A listára újonnan felkerülő 77 cég közül 60 kínai. A lépés tovább élezheti a feszültségeket a világ két legnagyobb gazdasága között, alig egy hónappal Donald Trump amerikai elnök hivatalából való távozása előtt.

A SMIC-et azzal vádolták meg, hogy tevékenysége nemzetbiztonsági kockázatot jelent az Egyesült Államok számára. A DJI-t pedig ugyanaznap több tucat más céggel együtt az emberi jogok Kínában folytatott tömeges megsértésének eseteire, a Dél-kínai-tenger militarizálásában játszott szerepükre és amerikai kereskedelmi titkok ellopására hivatkozva listázták.

Sajtóközleményében Wilbur Ross amerikai kereskedelmi miniszter – a SMIC kínai hadiiparral fennálló, „aggodalomra okot adó kapcsolatára” hivatkozva – kijelentette: „Nem fogjuk megengedni, hogy a fejlett amerikai technológia segítségével építsék ki egy egyre harciasabb ellenség hadseregét.”

 

A döntés következményeképpen a SMIC csak korlátozottan férhet majd hozzá bizonyos amerikai technológiákhoz, mivel az amerikai exportőröknek engedélyért kell majd folyamodniuk, ha bármit el akarnak adni a kínai társaságnak.

A SMIC kulcsszerepet játszik Kína azon erőfeszítéseiben, hogy az ország önellátóvá válhasson a félvezető-ipar tekintetében.

Vang Ven-pin, a kínai külügyminisztérium szóvivője pekingi sajtóértekezletén kijelentette, a lépés „újabb bizonyítéka annak, hogy az Egyesült Államok kínai cégekkel való leszámolásra használja állami hatalmát”. „Kína határozottan ellenzi ezt a gyakorlatot” - tette hozzá.

Donald Trump távozó republikánus elnök ugyancsak pénteken aláírta azt a törvényt, amely gyakorlatilag kizárna több kínai céget az amerikai tőzsdei kereskedelemből, amennyiben azok nem felelnek meg az amerikai könyvvizsgálati szabványoknak. A Peking újabb megrendszabályozására alkalmas törvény elnöki jóváhagyásáról a Fehér Ház számolt be.

 

Bár a törvény minden külföldi vállalatra vonatkozik, beterjesztői kifejezetten az olyan, Egyesült Államokban bejegyzett kínai cégeket vették vele célba, mint az Alibaba, a Pinduoduo és a PetroChina olajipari óriás. A kongresszusban nagy többséggel elfogadott törvény egyebek közt azt is megköveteli az érintett társaságoktól, hogy nyilatkozzanak arról, résztulajdonosuk-e valamelyik külföldi kormány, vagy kormányzati ellenőrzés alatt állnak-e.

Kínai vezetők több ízben elutasították ezt a törekvést, a kínai cégek kiszorítását szolgáló, diszkriminatív politikának nevezve.

Donald Trump elnöki mandátuma idején több területen is kiéleződött az amerikai-kínai szembenállás, egyebek közt a technológiai biztonság, Peking Hongkonggal és Tajvannal kapcsolatos politikája, emberi jogi ügyek és a Dél-kínai-tenger feletti ellenőrzés kérdése körül. Ez a feszültség várhatóan Joe Biden megválasztott elnök januárban hivatalba lépő kormányzata idején is fennmarad majd, miután Biden maga is kemény álláspontot foglal el Kínával szemben.