Kovács Gábor
Kovács Gábor
Tetszett a cikk?

Lehetetlen megmondani, mi vár a gazdaságra a koronavírus miatt, Varga Mihály szerint benne van a pakliban a recesszió is, bár az nem valószínű. Nem hagyományos gazdasági válságról van szó, gazdasági eszközökkel megoldani nem lehet, csak átvészelni. Ehhez a kormánynak ezermilliárd forintos mozgástere van, és a jegybank kezében is vannak eszközök.

Koronavírus – a második év
Több mint egy év telt el azóta, hogy a kínai hatóságok egy új, sebesen terjedő vírus felbukkanását jelentették a WHO-nak. Aligha akad azóta olyan ember a világon, aki ne hallotta volna a Covid–19 kifejezést, és mind többen gyászolnak rokont vagy barátot, akivel az új betegség végzett, miközben egzisztenciák dőltek romba hetek alatt, és a teljes életünket átírta a járvány. Mostanra elkészültek az oltások is, ami viszont nemcsak reményt, de ismét rengeteg kérdést is felvet, miközben a vírust nem hogy megállítani nem sikerült, de újabb mutációja is fenyeget. E harc a részleteit találja meg cikksorozatunkban.
Friss cikkek a témában

Orbán Viktor miniszterelnök előszeretettel beszél egy ideje gazdaságvédelmi akciótervekről, amelyek eddig se védelmi, se akció-, se tervek nem voltak, hanem leginkább gazdaságélénkítő lépések (például adócsökkentések és -egyszerűsítések). Az élet azonban úgy hozta, hogy a világ jelentős részével együtt a magyar gazdaságnak tényleg védelmi akciótervre lett szüksége. A koronavírus ugyanis gazdasági válságot indított el – a vírustól mint külső tényezőtől pedig valóban meg kell védeni a gazdaságot, legalább addig, amíg elmúlnak a járvány hatásai.

És mivel a koronavírus nem gazdasági vagy pénzpiaci jelenség, az ilyen válságok hagyományos kezelési módjai csak korlátozott mértékben lehetnek hatékonyak. Nem véletlen, hogy Donald Trump saját pártjának törvényhozói sem sorakoztak fel az amerikai elnök által javasolt adócsökkentések mögé – hisz vajmi keveset ér az adócsökkentés annak a gyárnak, amelyik nem tud termelni, mert a kínai beszállító nem szállít, és ha tudna termelni sem tudná eladni a termékét, mert a lakosság otthon ül karanténban ahelyett, hogy vásárolna. Bár azért mind az amerikai, mind a brit alapkamat-csökkentés segített stabilizálni a piacokat, legalábbis ideiglenesen, és a világ az Európai Központi Bank csütörtöki ülésétől is minimum megváltást vár, főleg az után, hogy Christine Lagarde elnök arról beszélt, a 2008-ashoz hasonló piaci összeomlást sem tart kizártnak.

A turizmus azért nem küldi padlóra a gazdaságot

Magyarországon egyelőre nem súlyos a járványügyi helyzet, és meg sem közelíti a teljes egészében karantén alá helyezett olaszországit. Épp ezért (no meg mert a magyar gazdaság növekedése évek óta kiemelkedő uniós összehasonlításban – ellentétben a már amúgy is a recesszió szélén táncoló Olaszországgal) okozott némi meglepetést, amikor Varga Mihály pénzügyminiszter azt mondta az Inforádió műsorában: nem kizárt, hogy a magyar hazai össztermék (GDP) 2020-ban 0,3 százalékkal zsugorodni fog. Különösen, hogy egy nappal korábban a kereskedelmi és iparkamara évindítóján még 3 százalék fölötti növekedést emlegetett. Igaz, ugyanott Orbán Viktor miniszterelnök már sokkal sötétebb jövőt festett.

©

Valóban háborús helyzet van, ezt jól jelzi, hogy Varga szavaira lényegében meg se rezdült se a forintárfolyam, se a budapesti tőzsde vezető indexe, a BUX – békeidőben komoly pánikot okozott volna, ha egy amúgy jól teljesítő ország pénzügyminisztere a semmiből elkezd recesszióról beszélni.

Mind Orbán, mind Varga a turisztikai szektort említették elsősorban mint olyat, amelyik gyakorlatilag már elesett. Ebben igazuk is van, legalábbis a nemzetközi turizmus lényegében leállt, Európában üresen járnak a repülők, a foglalásokat tömegével mondják vissza. Azért a turisztikai szektor jelentősége a magyar gazdaságban közel sem akkora, hogy lenullázza a teljes növekedést, a szűken vett turizmus, vendéglátás gazdasági ág csak a GDP 2 százalékát teszi ki.

Igaz, a szatellitszámlák adatai alapján (vagyis a turizmushoz kapcsolódó szolgáltatásokat is beleszámolva) jelentősége nagyobb: a gazdasághoz való közvetlen hozzájárulása a GDP 6,8 százaléka. A turisztikai ágazatokban betöltött állások száma 428 ezer fő, a munkahelyek 10,0 százalékát a turizmus generálta közvetlenül.

A (tágan értelmezett) turisztikai szektor helyzetét persze nem csak a külföldi vendégek elmaradása rontja. A nagyobb rendezvényeket sorra mondják le, a kormány által meghirdetett veszélyhelyzet alatt pedig nem lehet 100 főnél nagyobb beltéri, és 500 főnél nagyobb kültéri rendezvényeket tartani. Ez éttermeket, gyárakat, bevásárlóközpontokat nem érint, színházat, mozit, sporteseményeket és egyéb rendezvényeket viszont igen.

©

Reméld a legjobbat, számíts a legrosszabbra!

Nagyon nehéz megmondani, hogy mi vár a magyar gazdaságra a következő évben, teljesen reális, hogy a GDP akár 0,3 százalékkal csökkenhet, de az is, hogy akár 3,7 százalékkal nő – véli Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza. A Pénzügyminisztériumban mindenesetre biztosan sok előrejelzést lefuttattak, Varga Mihály nem hasraütéssszerűen mondta be ezeket a számokat. A vállalkozásokat és a lakosságot teljesen jogos lépés felkészíteni a rossz kimenetelű forgatókönyvekre is. A munkaerőpiacon egészen biztosan lesznek problémák, hiszen ha egy cég nem működik a normális szinten, akkor nincs szüksége annyi munkaerőre sem – a Wizz Airnél elindított elbocsátások is ezt mutatják.

A Varga Mihály által említett 0,3 százalékos éves recessziót szélsőségesen pesszimista forgatókönyvnek tartja Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője, aki szintén a bizonytalanságokat hangsúlyozza:

két napra se látunk előre.

Varga óvatos, mértéktartó pénzügyminiszter, valószínűleg a legrosszabb lehetőségre is fel akarta készíteni a vállalkozásokat és a lakosságot, ezért lengethette be a recessziót.

©

Ilyen helyzetben jól jön, ha egy pénzügyminiszter inkább fölébecsüli a problémát, mintsem alá – mondja Vértes András, a GKI Gazdaságkutató elnöke. Egyébként sem „butaság”, ha a kormány jó értelemben véve kicsit ráijeszt az emberekre, hogy vegyék komolyan a helyzetet. És persze ha végül mondjuk két százalék felett lesz a növekedés, akkor a kormány elmondhatja, hogy a magyar gazdaság milyen jól állta a sarat. A GKI-nál nem tartják valószínűnek, hogy a magyar gazdaság recesszióba essen, de nagyon sok a bizonytalansági tényező.

A világ legnagyobb home office gyakorlata zajlik éppen

– mondja Vértes András. A magyar gazdaság teljesítménye szempontjából az is kulcsfontosságú lesz, hogyan érinti a járvány a nagy nyugat-európai országokat, elsősorban Németországot.

Bármi, de bármi lehet

Virovácz Péter szerint egyébként nem kell ahhoz sok, hogy a GDP éves alapon stagnáljon, ehhez elég, ha a második és a harmadik negyedévben a megelőző negyedévekhez képest 2-3 százalékkal zsugorodik a gazdaság, majd az utolsó negyedévben szinten marad. Ennél nagyobb negyedéves visszaesések is voltak a 2008-2009-es válság idején. A helyzet szélsőséges esetben akár a 0,3 százalékos recessziónál rosszabb is lehet, ha egész Magyarországot karantén alá kell helyezni, mint Olaszországot.

A koronavírus-járványt leszámítva a magyar gazdaságban pozitív folyamatok zajlanak, 2020-ban is folytatódott a két számjegyű bérnövekedés, magas a tőkebeáramlás, sok beruházás zajlik, az irodaberuházások például rekordszinten vannak. Egyelőre nem tudni, hogy a járvány okozta lassulás vagy visszaesés U alakú lesz-e vagy V alakú, hogy mennyire lesz mély a mélypontja, milyen gyors lesz a kilábalás. Ha a járvány a tavasszal, kora nyáron lecseng, akkor a harmadik negyedévben visszapattanhat a gazdaság, a második félév pedig bivalyerős lehet. Az biztos, hogy a vállalkozásokat, főleg a kkv-kat, illetve a munkahelyeket addig meg kell védeni, a gazdaság csak akkor tud gyorsan újra fölpörögni, ha nem ment csődbe az étterem, és a pincért sem rúgta ki, mire a lakosság újra elkezdene étterembe járni.

©

Jöhet az ingyenhitel

A járvány két oldalról okozhat gazdasági sokkot, de egyelőre nem lehet megmondani, pontosan mekkorát – mondja Virovácz. Egyrészt a kínálati oldalon, a beszállítói láncok akadozása vagy leállása, illetve hatósági korlátozások miatt az érintett cégek működése, termelése lelassul vagy leáll. Az ilyen cégnek visszaesik a bevétele, nem tudja fizetni a számláit, a hiteleit, a béreket, leállítja a beruházásait. Vagyis a vállalkozásoknál likviditási probléma léphet fel. A másik oldalon kialakulhat egy keresleti sokk, ha az emberek otthon maradnak akár önszántukból, akár hatósági utasításra, akkor nem fogyasztanak annyit. Különösen, ha a munkáltatójuk kényszerszabadságra küldi vagy elbocsátja őket, és elveszítik a fizetésüket.

Monetáris politikai eszközökkel egyik problémát sem lehet megoldani, hiába csökkent a jegybank alapkamatot, attól se az anyaghiánnyal küzdő gyárak nem fognak újraindulni, se a lakosság nem kezd el fogyasztani. A jegybanknak van azért mozgástere, például áthidaló hitelprogramokkal segíthet a vállalkozásoknak, Virovácz egy, a Növekedési Hitelprograméhoz hasonló, nullaszázalékos kölcsönt tud elképzelni. A pénzügyi rendszer likviditásának növelésével serkentheti a bankok hitelezését, eszközvásárlási programot indíthat.

Ha a járvány miatt visszaesik a gazdasági növekedés, esetleg recesszió lesz, az lefelé hajtja az inflációt, sőt deflációt okozhat. A jegybankot ezért nem fogja korlátozni a 3 százalékos inflációs célja – hangsúlyozza Suppan Gergely –, növelheti a pénzügyi rendszer likviditását, lenyomhatja a bankközi kamatokat, így segítheti a bankokat, hogy hitelezni tudják a vállalkozásokat.

©

Jöhet a vírusutalvány

A kormány és az országgyűlés pedig pénzügyi támogatást nyújthat mind a vállalkozásoknak, mind a háztartásoknak. Például felfüggeszthetik a hiteltörlesztéseket – ez esetben a kormánynak meg kell egyeznie a hitelintézetekkel, hogyan osztoznak a moratórium jelentette terheken. Sőt ideiglenes adófizetési moratóriumot vezethetnek be. Szélsőséges esetben a kormány közvetlenül szórhat pénzt a lakosságra, semmi akadálya nincs mondjuk egyszeri alkalommal rezsiutalványokat vagy más juttatást küldeni a háztartásoknak – de Virovácz szerint ez már nagyon extrém intézkedés lenne, amit vélhetően az egyéb opciók kimerítése előtt nem lépnek meg.

A kormány azt is lehetővé teheti, hogy a munkáltatók ideiglenesen részmunkaidőben foglalkoztassák a munkavállalóikat, akiknek a fizetését erre az időre az állam pótolja ki a teljes bérük értékére – teszi hozzá Suppan Gergely

A központi költségvetésben bőven van mozgástér, azt ugyanis a GDP egy százalékát elérő hiánnyal tervezték, az uniós maastrichti limit viszont három százalék. Vagyis a kormány még a GDP két százalékát elérő összegben növelheti az államadósságot. Ráadásul a jelenlegi környezetben alacsony kamattal bocsáthat ki állampapírokat. Ugyanakkor ha lassul vagy recesszióba fordul a gazdasági növekedés, akkor csökkennek az állam adóbevételei, ami szűkíti a költségvetési mozgásteret. Viszont az Európai Bizottság már jelezte, hogy indokolt esetben kész elengedni a költségvetési hiánycélokat. Mindent összevetve a kormánynak ezermilliárd forint körüli mozgástér áll rendelkezésére.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Így növeld a sárkányodat: Moszkváról Pekingre helyezné át a keleti nyitás súlypontját Orbán

Így növeld a sárkányodat: Moszkváról Pekingre helyezné át a keleti nyitás súlypontját Orbán

Medián: Jakab a legnépszerűbb ellenzéki kormányfőjelölt, Karácsony a legjobb "második favorit"

Medián: Jakab a legnépszerűbb ellenzéki kormányfőjelölt, Karácsony a legjobb "második favorit"

Több mint ötszáz letartóztatott a Navalnij melletti oroszországi tüntetéseken

Több mint ötszáz letartóztatott a Navalnij melletti oroszországi tüntetéseken