Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Az Európai Bizottság Manfred Bergmann vezette szakértőit fogadta Polt Péter legfőbb ügyész. Az ügyészség erről közleményt adott ki, amelyben azt írták,
az Európai Bizottság szakértői megállapították, hogy a magyar ügyészség eredményeket ért el a korrupció elleni küzdelem területén és ígéretes trendek mutatkoznak.
Igaz, a korrupciós bűncselekmények száma az előző évihez képest emelkedett; a bűncselekménycsoporton belül mind a hivatali, mind a gazdasági vesztegetések száma nőtt.
Polt Péter arról beszélt a szakértőknek: a magyar ügyészség – bár erre nincs törvényi kötelezettsége – a mindig követett protokoll szerint az OLAF igazságügyi ajánlása nyomán valamennyi esetben elrendelte a nyomozást, illetve amennyiben már folyamatban volt a nyomozás, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolták és abban értékelték.
Idézte az OLAF 2018-as éves jelentését is, amely szerint az OLAF által kezdeményezett ügyek 45 százalékában emelt vádat az ügyészség 2012 és 2018 között. Az OLAF magyar ügyészséghez eljuttatott igazságügyi ajánlásainak a száma folyamatosan csökkent az elmúlt években. 2015-ben és 2016-ban még 10-10 ajánlás érkezett, 2017-ben már csak 6 ajánlás, 2018-ban 4, míg 2019-ben eddig még egy sem.
Pontosan ugyanez volt amúgy a legfőbb ügyészség reakciója akkor is, amikor kiderült, hogy a 2014 és 2018 között Magyarországnak utalt uniós támogatások majdnem 4 százalékát fizettetné vissza a csalás elleni hivatal, ami a nyolc és félszerese az EU-átlagnak, és a legmagasabb arány az egész EU-ban.
Polt Péter még azt is megmagyarázta, hogy a korrupcióérzékelési mérésekben miért áll rosszul Magyarország: a legfőbb ügyész felhívta a az EU szakértői figyelmét arra, hogy az Európai Bizottságnak, illetve tagállamainak nincs egységes definíciója a „magas szintű korrupcióra”. Polt Péter az Állami Számvevőszék kutatását idézte, amely arról szólt, hogy a korrupcióérzékelést mérő módszerek eltérnek egymástól és tudományosan nem kellően megalapozottak.
