400 dollárral akarja megemelni egy tonna kakaó árát Ghána és Elefántcsontpart, melyek a világ kakaó termelésének több mint 60%-át adják - tudósít a Wall Street Journal. Jelenleg 2500 dollár körül ingadozik egy tonna kakaó ára a piacon, így a 400 dolláros emelés megdobhatja a csokoládéárakat. De vajon képes lesz-e a kakaókartell oly eredményesen működni, mint mondjuk az OPEC, amely 1960 óta próbálja meg szabályozni az olaj világpiaci árát?

Több mint 100 milliárd dollárról van szó

A kakaóforgalom jelenleg 107 milliárd dolláros a globális piacon, de az összeg növekszik, hiszen Kínában és más dinamikusan fejlődő országokban az életszínvonal növekedése magával hozza a csokoládé iránti kereslet fokozódását. Erre számít a kakaókartell is, amely a tervek szerint októberben kezdi meg a működését. Ettől kezdve lefedné az egész globális piacot a termeléstől egészen a végső értékesítésig.

"A világ kakaótermésének több mint a kétharmadáról van szó. Enélkül nem lehet meg a világpiac. Ezért minden bizonnyal áremelkedésre kerül majd sor. A számlát a fogyasztók fizetik majd meg" - nyilatkozta az egyik legnagyobb londoni brókercég társigazgatója a Wall Street Journalnak.

Ghána és Elefántcsontpart eredetileg 2600 dolláros árat javasolt a brókercégeknek, de azok ezt elutasították. Erre alakították meg a kartellt, mely 400 dolláros áremelkedést akar elérni a jelenlegi 2500 dolláros árhoz képest. Vagyis 100 dollár helyett immár 400 dollárt akarnak a kartell tagjai rátenni az árra, ez pedig 16%-os áremelkedést jelent.

Elfogadja ezt a piac?

A Mars globális kommunikációs főnöke kedvezően értékelte a kakaókartell megalakulását, mondván ily módon az afrikai termelőknek is meglesz a létbiztonsága. Ez persze csak fedőszöveg, mert a valóságban a nagy vásárlók sosem árulják el, hogy kitől mennyit vesznek és főképp azt nem, hogy mennyiért. A Wall Street Journal szerint már eddig is előfordult, hogy tonnánként 3000 dollár felett vásároltak a nagy csokigyártó cégek. De persze ők sem akartak ráfizetni: leleményes módon hajtottak végre áremelést. Egyrészt csökkentették a kakaótartalmat a csokoládékban, másrészt maguk a csokoládé szeletek vagy táblák lettek egy picit kisebbek, miközben az ár nem változott vagy egy kicsit még emelkedett is.

Ki vágja zsebre a hasznot? A termelők biztosan nem: a Világbank szerint a négymillió kakaófarmer jövedelme nem több mint napi 3 dollár. Ebből egy nagy afrikai családot eltartani szinte lehetetlen.

A kakaókartell most az ígéri: minden eladott tonna után a farmerek kapnak 1800 dollárt. A 400 dolláros pluszt pedig egy kakaóalapba helyezik, amely a nehéz időkben támogatja a termelőket, amikor leesik a kakaó ára.

A Wall Street Journal diszkréten hallgat arról, hogy a haszon nagy részét a felvásárlók és a nagy csokoládégyárak teszik zsebre, miközben az afrikai farmerek nyomorognak. "Apám 26 gyereket nevelt fel a kakaóból, nekem kettőt is nehéz eltartanom. Ha így megy tovább, akkor az én nemzedékem lesz az utolsó, amely a kakaóval foglalkozik"- mondta egy farmer Ghanaban a Wall Street Journal tudósítójának.

Néhány éve a hvg.hu tudósítója is járt ghánai kakaóültetvényen, a termesztők nyomorúságáról készült riportot itt olvashatja el:

A ghánai kakaótermesztőknek csak álom az édes élet

Ghána büszkesége a kakaó, ám a jó minőségű babot előállító farmerek napi jövedelme egy tábla csokoládé megvásárlására sem elég. Egy sikerágazat hátterét kutattuk a nyugat-afrikai országban.