szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A McKinsey Global Institute szerint a pandémia hatásai elsősorban a kiskereskedelemben, szállodaiparban és vendéglátásban, valamint az irodai adminisztrációban alacsony béréért dolgozó embereket sújtják majd.

Koronavírus – a második év
Több mint egy év telt el azóta, hogy a kínai hatóságok egy új, sebesen terjedő vírus felbukkanását jelentették a WHO-nak. Aligha akad azóta olyan ember a világon, aki ne hallotta volna a Covid–19 kifejezést, és mind többen gyászolnak rokont vagy barátot, akivel az új betegség végzett, miközben egzisztenciák dőltek romba hetek alatt, és a teljes életünket átírta a járvány. Mostanra elkészültek az oltások is, ami viszont nemcsak reményt, de ismét rengeteg kérdést is felvet, miközben a vírust nem hogy megállítani nem sikerült, de újabb mutációja is fenyeget. E harc a részleteit találja meg cikksorozatunkban.
Friss cikkek a témában

A koronavírus-járvány tartósan átalakítja a munka világát – derül ki a McKinsey Global Institute csütörtökön ismertetett elemzéséből.

A tanulmány korábbi kutatások eredményeire támaszkodva írja le, miért lesz tartós a koronavírus hatása a munkaerőpiaci keresletre, az álláshelyek összetételére és az elvárt készségekre abban a nyolc országban – Kínában, Franciaországban, Németországban, Indiában, Japánban, Spanyolországban, Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban – ahol a világ munkaerő-állományának közel fele dolgozik, és ahol a globális GDP több mint 60 százalékát állítják elő.

A tanulmány rámutat, hogy a világjárvány eltérő mértékben, de három nagy horderejű változást gyorsított fel a fogyasztói magatartás és a vállalati működés terén: a távmunka, az e-kereskedelem és virtuális interakciók, valamint az automatizáció és a mesterséges intelligenciára épülő technológiák penetrációját. A közlemény szerint ezek a tendenciák még inkább hozzá fognak járulni a munkaerőpiac átrendeződéséhez az elkövetkező évtizedben.

A változások következtében több mint 100 millió alkalmazott, minden tizenhatodik dolgozó lesz kénytelen más munkahelyet keresni magának 2030-ig. És mivel a munkahelyváltáshoz új készségeket kell elsajátítaniuk, a felnőttképzés és átképzés egyre nagyobb feladatokat fog jelenteni.

“A koronavírus-járvány hosszú távú hatásaként csökkenhet az olyan, alacsony bért kínáló munkahelyek száma, amelyek korábban egyfajta biztonsági hálóként szolgálhattak azok számára, akik hirtelen elveszítették a munkájukat” – állítja Susan Lund, az intézet partnere és a tanulmány egyik szerzője. “A jövőben ezeknek a dolgozóknak arra kell felkészülniük, hogy olyan területeken kell új munkát találniuk maguknak, ahol magasabbak ugyan a keresetek, viszont komplexebb tudásra van szükség, mint például az egészségügy, a technológiai ipar, az oktatás és képzés, vagy a szociális munka”.

A közlemény szerint mivel bizonyos fogyasztói magatartások és üzleti modellek megváltozása tartós marad, azokban a foglalkozási ágakban várható a legnagyobb átalakulás a járvány után, amelyekben a leginkább szükség van fizikai kontaktusra - mint például a bolti pénztárosok, éttermi dolgozók és szakácsok, szállodai recepciósok munkakörei.

A vizsgálat azt is valószínűsíti, hogy a távmunka hosszú távon is velünk marad.

Az MGI becslése szerint a fejlett gazdaságokban a dolgozók körülbelül 20-25 százaléka el is tudja végezni a munkáját otthonról. Amennyiben viszont kevesebben fognak bejárni a munkahelyükre, ez bizonyára befolyással lesz a karbantartói, tisztítói feladatkörökben, a tömegközlekedésben, éttermekben, belvárosi üzletekben dolgozók foglalkoztatására.

Az előrejelzések alapján az üzleti utak száma is csökkenni fog. A virtuális találkozók az üzleti utak 20 százalékát válthatják ki, ami közvetlenül fogja érinti az éttermek, hotelek, és a légitársaságok alkalmazottjait.

Változhat a munkavégzés helye is. A járvány előtt a magasan képzett szakemberek a világ metropoliszaiba költöztek a nekik megfelelő munkáért. Most, hogy a digitális eszközökkel lehetővé vált a távolról való munkavégzés, a munkavállalók bárhol élhetnek, a munkaadókat pedig nem korlátozza a kiválasztásban a földrajzi távolság. Emellett várhatóan több lesz a független, szabadúszó munkavállaló. A „kiszállításra épülő gazdaság” és a távmunka tovább bővítette a szabadúszók lehetőségeit. A McKinsey által világszerte megkérdezett 800 vállalatvezető mintegy 70 százaléka mondta azt 2020 júliusában, hogy

várhatóan több független, külsős munkatársat fognak alkalmazni különböző projektekben az elkövetkező két évben.

“A járvány nemcsak a pályaváltások számában hoz majd emelkedést, hanem ezzel párhuzamosan az átképzés is égető szükségként fog jelentkezni. A változás a munkaerőpiac legsérülékenyebb szereplőit érinti a legsúlyosabban” – mondta a jelentés társszerzője, Anu Madgavkar. Szerinte “egyre sürgetőbbé válik, hogy a munkaadók és az államok segítséget nyújtsanak ezeknek a munkavállalóknak ahhoz, hogy képesek legyenek elsajátítani azt az új tudást és azokat a képességeket, amelyekre leginkább szükségük lesz a jövőben”.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
"Ők fogják ceruzámat" – Írhatta-e József Attila a botrányt kavaró nyolcsorost?

"Ők fogják ceruzámat" – Írhatta-e József Attila a botrányt kavaró nyolcsorost?

Váratlan fejlemény: tintahalak sikeresen teljesítették a pillecukortesztet

Váratlan fejlemény: tintahalak sikeresen teljesítették a pillecukortesztet

Mindjárt szerkezetkész az Üllői úti kézilabdacsarnok

Mindjárt szerkezetkész az Üllői úti kézilabdacsarnok