A kaliforniai Beyond Meat az első, növényi alapú húsalternatívát kínáló cég, amely a tőzsdére merészkedett. A tulajdonosok és a befektetők – többek között a céget létrehozó Ethan Brown, illetve Bill Gates Microsoft-alapító és Leonardo DiCaprio filmsztár – maguk sem gondolták, hogy a részvénykibocsátás ekkorát szól majd. A vállalat papírját 25 dolláros indulóárfolyamon értékesítették, de a kurzus már az első kereskedési napon kilőtt 72 dollárig, és 65,75 dolláron zárt. Ezzel a Beyond Meat piaci értéke 3,8 milliárd dollárt ért el. Ez az ugrás, százalékban mérve, az eddigi rekord a 2019-es tőzsdei kibocsátások történetében, és az utóbbi évtizedben is csak két cég – mindkettő biotechnológiai startup – papírja tudott nagyobbat emelkedni az első kereskedési napon az USA-ban.

Már 30 ezer boltban ott van

A piaci lelkesedés annak ellenére volt óriási, hogy a Beyond Meat nem ígért profitot a közeljövőben. Tavaly csaknem 30 millió dollár volt a nettó vesztesége, de a bevétele majdnem megduplázódott, és elérte a 87,9 millió dollárt. A Beyond Meat például borsóból, lóbabból, mungóbabból, barnarizsből, napraforgómagból és szójából nyert proteinkeverékekből gyúr össze az állat húsát imitáló termékeket. Jövedelmének 70 százaléka a Beyond Burgerből származik, de készít kolbászfélét és darált marhahúsutánzatot is.

Tavalyi bevételeiből 50 millió dollár a kiskereskedelemből származott, termékei rendelhetők az Amazon oldalán, de ott vannak a világ ötödik legnagyobb szupermarketláncának, a Kroegernek a polcain is. Tavaly a brit Tesco áruházakban is megjelentek – igaz, a tervezetthez képest három hónapos késéssel, mert a nagy kereslet miatt a vállalat nem tudott időben szállítani. Főként azért, mert a borsóproteint előállító Kanada és Franciaország nem bírta a tempót. Az árbevétel többi része a készítményeit kínáló vendéglátóhelyektől – így a Carl's Jr. amerikai hamburgerlánctól – érkezik. A Beyond Meat termékei immár összesen 30 ezer boltban és étteremben kaphatók.

A cég a tőzsdei bevezetésből szerzett forrásból további fejlesztéseket tervez. Brown alapító-vezérigazgató hatalmas gazdasági lehetőséget lát a vidéki Amerikában, és világszerte is.

„Értjük már a hús összetételét, a felépítését, és évről évre csökkentettük az állati fehérje és a mi proteinünk közti különbséget”

– lelkendezett. A tőzsdei belépő arra is jó lehet, hogy a 2009-ben alapított Beyond Meat a versenytársai előtt járjon.

A vetélytársak is belehúztak

Az egyik fő rivális a már hétezer étteremnek szállító, szintén amerikai Impossible Foods, amely a Burger Kinggel a múlt hónapban kezdte meg a saját vegaburgerét árusítani St. Louisban és környékén. A vártnál is kedvezőbb fogadtatás után a cég bejelentette, hogy az Impossible Whopper ez év végéig USA-szerte kóstolható lesz. A rivális McDonald's árgus szemmel figyeli az új trendet, és fontolgatja, hogy saját, állati hústól mentes hamburgert fejlesszen ki. A hagyományos húságazat legnagyobb amerikai feldolgozója, a Tyson Foods pedig – nem éppen jó ütemérzékkel – a május 2-ai tőzsdei bevezetés előtti héten eladta a Beyond Meatben lévő 6,5 százalékos részesedését, hogy a bevételből saját alternatív fehérjekészítményeket hozzon létre.

Nem csak a tengerentúlon éledezik a műhúsiparág. A svéd IKEA a Beyond Meat tőzsdei megjelenésének napján közölte, hogy jövőre kínálni fogja a klasszikus húsgolyók új, növényi alapú változatát. A Wal-Mart amerikai hipermarketlánc a kínai Qishan Foods céggel működik együtt, hogy az ázsiai ország piacára növényi alapú mesterséges húsféléket készítsenek. A vegahús első számú kínai gyártójának három sencseni boltjában márciusban már el is kezdték tesztelni a közös terméket. Az 1993-ban alapított és a kutatásokba jelentős – részben állami – forrásokat fektető kínai cég a saját készítményeit nemcsak a hazai piacon teríti, de Ausztráliába, Nagy-Britanniába és Portugáliába is exportál.

Jön az állati sejtekből készült laborburger is

Izrael a műhúskészítés másik módszerének, az állati sejtekből tenyésztett változatok előállításának egyik fellegvára. Az Aleph Farms tavaly decemberben mutatta be a laboratóriumban készült steakjét. A cég jelezte, hogy óriási előrelépést tett, mert integrálni tudta az izom- és a zsírszövetet. A hússzelet még 50 dollárba kerül, ami azonban olcsónak tűnik ahhoz képest, hogy az első sikeres laboratóriumi hamburger 300 ezer dollárt kóstált 2013-ban az azt kikísérletező holland Maastrichti Egyetemnek.

Miközben a növényalapú műhús globális forgalma a washingtoni Good Food Institute nonprofit szervezet szerint már 760 millió dollár, az állati sejtek tenyésztésével kísérletező cégek csak most lépnek piacra. A kaliforniai JUST jövőre tervezi laboratóriumban „nevelt” csirkehúsának kereskedelmi bevezetését. Sőt a cégnek a legendásan drága japán wagyu marhahús „tiszta” változatára is fáj a foga, ennek érdekében összeállt a japán Torijamával. A Bill Gates és Richard Branson brit milliárdos befektetői szimatát ugyancsak felkeltő Memphis Meats 2021-ben állna elő a saját húskultúrájával. Az amerikai Finless Foods azt reméli, hogy az idén megjelenhet a tenyésztett tonhalával, amely már egy árkategóriában lesz a hagyományossal.

A műhúskészítők nemcsak a vegetáriánusokra számítanak, hanem a környezetért aggódó húsevőkre is. A hagyományos állattenyésztés ugyanis sokak szerint fenntarthatatlan, és rendkívüli mértékben járul hozzá a felmelegedéshez. Az állattartás – a legelők és a takarmánynövények által – a mezőgazdasági földek felét foglalja el, az édesvízfogyasztás negyedéért felel, és az üvegházhatású gázok kibocsátásának 15 százalékát adja. Az évszázad közepéig a Föld népessége várhatóan 9,6 milliárdra emelkedik, addig a húsfogyasztás 70 százalékkal nő. A laboratóriumi tenyészetben előállított húshoz százszor kevesebb termőföld és ötször kevesebb víz szükséges, mint a hagyományoshoz.

A globális húspiac 1400 milliárd dollár, és a mesterséges húst gyártó cégek azt remélik, egyre nagyobb szeletet hasítanak ki belőle. A Beyond Meat azt jósolja, hogy csak a növényi alapú hús piaca az USA-ban néhány év alatt 35 milliárd dollárosra emelkedhet. Mások szerényebb fejlődést prognosztizálnak, de többen is úgy vélik, hogy 2019 a műhús áttörésének az éve lehet.

KERESZTES IMRE