A magyar egészségügynek most van igazán jó lehetősége a teljes megújulásra – mondta a Figyelőnek Bedros J. Róbert, a Dél-budai Centrum kórház megvalósításáért felelős miniszterelnöki megbízott, akivel többoldalas interjút készített a hetilap. A Szent Imre Kórházat is vezető szakember szerint a frissen elfogadott egészségügyi törvénnyel az ország legnagyobb, több százmilliárdos egészségügyi fejlesztése indul el, és a benne foglalt folyamatok együttesen is beindítják az öntisztulást az ágazatban.

A hálapénzről megjegyzi, hogy egy szó sincs róla az orvosi esküben, de azt magában foglalja, hogy ellenszolgáltatás nélkül is el kell látni a beteget. Szerinte

a mostani változással az orvosok anyagi megbecsülése is adott lesz, megszűnik az elvándorlás, sőt megindul a külföldön dolgozók hazatérése is.

A lapban Ficzere Andreát a Magyar Kórházszövetség elnökét, az Uzsoki utcai Kórház főigazgatóját is megkérdezték az egészségügy átalakításáról, aki szerint valószínű, hogy az orvosok béremelése elgondolkodtatja azokat, akik korábban elvándorlást terveztek. Megjegyezte azonban, hogy a fizetésen kívül más tényezők is fontosak ebben a kérdésben: a munkahelyi környezet és a légkör is. (Ugyanerről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök is a HírTv-ben.)

Az elnök szerint a paraszolvencia kultúrája eleve kihalóban van, a fiatal orvosok, szakdolgozók, illetve a betegek sem kívánnak már élni ezzel, a béremelés nagy lépés a megszüntetéséhez. A retorziókkal kapcsolatban megemlítette, hogy a keresetjavulás hatását ismerve érdemes elgondolkodni majd ennek a mértékén.

Bedros J. Róbert sikeresnek értékelte a koronavírus-járvánnyal szembeni védekezést, és a pandémiás helyzet pozitív hozadékának tekinti, hogy nő az egészségügyi dolgozók társadalmi megbecsülése.

Bedros szerint az orvostechnikai eszközökkel együtt, de a közlekedési infrastruktúra nélkül 300 milliárdba kerülő kórház alapkövét 2022-ben leteszik, 2026 tavaszán pedig át fogják adni.

Ficzere szerint lelkesen várják a szuperkórház elkészültét, de ezzel együtt arra hívta fel a figyelmet, hogy az ezen felüli létesítményeket

ápolási, rehabilitációs és hospice ellátási feladatokra kellene adoptálni, mert ezeken a területeken komoly hiány van.

Az orvosok béremeléséről is szóló jogszabályt hétfőn nyújtotta be a kormány, a szöveg ismeretében tiltakozott a Magyar Orvosi Kamara, az emelés ugyanis nem terjedt ki az alapellátásban dolgozó háziorvosokra és fogorvosokra, holott a miniszterelnök által elfogadott javaslatukban az ő bérük rendezését is kérték.

A jogszabály a bérrendezésen kívül nagyon sok változást hoz, például szigorú összeférhetetlenségi szabályokat, illetve az átvezénylés lehetőségét is megteremti két évre. A MOK ez ellen is tiltakozott, a Magyar Orvosok Szakszervezete pedig úgy véli, csapdába csalták az orvosokat.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta a csütörtöki Kormányinfón, hogy január 1-ig új szabályozást fogad el a kormány a háziorvosok esetében is. A részletszabályokon még dolgoznak, de Gulyás szerint a bértáblában szereplőnél ők sem nem fognak rosszabb bért kapni.