Már csak négy megye földárveréseinek elemzése maradt hátra abból a munkából, amit Ángyán József, az első Orbán kormány államtitkára négy évvel ezelőtt kezdett meg. A Heves megye földárveréseit elemző dolgozat 15. a sorban. A professzor a tervei szerint 2022-re végezhet a teljes adatbázis feldolgozásával, majd egy földügyi könyvben foglalja össze az elemzéseket.

A Heves megyei nyertesek közül az Utassy családhoz került 657 hektár: Csányi Sándor üzlettársának, Utassy László Merkantil bankvezetőnek a felesége, és annak lánya is földtulajdonos lett úgy, hogy ők bankok igazgatótanácsi, ügyészségi osztályvezetői posztot töltenek be, illetve a lányuk a szállodaiparban dolgozik.

Nyertek a földárveréseken a megyei kormányközeli helyi prominensek, de 386 hektárt vásároltak az azóta Mészáros Lőrinc agrárcsoportjához vándorolt Gödöllői Tangazdaság, illetve az azt tulajdonló Kartali Vagyonkezelő Zrt. vezetőihez, akik egyébként Budapesten, és Debrecenben élnek, tehát nem helyben lakók.

Heves megyében 4500 hektárt adott el az állam a liciteken, ezek 52 százaléka került összesen 9 érdekeltségbe úgy, hogy a földekre cégtulajdonosok, illetve a cégben alkalmazottak, családtagok licitáltak. Több alkalommal versenytársak sem jelentkeztek az árverésekre, Ángyán József véleménye szerint sok esetben előre egyeztethették az érdekeltek, hogy mely területekre ne licitáljanak. Összességében az előbbiek eredményezhették azt, hogy gyakran áron alul kelhettek el a földek, ami a befektetőknek jelentős hasznot jelent, mivel jóval a piaci árak alatt szerezhették meg a földet. Ha még azzal is számolunk, hogy a földforgalmi törvény miatt kötelezettségszegési eljárást is indított az Európai Unió a cégek vásárlásának megtiltása miatt, akkor az eljárás lezárása után feltételezhetően ugrásszerűen nőhetnek tovább az árak.

Heves megyében 6900 hektárt hirdettek meg, ebből 4500 hektár kelt el a liciteken, 2400 hektár mindösszesen 21 licitálón keresztül, 9 érdekeltséghez került, ezekhez 100 hektárnál nagyobb területek kerültek. A többi nyertes a „maradékon” osztozott, a licitálók 70 százalékához a dobra vert földek mindösszesen 20 százaléka, 860 hektár került, ők átlagosan 20 hektár alatti területeket szerezhettek meg. Csurrant-cseppent a hűbéri lánc alsóbb szintjeire is, kisebb falatok jutottak besenyőtelki, rózsaszentmártoni fideszes önkormányzati képviselőknek, ők 25–60 hektáros területekhez juthattak.

Ángyán József elemzésében arra is kitér, hogy a tényleges helyzet megismeréséhez a földértékesítési eljárás hátterét kellene vizsgálni, ám ebben semmiféle támogatást nem élvez, ugyanis a Nemzeti Földügyi Központ (az NFA utóda) továbbra sem teszi hozzáférhetővé az adásvételi szerződéseket, de még azok összegzett listáját sem. Így munkatársaival a közzétett árverési eredményeket tudják elemezni, de ezek jól mutatják a kormány szándékát, birtokpolitikáját.