Az Európai Tanács elnöke is ragaszkodik ahhoz, hogy a következő uniós költségvetés (MFF) és a hozzá kapcsolódó helyreállítási alap forrásainak elosztásakor figyelembe vegyék azt, egy tagország mennyire tartja tiszteletben a jogállamiságot és az európai alapértékeket. Erről Charles Michel azon a sajtótájékoztatón beszélt, amelyen bemutatta a költségvetésre vonatkozó kompromisszumos javaslatát – erről tárgyalnak majd az EU 27 tagországának állam- és kormányfői az egy hét múlva kezdődő brüsszeli csúcstalálkozójukon, és a remények szerint a (személyes) találkozón politikai megállapodás is születhet.

Michel kiemelte: a jogállamiság erősítésének érdekében egyfelől kész azokat a szankciókat alkalmazni, amelyre még februárban tett javaslatot. (Ez alapján egyhangúság helyett minősített többséggel dönthetnek a tagországok pénzügyi büntetésről.) Ezen túl támogatja azt, hogy az Európai Bizottság (az Európai Számvevőszék bevonásával) folyamatos monitoring mechanizmust alkalmazzon ősztől, és azt is, hogy a 7. cikk szerinti eljárásokat vegyék figyelembe az uniós források felhasználásánál. Ezenkívül megerősítette azt a javaslatot is, hogy a jogállamiság erősítését az álhírek elleni harc és a független média támogatásával képzeli el a 2021-től induló költségvetésben.

Orbán Viktor utoljára péntek reggeli rádióinterjújában tiltakozott a támogatások kifizetése elé támasztott feltételek miatt, de komoly a nyomás, hiszen támogatja ezt a soros elnökséget adó (az EU-ban pedig amúgy is nagyon komoly befolyással bíró) német kancellár, Angela Merkel is.

Charles Michel költségvetési javaslatába is bekerült az Európai Bizottság által nemrég javasolt 750 milliárd eurós hitelrész. A belga politikus kiemelte – amit egyébként Brüsszel is hangsúlyoz –, hogy a bizottság kötvénykibocsátásával biztosított támogatás egyszeri eszköz. Azt is kiemelte: meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a forrásból nyújtott kölcsönök, hitelgaranciák és a vissza nem térítendő támogatások között. Ezt azért tartja fontosnak, mivel egy túlzott kölcsönteher újabb terhet jelenthet azoknak az országoknak, amelyek amúgy is nagyon magas államadóssággal küzdenek – amellett, hogy a koronavírus is itt okozott komoly károkat.

A koronavírus utáni helyreállítást segítő alapnál nem csak a jogállamiság jelenik meg feltételként: Michel azt is kiemelte, hogy a pénzeket a járvány okozta károk ellen kell felhasználni, ennek megfelelően 70 százalékát 2021-2022-ben már szétosztanák. További fontos feltétel, hogy a célokat egy nemzeti helyreállítási tervben kell meghatározni, amely követi az uniós országok gazdáságpolitikai együttműködését megalapozó európai szemeszterben elvárt feladatokat. (Magyarország esetében például rendre visszatérő elvárás a szemeszter országértékeléseiben az oktatáspolitika és az egészségügy, illetve az esélyegyenlőség erősítése.)

Michel javaslata még egy – a korábbinál szigorúbb – feltételt tartalmaz: a költségvetésből és az alapból felhasznált források 30 százalékát a klímaváltozás elleni harcra kell fordítani. (A korábbi javaslatok 25 százalékot határoztak meg.) És ami talán ennél is fontosabb: amíg a bizottság az 1100 milliárd eurós hétéves pénzügyi keretet (MFF) egészítené ki a 750 milliárddal, Michel ennél valamivel alacsonyabb összeget, 1074 milliárdos keretet javasol a hitel mellé.

A politikus arról is beszélt, hogyan képzeli el a 750 milliárdos hitel visszafizetését. Amíg a magyar kormány adósrabszolgaságot vizionál – miközben Magyarország nettó kedvezményezettje az uniós büdzsének –, Michel elképzelése szerint az úgynevezett saját forrásokat erősítenék meg. Ezek adóhoz hasonló eszközök, az ezekből származó bevétel pedig az államkasszák helyett az EU-hoz folyna be. Ebben az a logika, hogy elsősorban az EU belső piacán értelmezhető dolgokra vetnék ki – például olyan digitális multicégeket adóztatnának (valójában Michel szerint vámot vetnek ki rájuk), amelyek például nem egy adott országban működnek, ám ott szereznek bevételt. Ilyen például a Google vagy a Facebook, amelyek írországi leányvállalatukon keresztül értékesítenek olyan hirdetéseket, amelyek aztán például a magyar piacon jelennek meg. További eszköz lehet a műanyagokra, illetve az EU-n kívül, az uniós környezetvédelmi szabályozásoknál enyhébb körülmények között előállított importra kivetett karbonadó. Ezekről jó ideje folyik vita, ám a megoldás még nagyon messze van a késztől.

Michel egy újdonságot is bejelentett: a költségvetésben 5 milliárd eurót különítenek el a Brexitre, pontosabban a britek kilépése által okozott beláthatatlan következmények kezelésére.