Nem mintha a fiatalok nem kívánnák ebben követni elődeiket, de nem tehetik, mert nincsen rá pénzük. Különösen nagy bajban vannak azok, akik diákhitelt vettek fel. A kutatás szerint egy fiatal átlagosan 18 900 dollárt tud összegyűjteni a kezdő részletre egy lakásvásárláshoz, de hogyha az illetőnek diákhitele van, akkor ez lemegy 8200 dollárra. Ilyen kezdő részlettel pedig nem sok mindent lehet kapni a folyamatosan dráguló ingatlanpiacon.

Gazdag öregek vs szegény fiatalok

36 ezer milliárd dolláros örökséget kapnak a következő generációk az Egyesült Államokban amikor a baby boom nemzedék átadja a stafétabotot és vagyonát – állapítja meg a Bloomberg. Gyorsan hozzátéve ehhez, hogy ilyen még nem volt az amerikai történelemben, de valószínűleg az egész világtörténelemben sem.

A legutolsó adat a 2016-os, mely 427 milliárd dolláros vagyonátruházást jelent öröklés útján. A trendnek még csak az elején vagyunk, de a tendencia világos. 1989-hez képest 119 százalékos a növekedés akkor is, ha az inflációtól megtisztítjuk a vagyonok értékét. Miért?

A 2008–09-es nagy pénzügyi válság idején a Fed főnöke azt hangsúlyozta, hogy az 1929-es pénzügyi katasztrófa azért vált világméretű válsággá, mert az amerikai döntéshozók megszorító politikát folytattak. Az óvatos pénzügyi politikai az összeomlás szélére sodorta a piacot, ahol általános bizalmi válság alakult ki. Épp ezért Ben Bernanke az ellenkező megoldást választotta: olcsó pénzzel árasztotta el a piacot. Híres példája szerint úgy is lehet a bizalmat és a fogyasztást növelni, ha helikopterről pénzt szórunk az emberek közé. Az ilyen ingyen pénzt ugyanis az emberek többsége siet elkölteni. Olyan impulzust ad ezzel a piacnak, amelytől azután fokozatosan helyreáll a bizalom, és megindul a gazdasági növekedés. Végül erre a látványos bemutatóra nem került sor, de a valóságban az történt, hogy a baby boom nemzedék nagyon jól járt.

A nagy pénzügyi válság idején már a nyugdíjhoz közelitett ez a nemzedék (1945-1964) legidősebb korosztálya. Az ő számukra az olcsó pénz, melyet alacsony infláció kísért valóságos áldás volt. A tőkebefektetések értéke újra szárnyalni kezdett, az ingatlanpiac is lassan magára talált. Mind a két esetben a baby boom nemzedék volt a legfőbb haszonélvező. Talán mondanunk sem kell, hogy maga Ben Bernanke is ide tartozott éppúgy, mint az USA elnökei.

Mi történt a bérből élőkkel?

Az emberek többsége az Egyesült Államokban is a munkájából akar megélni. A menedzser kasztnak ez remekül sikerül is: a jövedelmük mindinkább a cégük tőzsdei teljesítményétől függ. Minthogy a tőzsde szárnyalt, ezért a csúcsmenedzserek csillagászati jövedelmeket vihettek haza.

Aki viszont a bér skála alsó részében foglalt helyet, mint a munkások vagy az átlag értelmiségiek azok nemigen dicsekedhettek: a reálbérek alig nőttek pedig az infláció nem volt magas. Miért nem volt komoly növekedés? Mert az informatikai forradalom leszorította a béreket - óriási konkurenciát teremtve az emberi munkaerőnek.

A másik ok a bevándorlás: a külföldről érkező olcsó munkaerő szintén gyengítette a szakszervezetek érdekvédelmi szerepét. Végül pedig itt volt az outsourcing vagyis az amerikai tőke exportja. Főként oda, ahol az olcsó szakképzett munkaerő miatt extra profit volt várható. Itt Kína állt az első helyen. Ha ezt a három tényezőt összeadjuk, akkor előttünk áll Trump támogatóinak egy jelentős része. A rozsda övezetek népe, amely egyáltalán nem profitált Ben Bernanke és utódai válságkezelő politikájából.

A nagy vagyon transzfer

Minthogy a fiatalok saját maguk nehezen boldogulnak a pálya kezdetén, ezért nagyon felértékelődik az örökség szerepe. Csakhogy az az Egyesült Államokban általános felfogás szerint a self made man az igazi amerikai. Ezért például a baby boom nemzedékhez tartozó Bill Gates, aki ismét a világ leggazdagabb embere lett, úgy döntött, hogy vagyonának nagy részét jótékony célokra fordítja.

Gyerekeinek csak olyan örökséget szán, mely a tisztes jóléthez elég, de semmiképp sem teszi tunyává őket. Maga Bill Gates az egyetemről kimaradva vetette bele magát az informatikai forradalomba, melynek egyik emblematikus figurája lett. A Melinda és Bill Gates alapítvány dollármilliárdokat fordított az AIDS elleni küzdelemre Afrikában. Az eredmény látszik is: ez a korábbi népbetegség, amely millió számra ölte az afrikaikat, mára visszaszorult.

Mindezzel együtt az alapprobléma megmarad. Erre Thomas Piketty mutatott rá híres művében a Capital /Tőke/-ben. A francia közgazdász könyve, mely hetekig vezette az amerikai sikerlistákat, statisztikai tényekkel bizonyította: a tőke jövedelmek sokkal gyorsabban nőnek, mint a munkából megszerezhető bérek. És minthogy a tőke tulajdonosok többnyire a baby boom generáció tagjai, ezért ők elégedetten tölthetik életük hátralevő nyugdíjas szakaszát.

A fiatalok viszont dühösek. Ezt érzékelik az ellenzéki demokraták, akik egyre baloldalibb újraelosztó tervekkel állnak elő a választási kampány során. Meg akarják adóztatni a nagy vagyonokat, melyeket adó reformjával épp a baby boom nemzedékhez tartozó Donald Trump növelt tovább. A következő választás Amerikában tehát jelentős részben a gazdag öregek és a szegény fiatalok szembenállásáról szól majd – véli a Bloomberg.