Hamis aláírásgyűjtések miatt tett feljelentést tavaly Tótkomlós azóta megválasztott ellenzéki polgármestere, Zsura Zoltán egy EFOP-programban támogatott pályázat miatt. A felzárkóztató pályázatot azóta többször is ellenőrizte a minisztérium: most eldőlt, hogy 500 millió forint támogatást vissza kell fizetni.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának vizsgálata nem az aláírásokkal foglalkozott, ám több visszaélést is felderített: például nem ültettek facsemetéket ott, ahol azt a programban leírták, illetve a tavaly szeptember és november vége között tíz alkalommal tervezett egészségklubot egyszer sem tartották meg a nagybánhegyesi fürdőben – írta meg a magyarnarancs.hu. Ezt azzal próbálták megmagyarázni a projektért felelősök, hogy még nem sikerült a program megtartására kiírt közbeszerzést lebonyolítani. Az Emmi nem fogadta el a kifogásokat. Az ugyanebben a pályázatban a hamis aláírások miatt indult nyomozás még folyamatban van.

A programot a Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány, a Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és önkormányzatok bonyolították, most különböző mértékben nekik kellene visszafizetniük a pénzt, ha esetleges jogorvoslati kérelmüket nem fogadják el.

Marton Szilvia

A Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítványról a hvg.hu is többször írt, a mezőhegyesi földpályázatoktól kezdve számos felzárkóztató programban részt vettek, de más pályázatokban is szerepet vállaltak, például őshonos állatok parkjának kialakítására is sikerült néhány százmillió forintot uniós pályázaton elnyerniük. A sokáig egy kis mezőkovácsházi bódéban működő alapítvány azóta már elköltözött, elnököt is cserélt, de a pályázatokon rendületlenül jól szerepeltek, most a magyarnarancs.hu információi szerint ennek a szervezetnek kell a pályázati pénz nagy részét visszafizetni. A Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Alapítványt a megyei közgyűlés alapította, elnöke ma is a közgyűlés képviselője. A hvg.hu korábban arról írt, hogy bár Simonka György ellen indult egy tiltakozásféle a kormánypárt helyi hívei között, de a megyei közgyűlésbe még simán beszavaztak a bűnvádi eljárás alatt álló politikust támogatók közül többeket.

Simonka György

Reviczky Zsolt

Két tűz között

Tótkomlós tavaly októberben megválasztott, ellenzéki polgármestere sajátos helyzetbe került az Emmi vizsgálata során. Az ellenőrzések nagy részét még az önkormányzati választások előtt tartották, de a legutolsót már egy hónappal ezt követően, így a vizsgálati dokumentumokat Zsura Zoltánnak is láttamoznia kellett. Kerestük a tótkomlósi polgármestert, de a hvg.hu kérdéseire nem kívánt válaszolni.

Nem könnyű az új polgármester dolga, hiszen most arra is tekintettel kellene lennie, hogy a város stabilitását megőrizze. Ráadásul nem ez az egyetlen problémás pályázat: nemrég számoltunk be a magyarnarancs.hu cikke nyomán, hogy egy másik EFOP-pályázat esetében is azt gyanítják, hogy szabálytalanságok történtek. Ha nem enged a hatóság, akkor 70 millió forint körüli összeget kell visszafizetnie a városnak az előző pályázat miatti, a Magyar Narancs információi szerint 100 milliós büntetés mellett.

Mohó elődök miatt is bizonytalan a projekt

Tótkomlóson közben folyamatban van egy ötmilliárd forintos, szintén részben uniós forrásból elindított projekt. Itt egy magáncéggel közös projektcéget alapított az előző városvezetés. A tervek szerint termálrendszert építenének, ezzel látnának el nyolcszáz lakást és az intézményeket fűtéssel, de egy üvegház megépítését is tervezik. Ennek a lezárásáig még van idő, de nagyon úgy fest, hogy nem fog zökkenőmentesen menni: Zsura Zoltánnak az előző években megkötött "üzletekért" is tartania kell a hátát, akár több ügy is előbújhat. A termálprojekt is napirendre kerülhet.

A projekttel van egy másik gond is. Párhuzamosan több energetikai pályázaton is befutó volt a kisváros, így több a hő, mint a fogyasztó, kétséges, hogy teljesíthetők a milliárdos pályázatban vállaltak. Egyelőre maradt idő, de csak nagy kreativitással lehet hőpiacot találni a Viharsarokban. Tavaly márciusban foglalkozott a hvg.hu a tótkomlósi projekttel, bár akkor még el sem indult a beruházás, arra voltunk kíváncsiak, hogy a hétezer lakosú, jellemzően magánházas kisvárosban mennyire lehet kapós a termálfűtés. Akkor a helyiek úgy tudták, majd ingyen köthetnek az elkészült vezetékre, de azóta kiderült, hogy erre senki nem vállalt garanciát. Így már kevésbé lelkesek a lakosok, kérdés, hogy a nyolcszáz tervezett rákötésből mennyi valósul meg, ha százezreket kell majd fizetni háztartásonként.

A tervek szerint a termálvízzel nemcsak a lakosok, de az intézmények energiáját is biztosították volna, és egy 14 hektáros üvegházat is építenének. Most úgy néz ki, hogy jó, ha az üvegházból lesz valami, viszont akkor a pályázatban vállaltak majd fele ködbe vész.

hvg.hu

Az intézmények fűtése azért eshet ki a tervezett fogyasztói körből, mert Tótkomlós egymást követő három évben négy energetikai pályázatot is elnyert, ebből hárommal egy-egy önkormányzati, illetve állami oktatási intézmény energetikai felújítását hozhatják tető alá, de a termálprojekt is pont ezeket írta be a pályázatába. Az intézmények így a termálrendszerre nem csatlakozhatnak, mert azokban is uniós forrásokból folyik egy energetikai felújítás, amelyhez öt évig nem nyúlhatnak hozzá. A négy energetikai pályázat sorában a harmadik volt a nagy termálprojekt, tehát Tótkomlós előző vezetése még akkor is adott be egy intézményi korszerűsítési beruházást, amikor már tudták, hogy a termálfűtést oda is be kellene vezetni. Az önkormányzat és egy magáncég közös projektcéggel vágott bele a projektbe, Tótkomlós 100 ezer forintért jutott 25 százalékos üzletrészhez, ami akkor kedvezőnek látszott.

Úgy tudjuk, hogy a magáncég kivásárolná az önkormányzati részt, de ebben nincs előrelépés. Egyelőre úgy néz ki, hogy a balhét is együtt fogják elvinni, ha úgy alakul, de a projekt megvalósítására, a járványügyi meghosszabbítással együtt, még van idő, hogy kibogozzák a szálakat.