Emelniük kell a liszt árát a malmoknak januárban, különben nem biztosítható a működésük - mondta a Világgazdaságnak Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója.

A lap hétfői számában a szakember kifejtette, hogy már 66 ezer forintnál is magasabb egy tonna jó minőségű búza ára, a jelenlegi lisztárak viszont csak 56 ezer forintos búzaárat fedeznek.

Mivel hónapok óta ennél drágább a kenyérgabona, a malmok 7-10 százalékos áremelésre kényszerülnek.

A liszt előállítási költségeiből a búza beszerzési árára 75-80 százalék jut. Áremelés nélkül nem bírná ki az iparág ezt az évet, ha pedig tovább drágul a búza, április környékén újabb lisztáremelés következhet.

A tervezett mértékű emelés a malomipar átadási áraiban nem több kilogrammonként 6-7 forintnál. Persze a fogyasztói árakban ez ennél nagyobb teher lesz - mondta Lakatos Zoltán.

A cégvezető szerint a malomipar alacsony nyereségességének részben az alacsony kapacitáskihasználtságból eredő árverseny az oka.

Az iparágban az utóbbi években ugyan folytatódott a koncentráció, de a kapacitáskihasználtság most is körülbelül 50 százalékos.

A jelenlegi piaci helyzet hátterében alapvetően a hazai és az európai búzatermés áll: a súlyos aszály, majd a tavasz végi, nyár eleji esős periódus sem a termés mennyiségének, sem a minőségének nem tett jót: a mintegy ötmillió tonnányi magyarországi búzatermésből az étkezési minőség általában szokásos 65-70 százalékos aránya 2020-ban 30 százalék körül volt.

Ez a durván 1,5 millió tonna étkezési minőségű gabona is elegendő lenne ahhoz, hogy meglegyen a lisztalapanyag, hiszen a hazai malmoknak 1,2-1,3 millió tonnára van szükségük az őrlésre. Az európai hiány azonban felfokozta az exportkeresletet.

Magyarországról évi mintegy 200 ezer tonna liszt megy exportra, ebből 150 ezer Romániába.