"A demokrácia nem lehet a többség diktatúrája." Ezt hangsúlyozta Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke, aki Magyarországról is beszélt abban az interjúban, melyet a hamburgi Der Spiegelnek adott. A német lap elsősorban Magyarországról és Lengyelországról faggatta a cseh uniós biztost, aki jobban megérti ezeket az államokat, mert maga is 25 évig élt a szocialista Csehszlovákiában:

Az egykori szocialista országok olykor úgy érzik, hogy túlságosan is szoros az a ruha, melyet az Európai Unió rájuk akar erőltetni.

Ennek ellenére Vera Jourová mindenképp be kívánja tartatni az uniós normákat Magyarországgal és Lengyelországgal.

Orbán Viktor illiberális demokráciája az EU normája szerinti demokráciának tekinthető? – teszi fel a kérdést a lap újságírója. "Ha Orbán azt érti ez alatt, hogy a többség azt teheti, amit akar, akkor bizonyosan téved. A demokrácia nem lehet a többség diktatúrája. Csehszlovákia első elnöke 1918-ban ezt mondta: a demokráciának legkevesebb 50 éves nyugodt fejlődésre van szüksége. Mi se felejtsük el, hogy Lengyelország és Magyarország fiatal és törékeny demokráciák."

Csehországban az Európai Bizottság összeférhetetlenséget állapított meg a miniszterelnök esetében, hiszen Andrej Babis egyszerre kormányfő és az ország egyik legnagyobb vállalkozója, akinek cégei vannak más uniós államokban is. Sokan a cseh Trumpnak nevezik őt. Jourová mégis úgy látja, "Csehországban nem támadják szisztematikusan a jogállami rendszert, ezért ez a probléma a bizottságon belül nem rám tartozik. A bizottság elküldte az ezzel kapcsolatos dossziéját Prágába , most rajtuk a sor, hogy válaszoljanak."

Lengyelországgal kapcsolatban azonban már folyik eljárás a jogállamiság szisztematikus megsértése miatt. Jourová elmondta, hogy négy év után végre sikerült tárgyalnia erről a kormánnyal. Ez azonban az egyetlen jó hír: "Lengyelországban szőnyegbombázás folyik ezen a területen. Magyarországon fokozatosan haladnak előre, de Lengyelországban az egész bírói kar függetlenségét fenyegetik. Sokan fordulnak hozzám az üzleti életből, hogy csináljunk már valamit, mert nagyon nehéz olyan országban vállalkozni, ahol nem lehetnek biztosak az igazságszolgáltatás függetlenségében."

A 7-es cikkely szerinti eljárás nem hatékony sem Lengyelország, sem Magyarország sem pedig Csehország esetében. Ezért Németország és Franciaország azt javasolja: aki nem tartja be az uniós szabályokat, az kevesebb pénzt kapjon az Európai Uniótól. "Ezek különböző célok. A 7-es cikkely azt vizsgálja, hogy a tagállam szisztematikusan megsérti-e a jogállamiságot. Ami a költségvetést illeti: azt szeretnénk biztosítani, hogy olyan országok kapjanak pénzt, melyeknél működik független bíróság, ahova fordulni lehet, ha kétségek merülnek fel a támogatási pénzek elköltése körül. Ebből a szempontból az lenne a jó, ha valamennyi tagállam – így Magyarország és Lengyelország is – csatlakozna az európai ügyészséghez. A tervek szerint 2021-től működő ügyészség figyeli az európai pénzek elköltését. Ha ez a két állam belépne az európai ügyészségbe, akkor nyilván kisebb lenne a nyomás a jogállamiság megsértésével kapcsolatban" – nyilatkozta Vera Jourova uniós biztos a Der Spiegelnek.