A júliusban és augusztusban felvett, úgynevezett Standard Eurobarometer felmérésben nemcsak a 27 uniós tagállam, hanem az Egyesült Királyság és a csatlakozásra váró balkáni országok lakóinak is kikérték a véleményét. Ezek alapján leginkább a gazdasági helyzetért való aggodalom tükröződik a válaszokból: az európaiak 65 százaléka gondolja úgy, hogy a helyzet “rossz”, 42 százalékuk pedig abban bízik, hogy országuk gazdasága 2023-ban vagy később talpraáll. 62 százalék azt mondja, bízik abban, hogy az EU a jövőben helyes döntéseket hoz, 60 százalék pedig továbbra is optimista az unió jövőjével kapcsolatban.

Az EU által, a járvány leküzdésére megtett intézkedésekkel 45 százalék elégedett, 44 százalék pedig éppen ellenkezőleg, elégedetlen. Az uniós intézmények válaszlépéseivel a legelégedettebbek az írek (71 százalék), de ugyancsak jó véleménnyel van ezekről a döntésekről a magyarok, a románok és a lengyelek 60 százaléka.

Tizenöt tagállamban a válaszadók többsége azt mondja, hogy bízik az EU-ban, a legmagasabb szint Írországban (73%), Dániában (63%) és Litvániában (59%) volt megfigyelhető. A z EU-ba vetett legalacsonyabb a bizalom Olaszországban (28%), Franciaországban (30%) és Görögországban (32%) tapasztalható.

Az EU legsürgetőbb problémájaként a válaszadók a gazdasági helyzetet említették, ezek aránya 35 százalék, amely 16 százalékkal nagyobb, mint tavaly ősszel volt. Ugyancsak nőtt az államháztartási hiány miatti aggodalom, a bevándorlást azonban csak az európaiak 23 százaléka nevezte meg legfőbb problémaként – ez azt jelenti, hogy a 2015-ös menekültválság előtti szinte csökkent ez a szám.

Ami a magyar válaszokat illeti: arra a kérdésre, hogy Magyarországon mik a legfőbb problémák, a válaszadók 39 százaléka az egészségügyet jelölte meg, 37 százalék pedig a megélhetési költségeket. A Magyarországot fenyegető migráció miatti a magyaroknak csak a 11 százaléka aggódik, ugyanennyien jelölték meg az oktatás helyzetét is, mint nagy kihívást. Viszont amikor az európai problémákról kérdezték a magyarokat, ott már 40 százalékkal élre ugrott a bevándorlás, a második helyen 29 százalékkal a gazdasági helyzet szerepel.