„Egyszerűsítettünk a költségvetés szerkezetén is. Egy egyszerűbb tervezetet fogunk benyújtani, ami a képviselők számára azt fogja majd jelenteni, hogy megfeleződik a sorok, tételek száma, reményeink szerint ezzel áttekinthetőbb lesz a költségvetés egésze” – közölte Varga Mihály pénzügyminiszter a 2021-es büdzsé tervezetének bemutatásakor. Azt még hozzátette, hogy a költségvetés „részletesebb adatait természetesen továbbra is be kívánjuk mutatni az országgyűlés részére”.

A miniszter nem tódított, a költségvetési tételek számát valóban alaposan lecsökkentették. Ezáltal valóban sokkal áttekinthetőbb lett. Kérdés, hogy egy ország központi költségvetésének az-e a dolga, hogy könnyen áttekinthető legyen, vagy pedig hogy minél átláthatóbbá tegye, pontosan mire és mennyi pénzt költ a kormány. Ha inkább az utóbbi lenne a cél, akkor ez a költségvetés minőségében messze elmarad a 2020-astól és a korábbiaktól.

A költségvetési sorok számának csökkentése elsősorban a nevesített fejezeti kezelésű előirányzatokat érintette. A 2020-as költségvetésben olyan tételek szerepelnek például (természetesen forintra pontos pénzösszegekkel), mint:

• Új budapesti multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok megvalósításának támogatása (ez a több mint 100 milliárdos, a Népligetnél felépítendő kézicsarnok),
• Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány támogatása (ez Áder János alapítványa),
• Várkapitányság Nonprofit Zrt. kulturális fejlesztési, örökségvédelmi és egyéb feladatok ellátásának támogatása (a Várkapitányság kezeli a kormányzati negyeddé alakuló Budai Vár területének nagy részét),
• Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány támogatása,
• Magyar Sport Háza támogatása
• Családbarát Ország Nonprofit Kft. működésének támogatása.

A fentiek közül egyet sem találni már a 2021-es költségvetésben. Találni viszont olyan konkrétnak nehezen nevezhető címsorokat, mint:

• Kulturális fejlesztési, örökségvédelmi és egyéb feladatok ellátásának támogatása gazdasági társaságok részére (potom 10 milliárd forint),
• Nemzetpolitikai tevékenységek és határon túli magyarok (5 milliárd),
• Közlekedési ágazati programok (az innovációs minisztériumnál, 144 milliárd),
• Egyedi magasépítési beruházások (a Gazdaságvédelmi Alapban, 92 milliárd).

Az egyedi, nevesített előirányzatok összesöprése azt jelenti, hogy nem lehet tudni, konkrétan mire mennyit szán a kormány – sőt az sem világos, egyáltalán mire terveznek költeni. Áder Kék Bolygó alapítványa nem kap támogatást 2021-ben? Mi a helyzet az Orbán Viktorral és Erdogan török elnökkel egyként kiváló viszonyt ápoló Adnan Polat szívügyével, a Gül baba türbéjével? 2021-ben az állam egy forintot sem szán az új budapesti kézicsarnokra?

Ráadásul a kormány év közben eddig, kiszámítható békeidőkben is napi rendszerességgel módosítgatta a költségvetést rendeletileg. A változásokat egyben, követhető formában azonban nem hozták nyilvánosságra. Csak a költségvetések tényleges teljesülését soronként bemutató zárszámadásokból derült ki, voltaképpen mi is történt a megelőző évben. De ha a kifizetések jelentős része nincs külön soron nevesítve a költségvetésben, akkor a zárszámadásban is csak annyi lesz, mennyit költött a kormány az eredetileg tervezetthez képest mondjuk „közlekedési ágazati programokra”.

Apropó, e alcím alatt a 2020-as büdzsében még külön soron nevesítve volt (a nemrég gyakorlatilag tíz évre titkosított) „Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának felújítása” az innovációs minisztérium fejezetében. A 2021-es büdzsében ez külön már nem szerepel, a Gazdaságvédelmi Alapban van egy az innovációs minisztériumhoz tartozó „vasúti fejlesztések” címsor (188 milliárd), de egyes projektek ott sincsenek nevesítve. Szóval a költségvetésből nem derül ki, a kormány mennyit szán rá 2021-ben, a zárszámadásból pedig nem fog kiderülni, mennyit költött rá ténylegesen az adófizetők pénzéből. A (magyar részről Mészáros Lőrinc érdekeltsége által bonyolított) 670 milliárd forint összköltségű vasútfelújításra a 2020-as költségvetés 63 milliárdot irányzott elő, ehhez rendeletileg hozzácsaptak még 83 milliárdot.

Címlapfotó: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Hszü Sao-si, a kínai Nemzeti Fejlesztési- és Reformbizottság (NDRC) elnöke kicseréli a Budapest–Belgrád vasútvonal felújításáról aláírt kormányközi szerződés példányait.