Akár 2000 fa kivágása és durva forgalomnövekedés is járhat az új Duna-híddal

Az Átlátszó megszerezte az új Duna-hídról szóló hatástanulmányt, amit eddig a lakosság sem ismert.

  • hvg.hu hvg.hu
Akár 2000 fa kivágása és durva forgalomnövekedés is járhat az új Duna-híddal

Az Átlátszó birtokába került hatástanulmány szerint az új Duna-híd pesti levezető útvonalhálózata miatt akár kétezer fát is ki kell majd vágni. A prezentációban 6+1 féle nyomvonal-változatot mutatnak be a pesti oldalra. A tervek alapján négy nyomvonal-verzió a Határ út mellett vezetne, és változattól függően 810-2120 fa kivágásával járna.

A bemutatott verziók közül az első járna a legtöbb fakivágással, ebben gyakorlatilag négysávos autópálya épülne úgy, hogy az egyik része a Kiserdő alatt futna, ami miatt a felette lévő összes fát ki kéne vágni. De közel ennyi, 1980 fakivágást jelentene a legcsendesebbnek gondolt verzió is, ez egy 690 méteres zárt közúti kéregalagutat jelentene a Kiserdő területén.

De nemcsak a fák kivágása jelenthet problémát a környéken: a cikk szerint az a napi 37 ezer autós, aki eltűnik a belvárosból, Ferencvárosban és Kispesten fog közlekedni. Az érintett területeken jelentősen megnő a forgalom zaja, a rezgésterhelés, a légszennyezés is.

Érdekes, hogy a Galvani-hídként emlegetett híd eredetileg a kormány olimpiai terveiben volt benne: 2016-ban akart pályázni Budapest a 2024-es sporteseményre, ki is írták rá a pályázatot, de 2017-ben Budapest akkori főpolgármestere, Tarlós István a beruházás leállítását kérte, és leállították a nyomvonal tervezését, hogy aztán 2018-ban újraéledjen az új Duna-híd gondolata.

A kormány narratívája szerint erre azért van most szükség, hogy a Belváros forgalmát enyhítsék.

A híd körüli vitákat nagyban nehezíti, hogy az újság szerint az az érintett lakosság (Wekerle-, Aszódi- és József Attila-lakótelepek) még nem ismerhette meg a pontos terveket.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek