásában is egyre erőteljesebben érzékelteti hatását”. Ezzel együtt csökken a béremelkedések üteme, és a fogyasztás növekedési üteme is lassul. A GDP 2019-ben várhatóan 4,5 százalékkal, 2020-2021-ben pedig 3,3 százalékkal növekszik az MNB prognózisa szerint.