Az Európai Ügyészség egyik legelső, legfontosabb feladata az, hogy az emberek bizalmát elnyerje – mondta Laura Codruta Kövesi európai főügyész a Transparency International Magyarország online konferenciáján. Most óriási különbségek vannak az EU tagállamainak vizsgálataiban, ezért is szükség van arra, hogy működni kezdjen az Európai Ügyészség. A válságban még több uniós pénzt osztanak szét, emiatt a pénz elköltésének felügyelete is fontosabb lesz – tette hozzá.
Üzent azoknak is, akik attól tartanak, hogy szigorúbb szabályokat léptetnek majd életbe: az Európai Ügyészség feladata a meglévő törvények betartását ellenőrizni.
A rendezvénybe a hallgatóságból kapcsolódott be Hadházy Ákos független parlamenti képviselő, aki azt kérdezte a főügyésztől, lát-e lehetőséget arra, hogy az EU valahogyan rákényszerítse a magyar kormányt a csatlakozásra. Codruta Kövesi erre kitérő választ adott – mint mondta, politikusok megszólalásait nem kommentálhatja, csak reméli, hogy mindenki belátja, közös érdek a részvétel az ügyészség munkájában.
A szervezet éves jelentéseket is közzétesz majd – mondta el Kövesi. Azt kérte, hogy minden ügyészük teljes állásban vegyen részt az ottani munkában, hogy így se legyen hatásköri ütközés a hazai és az uniós munka között.
Azokkal az országokkal, amelyek nem tagjai az Európai Ügyészségnek, így Magyarországgal is, az EU már meglévő testületein át keresik az együttműködést – mondta el. Arra a kérdésre pedig, hogy a jogállamisági mechanizmus végrehajtatásáért felelős Európai Bizottság és az Európai Ügyészség között milyen az együttműködés, azt felelte: az ügyészség feladata vizsgálni a közpénzek felhasználását és a bíróságok függetlenségét is, tehát a két testület feladatában vannak közös pontok, de az ügyészek függetlenek az Európai Bizottságtól.
Riasztó annak a lehetősége, hogy az Európai Ügyészségből kimaradó országok a fehérgalléros bűnözők kedvenc helyévé válhatnak
– mondta Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója a konferencia nyitóbeszédében. A közös uniós ügyészség természetesen nem csodaszer, de erősebbek az előnyök – tette hozzá.
A magyar ügyészség sokáig szinte egyetlen, a kormány számára kényes ügyben sem indított eljárást. 2017-től ez valamelyest javult – erre Mengyi Roland, valamint Boldog István példáját hozta fel. Sok olyan ügyben nem indult eljárás, amelyben az EU csalás elleni ügynöksége, az OLAF ezt javasolta. Ráadásul az OLAF szerint Magyarországon csalják el az uniós pénzek legnagyobb hányadát – idézte fel.
Zupkó Gábor, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője a Magyarországról szóló jelentéseket idézte arról, milyen korrupciós kockázatok vannak az országban. A feketegazdaság, a hétköznapi korrupció visszaszorítása terén ért el eredményeket a kormány, de a magas szintű korrupció továbbra is súlyos problémákat okoz, a korrupciót bejelentők védelme nem elég jó, a vagyonnyilatkozati rendszer sem megfelelő.
