Biden nyert, Trump még küzd - amerikai elnökválasztás 2020
November 3-án elnökválasztást tartottak az Amerikai Egyesült Államokban. A republikánus Donald Trump és demokrata kihívója, Joe Biden közti verseny több államban nagyon szoros volt, így végül csak november 7-én derült ki: Joe Biden lesz az USA 46. elnöke. Kövesse az elhúzódó elnökválasztás fejleményeit és lehetséges következményeit a hvg.hu-n.
"Amerika nem azért épült föl, hogy zárva legyen! Megnyitjuk az országot a gazdaság előtt, mert az országunkat nyitottnak építették" – hangsúlyozta az USA elnöke, aki nem is oly rég még az elzárkózás bajnoka volt. Most viszont a koronavírus-válság kapcsán azt ismételgeti: a probléma megoldása nem kerülhet több pénzbe, mint maga a probléma. Ez azt jelenti, hogy emberéleteket áldozunk föl a gazdaság érdekében – írja a CNN szakértője arra utalva, hogy a járvány még korántsem jutott el a csúcsra az Egyesült Államokban.
Donald Trump fokozatos megnyitásról beszél: azokon a területeken kellene kezdeni, ahol kevés a fertőzött. Csakhogy épp a nyitás miatt fennállna a veszély, hogy az USA fertőzött államaiból tömegesen mennének oda az amerikaiak – sokan magukkal vinnék a koronavírust is. Vagyis a nyitás a járvány elterjedését hozná magával. A New York Times szerint Trump ennek ellenére készül a nyitásra: jövő hétfőn jár le az a 15 napos karantén, amelyet az elnök elrendelt. Ehhez hozzáadnának még egy hetet azokban az államokban, ahol nagy a baj, mert sok a vírusfertőzött.
Az elnök pontosan azon a napon jelentette be a fokozatos nyitás tervét, hogy 24 óra alatt 100-an haltak meg a koronavírus miatt. Saját szakértői pedig azt hangsúlyozzák, hogy még távolról sem érte el a csúcsot a fertőzöttség az Egyesült Államokban. Ezt Trump is nagyon jól tudja, hiszen korábban ő is arról beszélt, hogy nyáron újra felfuthat a járvány. Most viszont nekitámadt az orvosoknak mondván: „ha őket kérdezzük, akkor örökre zárva tartanánk”.
Jellemző, hogy Trump fő járványügyi tanácsadója, Anthony Fauci nem volt jelen, amikor az elnök előadta ezt a tervet. A főtanácsadó ehelyett inkább egy tanácskozáson vett részt, ahol megvitatták: mit kell tenni a járvány megfékezésére az Egyesült Államokban.
A szegények járnak a legrosszabbul – ezt hangsúlyozza a sajtó, amely rámutat, hogy 40 millió embernek nincsen egészségbiztosítása. 24 millió amerikai polgárnak pedig olyan alacsony a fizetése, hogy minimális ellátásra futja belőle, ami ilyenkor, a járvány idején semmire sem elég. Ezek a szegények nagy számban élnek New York és Kalifornia államban, ahol jóval nagyobb a fertőzés veszélye. Épp Trump egyik járványtanácsadója jelentette ki a minap, hogy New York városában ötször nagyobb esélye van valakinek elkapni a fertőzést, mint az átlag amerikainak.
Miért váltott Trump?
Az USA elnöke korábban a saját titkosszolgálatát sem vette komolyan, amikor az a koronavírus-járvány veszélyét vázolta fel. A Washington Post megírta: Trump azon a címen dobta félre a hírszerzői jelentéseket, hogy "barátja, Hszi Csin-ping elnök megígérte: a koronavírust Kínában tartják". Mikor kiderült, hogy ez nem sikerült, és a járvány megjelent az Egyesült Államokban is, a kormányzók egyre másra zárták le az államokat. Főként a létfontosságú New York és Kalifornia lezárása jelent súlyos gondot az amerikai gazdaságnak. A New York-i tőzsde összeomlása után pedig Trump reményei is elszállhattak, hogy úgy állhat választói elé mint aki az USA történelmének leghosszabb konjunktúráját produkálta.
Trump a lezárások után úgy beszélt, hogy legkorábban július-augusztusban nyithat ki újra az Egyesült Államok. Ma is ez a járványszakértők véleménye, de Trump újra váltott. Immár gyors, igaz fokozatos nyitásról beszél. Larry Kudlow, az elnök gazdasági főtanácsadója a Fox televízióban meg is indokolta, hogy miért: csökkenteni akarják a veszteségeket és javítani az újrakezdés esélyeit. Attól tartanak, ha leáll a gazdaság hónapokra, akkor jóval lassúbb lesz a válság utáni fellendülés. Mindezt elsősorban a munkaerőpiac indokolja: milliók veszíthetik el a munkájukat. A Morgan Stanley szerint 13%-ra ugrana fel a munkanélküliség aránya a második negyedévben. Ilyen óriási ugrás még sohasem volt az Egyesült Államok történetében Ezt akarja elkerülni az amerikai elnök.
Ez ugyanis óriási társadalmi feszültséget okozhat, mert a szociális védőháló sokkal gyengébb, mint Európában. A munkanélküliek aztán a tartalékaikra számíthatnak – ha vannak ilyenek. Sokan már amúgy is mínuszban vannak: a munkaképes lakosság 20 százalékának nagyobb a hiteltartozása, mint megtakarítása.
Mi lesz velük? Trumpot ez elsősorban azért érdekli, mert novemberben választások lesznek. Az elnök korábbi tanácsadója, Steve Bannon, aki megnyerte a 2016-os választást Trumpnak nemrég még azzal dicsekedett: a republikánus párt immár a munkásosztály pártja lett. A rozsdaövezetek munkásosztálya Trumpban vélte felfedezni a megmentőjét, mert a munkanélküliség soha nem volt olyan alacsony az USA-ban mint a mostani járvány előtt. Ezután viszont a munkanélküliek milliói aligha szavaznak Trumpra.
