Nemcsak a járványügyi védekezésben elért eredményei alapján tartozik Magyarország a világ élvonalába, hanem a koronavírus káros gazdasági hatásaival szemben is kiválóan teljesített – mondta az MTI szerint Tállai András. A Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy vélekedett, hogy 

a banki adósok mellett mintegy egymillió munkavállalót, százötvenezer kisvállalkozást, hatvanezer kisgyermekes családot, több százezer vállalkozást és több mint tízezer a hallgatót segítettek a kormány koronavírus-válságban meghozott gazdaságvédelmi intézkedései.

Szerinte a kormány akcióterve hozzájárult ahhoz is, hogy megálljon a magyar gazdaság áprilisban és májusban tapasztalt zsugorodása, és az elmúlt hónapokban lassan kezdjen visszatérni arra a növekedési pályára, ahol korábban volt.

Nemzetközi szinten is jelentős összegnek számít az a 9200-9500 milliárd forint, amely az intézkedések forrásául szolgál – fejtegette Tállai, aki az intézkedések közül kiemelte "a világszerte példaértékű" hitelmoratóriumot, amely közel kétezermilliárd forintot hagyhat több százezer banki adósnál. De a kedvezményezettek között szerepelnek a nyugdíjasok és a kisgyermekesek is – tette hozzá.

Tállai kitért az adóügyi intézkedésekre, amelyek nemcsak azonnali segítséget jelentettek a vállalkozásoknak a veszélyhelyzet idején, hanem jelentősen hozzájárultak a gazdasági károk mérsékléséhez is. Emlékeztetett: a kormány a járványhelyzetre tekintettel döntött arról, hogy már július 1-től 15,5 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó. A két százalékpontos mérséklés idén év végéig 160 milliárd forintot hagy a munkáltatóknál. Az adócsökkentés a kkv-kat is érinti, jövőre ugyanis a kisvállalati adó kulcsa egy százalékponttal csökken, 12 százalékról 11 százalékra.

A bajba jutott ágazatok azonnali és közvetlen segítséget kaptak az államtitkár szerint.

Az adókedvezmények (a katások négyhavi adóelengedése, illetve a vállalkozások négyhavi járulékkedvezménye) összességében több mint 360 ezer ember munkájának, vállalkozásának megtartását segítették – mondta Tállai az MTI híre szerint. A katások szigorítására azonban már nem tért ki, pedig ez is a járványidőszakban történt. És arról sem beszélt, hogy a veszélyhelyzet kihirdetése óta

napi szinten 205,3 millió forintot csoportosított át az állam a sportra.

Tállai szerint az adóadminisztráció is csökkent, ugyanis "nagy könnyebbséget jelent a vállalkozásoknak, hogy az éves beszámolót és a társasági adóbevallást elég négy hónappal később, szeptember 30-ig benyújtani". Tállai András emlékeztetett, hogy a koronavírus-járványnak leginkább kitett turisztikai ágazatot számos adóintézkedés is segítette. Ezek közül kiemelte a turizmusfejlesztési hozzájárulás alóli mentesítésen kívül a Szép-kártya közterhének csaknem a felére, 32,5 százalékról 15 százalékra csökkentését, valamint a kártyára utalható összeg megduplázódását.   

Az államtitkár az álláskeresőket is szóba hozta. Szerinte az egyik legnagyobb eredménye a gyors és célzott gazdaságvédelmi intézkedéseknek az, hogy érdemben sikerült csökkenteni az álláskeresők számát, és Magyarország továbbra is az Európai Unió azon tagállamai közé tartozik, ahol az egyik legalacsonyabb a munkanélküliség. Szerinte a bértámogatási programok, a gazdaságvédelmi akcióterv által biztosított újfajta hitellehetőségek, a képzések illetve az adókönnyítések összességében

több mint egymillió munkavállalón segítettek.

A kormány nagy bűvészmutatványa: a „gazdaságvédelmi" „alap"

Elfogyott a válságkezelésre viharos gyorsasággal félretett keret, legalábbis az a pénz, amit a kormány eredetileg beletett. Igaz, sose volt igazi alap, inkább csak annak felcímkézett zárolások. És sose volt gazdaságvédelmi, legfeljebb annyira, amennyire bármilyen, bármire elköltött forint védi a gazdaságot.