Az Európai Bizottság Manfred Bergmann vezette szakértőit fogadta Polt Péter legfőbb ügyész. Az ügyészség erről közleményt adott ki, amelyben azt írták,

az Európai Bizottság szakértői megállapították, hogy a magyar ügyészség eredményeket ért el a korrupció elleni küzdelem területén és ígéretes trendek mutatkoznak.

Igaz, a korrupciós bűncselekmények száma az előző évihez képest emelkedett; a bűncselekménycsoporton belül mind a hivatali, mind a gazdasági vesztegetések száma nőtt.

Polt Péter arról beszélt a szakértőknek: a magyar ügyészség – bár erre nincs törvényi kötelezettsége – a mindig követett protokoll szerint az OLAF igazságügyi ajánlása nyomán valamennyi esetben elrendelte a nyomozást, illetve amennyiben már folyamatban volt a nyomozás, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolták és abban értékelték.

Idézte az OLAF 2018-as éves jelentését is, amely szerint az OLAF által kezdeményezett ügyek 45 százalékában emelt vádat az ügyészség 2012 és 2018 között. Az OLAF magyar ügyészséghez eljuttatott igazságügyi ajánlásainak a száma folyamatosan csökkent az elmúlt években. 2015-ben és 2016-ban még 10-10 ajánlás érkezett, 2017-ben már csak 6 ajánlás, 2018-ban 4, míg 2019-ben eddig még egy sem.

Pontosan ugyanez volt amúgy a legfőbb ügyészség reakciója akkor is, amikor kiderült, hogy a 2014 és 2018 között Magyarországnak utalt uniós támogatások majdnem 4 százalékát fizettetné vissza a csalás elleni hivatal, ami a nyolc és félszerese az EU-átlagnak, és a legmagasabb arány az egész EU-ban.

Polt Péter még azt is megmagyarázta, hogy a korrupcióérzékelési mérésekben miért áll rosszul Magyarország: a legfőbb ügyész felhívta a az EU szakértői figyelmét arra, hogy az Európai Bizottságnak, illetve tagállamainak nincs egységes definíciója a „magas szintű korrupcióra”. Polt Péter az Állami Számvevőszék kutatását idézte, amely arról szólt, hogy a korrupcióérzékelést mérő módszerek eltérnek egymástól és tudományosan nem kellően megalapozottak.