Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
A kórházi ágyak biztosítása a kulcskérdés - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a HírTV Magyarország élőben című műsorában. Továbbra is azzal számolnak, hogy egyidejűleg 200 ezer igazolt lehet, ehhez kell igazítani a kórházi kapacitásokat. 200 ezer fertőzött esetén az Orbán által ismertetett számok szerint 16 ezer kórházi ágyra és 800 lélegeztetőgépre lesz egyszerre szükség. A biztonság kedvéért ennek a duplájával is kalkulálnak.
Orbán Viktor közölte, egyelőre nem kell a tervezett műtéteket elhalasztani. Míg tavasszal a járványügyi szakemberek alapján a kormány 1-1,5 hétre látott előre, most már 3 hétre előre mernek nyilatkozni.
A miniszterelnök azt mondta,
a következő három hétben nem várható olyan nagyarányú változás, ami miatt le kellene mondani az ütemezett beavatkozásokat.
A műsorvezető megkérdezte, mikor kell szigorítani, mire Orbán elmondta, hogy három lépcsőbe sorolták a kórházakat, ha az első lépcsőbe soroltakban betelnek az ágyak, vonják be a következőket. A legkényelmetlenebb az ápolók és orvosok átvezénylése, a szerdai kormányülésen erről is meghallgatott egy beszámolót. Kiderült, a vezényeltek száma nem érte el az összes orvos és ápoló egy százalékát, tehát még vannak tartalékok.
A mindennapokat érintő szigorításra egyelőre nem kell számítani, a nemzeti konzultációban kialakult közvélekedés jó alapot ad a döntésekhez
- folytatta Orbán Viktor, megismételve, hogy az irány az, hogy védekezés közben működjön az ország.
A szerdai ülésén több kérdésben döntött a kormány, Orbán ezek közül egyet emelt ki: a 2022. végéig zajló építkezéseknél újra 5 százalék lesz a lakásépítések áfája. Ez Novák Katalin családügyi miniszter előterjesztésében szerepelt, aki az otthonteremtési támogatásra vonatkozó elképzeléseket vitte be a kormány elé. Egyéb javaslatok is voltak, de annak részleteiről még nem beszélt.
A műsorvezető rákérdezett arra is, miért pont most emelték meg az orvosok bérét, mire Orbán elmondta ugyan azt, mint szombaton: vakcina nincs, a járvány még 7-8 hónapig tart, ezért óriási teher hárul az orvosokra. Az járt a fejében, hogy mikor lépjék meg a béremeléseket, ha nem most. Ez papíron megállíthatja a kivándorlást, azonban ehhez a kórházi körülményeken is javítani kell és szükség van a tisztességes szakmai előmeneteli lehetőségekre is. Ezek együtt tarthaják itthon az orvosokat.
A kormány egészségügyi reformja: a beteg kipihentebb orvossal fog találkozni, csak győzze kivárni
Nem egy-két nap eredménye lehet az orvosi béremelést is tartalmazó törvénytervezet, amelyet hétfőn nyújtott be az Országgyűlésnek a kormány. Az állami és a magánegészségügyet szétválasztó új rendszerben mégis rengeteg a kérdőjel és a vitatott pont, olyannyira, hogy még a Magyar Orvosi Kamara első reakciója is a tiltakozás volt.
Azt nem tudni pontosan, hogy mennyibe kerül majd az orvosok béremelése, miután 10-11 különböző jogviszonyformában alkalmazzák őket. "Halálbiztos számot" nem tud mondani, de 100-200 milliárdos összeggel kalkulálnak, mindenesetre a most kifizetett bérek dupláját utalják majd. "Betű és szám szerint a kamara javaslatát vettük figyelembe."
Részben érintették a műsorban az orvosi kamara kifogásait, az átvezénylések elleni tiltakozás került szóba. Orbán szerint ez járvány idején élet-halál kérdése, amikor nem normál munkarendben kell dolgozni, akkor ez a lépés elkerülhetetlen. Az más kérdés, hogy ez nem lehet napi gyakorlat. "Nem kell katonának lenniük", arra ott vannak a katonaorvosok - mondta. Azt nem lehet megjósolni, hogy a javaslat következtében valóban megszűnik-e a hálapénz, mindenesetre Orbán szerint meg kell próbálni felszámolni azt. Hangsúlyozta, hogy ezt az orvosok követelték, a politika felől kezdve kockázatos ilyet lépni. Abban is igaza van a kamarának, hogy több mint 10 kérdéskör tisztázatlan, jónéhány kérdést a kamarával együtt válaszolnak majd meg. Ugyanakkor az erkölcsi kérdésekre a kamarának kell felállítania a sztenderdeket.
Kunetz Zsombor: Orbán mesterterve és az átvert orvosok
Azt már megszokhattuk, hogy az ellenzékből hogyan csinál folyamatosan hülyét a kormányfő, most azonban komoly politikai leckét adott Orbán Viktor a Magyar Orvosi Kamarának (MOK) is. A lecke, amely bár elegánsnak semmiképpen sem nevezhető, és hosszú távon sokkal több kárt fog okozni, mint hasznot, Orbán politikai túlélését biztosíthatja.
A műsor második felében Orbán Viktor miniszterelnök hosszan Sorosozott. A lex CEU-val kapcsolatos Európai Bírósági döntésre azt mondta, az ítéleteket végre szokták hajtani, ez most is így lesz. "Számos megoldás elképzelhető, ami kielégíti a döntést, de számos tisztázó kérdésre választ kell még kapni." Aki próbapert akar indítani, tegye meg - reagált Soros György bejelentésére, aki arra szólította fel az EU-t, indítson próbapert a lex CEU miatt. Nem lepte meg, hogy Soros György "kívülről támadja a hazáját."
CEU: Maradunk Bécsben, de újra lesznek amerikai akkreditációjú programok Budapesten
Michael Ignatieff arra figyelmeztetett: a járvány hatására szabadságjogokat korlátoznak világszerte, és eddig biztosnak vélt alapelvek tiszteletben tartása kerül veszélybe.
Orbán szerint az európai baloldal támadja Magyarországot, méghozzá abból a célból, hogy ismét a baloldal kerüljön kormányra. Régen ezt internacionalista segítségnyújtásnak hívták, most ugyanez történik, csak nem a szovjet csapatokkal.
Brüsszelből a magyar baloldalt hatalomra akarják juttani.
A műsorvezető próbálkozik egy olyan kérdéssel, hgoy az összehangolt támadásban mi a magyar balolal szerepe, illetve felhozza az Orbán által leírt "Soros-kolbász" kifejezést is, Orbán az utóbbira reagálva felidézi, miért "fogott vastagon a ceruzája" az esszéjében, ahol ezt leírta. A magyar ellenzék be van darálva és be van töltve, a szélsőjobbtól a kommunistákig, a finanszírozójuk után nevezte el az egészet Soros-kolbásznak.
Vera Jurova kritikáját is felhozza a műsorvezető, Orbán pedig megismétli: nem is azzal volt a baj, hogy beteg demokráciának nevezte a hazai helyzetet, hanem hogy a magyar embereket "tökfilkónak" nézte, akik nem tudnak saját döntésket hozni. (Jurova nem ezt mondta, hanem a sajtószabadság helyzetére utalva azt, hogy az emberek nem tudnak szabadon véleményt alkotni.) Ez volt számára az az inzultus, ami miatt követelte Jurova leváltását. Erre a levélre még nem kapott választ az Európai Bizottság elnökétől. Belekeverték a beszélgetésbe a Soros György karmesterének beállított Gerald Knaust is, de róla nem tudhattunk meg többet annál, mint hogy Orbán szerint Soros tenyeréből eszik.
Arra is rátértek, hogy több polgármesterrrel együtt Karácsony Gergely főpolgármester egy levélben azt kérte, az EU közvetlenül finanszírozza a városokat. Orbán szerint az EU költségvetésében ma is vannak jelentős összegek, melyre közvetlenül lehet pályázni programokkal, ebben eddig a magyar polgármesterek nem vitézkedtek. Nem beszél le senkit erről, de szerinte jobban jár mindenki, ha a kormány képviseli az emberek érdekét.
Orbán beszélt arról is, ideje volt, hogy az EU egy új pénzügyi alapot állítson fel a koronavírus hatásai miatt, szerinte a jogállami meccseknek nem itt van az ideje. Az Új Generáció alap egy közös hitel, amit - ha csak a szűk magyar érdekeket nézi - nem éri meg felvenni, de azért mondott rá igent, mert ha a déli országok nem kapják meg a segítséget, össze fognak omlani.
