Mészáros Lőrinc tőzsdei érdekeltsége, az Opus Global megveszi a svájci központú, de magyar többségi tulajdonban álló MET-csoporttól a Tigáz gázelosztó felét – jelentették be a cégek a szerződés aláírását. Mivel a Tigáz másik fele már Mészáros érdekeltségében van, a gázcég lényegében teljes egészében a felcsúti milliárdos kezében lesz. A cég feletti irányítási jog az Opushoz kerül.

A Tigáz Magyarország legnagyobb vezetékes földgázelosztója, amely 33 760 kilométer hosszú gázvezeték-hálózatot üzemeltet, és Magyarország területének közel felét látja el földgázzal.

Mészáros Lőrinc

Reviczky Zsolt

Az Opus egyrészt saját forrásból, portfóliójának egyes elemeinek eladásából, másrészt növekedési kötvényprogramjának keretein belül kibocsátott kötvényekből fedezi a bevásárlást – árulta el a Portfolio.hu-nak Dzsubák Attila vezérigazgató. A jegybank 2019-ben indította el a programot, amelynek keretében vállalati kötvényeket vásárol – más szóval finanszírozást nyújt cégeknek. A program keretösszegét épp januárban emelték meg újra, immár 1150 milliárd forinton áll.

Megváltoztak a partneri elképzelések

A Tigáz tulajdonosváltása a lakossági ügyfeleket nem érinti, mivel a területen az állami MVM Next (volt NKM Energia) a szolgáltató. Az elosztók ugyanis sem energiatermelést, sem pedig energiakereskedelmet nem folytathatnak. Mindez tehát azt jelenti, hogy a jövőben az állami MVM Next Mészáros Lőrinc hálózatát fogja használni a lakosság ellátásához.

Az ügylet a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyását követően, várhatóan március 31-én zárul, a társaság ezt követően Opus Tigáz Gázhálózati Zrt. néven folytatja. A tranzakció részeként a MET megveszi az Opustól a 77 MWp teljesítményű, buzsáki naperőműpark 100 százalékát – Dzsubák a naperőművet kimondottan említette önerős fedezetként. A MET deklaráltan a megújulóenergia-szektorban kíván erősíteni, ebből a szempontból a lépés logikus.

A Tigáz-adásvétel bejelentésekor jelent meg a Növekedés.hu-n egy interjú Lehőcz Balázs Gáborral, a MET Eszközmenedzsment Igazgatóság elnökével, amiben beszélt az ügyletről. Lehőcz szerint miután megvették a Tigázt a francia ENI-től, a működési és szabályozási kockázatok megosztása, valamint a tőkefelszabadítás érdekében vonták be partnernek a Status Energyt (a cég egy magántőkealapon keresztül érdekeltsége Mészáros Lőrincnek), és szerettek volna „közösen nagyobb energetikai infrastruktúra-portfóliót létrehozni”. Azonban „időközben megváltozott a partnerek hosszú távú stratégiai elképzelése” – magyarázta a szakítást Lehőcz. „Így aztán mindkét fél úgy döntött, hogy továbblép: az Opus a magyarországi energetikai elosztórendszerek, a MET pedig elsősorban a megújuló energiaforrások felé.”

Fazekas István

Villany és gáz

A Tigáz megszerzésével az Opus portfóliójában újra van energetikai vállalat. A Mátrai Erőmű eladása után ugyanis egy darabig nem volt. De csak azért nem, mert még nem zárult le a Titász (Tiszántúli Áramhálózati Zrt.) megvásárlása az E.On-tól, amit 2019 végén bejelentettek és 2020 harmadik negyedévében terveztek lezárni. Az Opus 2020 harmadik negyedéves jelentése szerint a csúszás oka a koronavírus-járvány.

Az E.On Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-é az ország északkeleti ötödének elektromos hálózata, az adásvétel azt jelenti, hogy a hálózat az Opusé lesz, azonban az áramot továbbra is az E.On fogja szolgáltatni.

A megállapodás része volt egy jelentős, a teljes magyar energiaszektort érintő átalakulásnak.

Az E.On-csoport ugyanis többségi tulajdont szerzett Észak-Magyarország elektromos szolgáltatójában, az Émászban, illetve budapesti párjában, az Elműben, illetve kivásárolja a cégekből az állami MVM Magyar Villamos Műveket. Az E.On ugyanakkor lepasszolja az MVM-nek az Émász hálózatát, továbbá az Elművel megszerzett részesedését a Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft.-ben. De nem csak egyszerű csereüzlet történik (az egész procedúra még folyamatban van) a két nagyvállalat között, hanem összefonódás is: az MVM ugyanis 25 százalékos részesedést vesz az E.On Hungáriában.

Reviczky Zsolt

A legújabb fejlemény, hogy az Elmű-Émász Energiaszolgáltató bejelentette: befejezi a villamos energia egyetemes (lakossági) szolgáltatását. Az energiahivatal már közzétette a felhívást a 2,2 millió lakossági ügyfél átvételére. Mivel a piacon csak két másik egyetemes szolgáltató van, az E.On Áramszolgáltató és az MVM Next, minden bizonnyal egyikük fogja átvenni az ügyfeleket.

Ha a Tigáz- és a Titász-ügylet is lezárul, Mészáros Lőrinc Opusa meghatározó szereplő lesz Észak-Kelet-Magyarország gáz- és elektromos hálózatában is.

A Mátrai Erőmű az évszázad üzlete volt – legalábbis Mészároséknak

Az Opusnak volt már energetikai érdekeltsége Észak-Magyarországon: a Mátrai Erőmű. A veszteséges, elavult széntüzelésű erőműtől épp az állami MVM szabadította meg Mészárosékat, ráadásul szép summáért.

Az MVM 2020 elején vásárolta meg az erőmű többségi részesedését az Opustól, illetve a Tigáz kapcsán már említett Status Energy magántőkealaptól 17,4 milliárd forintért. Az erőmű azonban ennél jóval többe került az állami cégnek, így az adófizetőknek – derült ki, miután az adásvétellel kapcsolatos dokumentumokat (ugyan szinte már komikus szinten cenzúrázott verzióban) kiadták Tóth Bertalan MSZP-pártelnöknek.

Az MVM nemcsak magát az erőművet (mármint a Mátrai Erőmű Zrt.-t) vette meg, hanem egy egész cégcsoportot. Az MVM az igazgatóság döntése alapján három cégnek összesen 26,4 milliárd forint hitelkeretet biztosított. A hitelkeretekre a cégekben végrehajtandó tőkeemelések megérkezéséig volt szükség, ami összesen majdnem pontosan ugyanekkora összeg. 7,5 milliárdot kapott az erőműcsoport főcége, a Status Power Invest, és 19 milliárdot maga az erőmű, aminek jelentős részét elvitte saját leányának, a Status Geo Investnek a tőkeemelése.

Túry Gergely

A dokumentumok kitakarásai miatt nehéz volt megmondani, hogy az MVM 44 milliárdos összkiadásából mennyi az erőműcsoport értéke (vételár + külső hitelek kifizetése) és mennyi tőkeinjekció kellett a további működéshez. Úgy tűnt, a csoport értékét nagyjából 33 milliárd forintra taksálták.

Az MVM egyébként 2020 végén egyszerűsítette az erőmű körüli cégcsoportot – az MVM-nek a jelek szerint nem volt szüksége arra a hálóra, amiben Mészárosék még milliárd forintokkal sakkoztak. Az erőművet a tervek szerint leszerelik, mármint a széntüzelésű blokkokat, azok helyett gáz- és biomassza-blokkokat építenek.

Ha a Mátrai Erőműben beindul a gázos termelés, akkor a Tigáz hálózata megkerülhetetlen lesz annak üzemanyaggal ellátásában. Így végső soron az erőmű mégsem válik le teljesen Mészáros Lőrincről.

Már az a kérdés, miben nincs benne valamelyik csápja

Ami az Opust illeti, a Tigáz felének megszerzése jelentős lépés. És nem csak azért, mert így újra lesz energetikai vállalat a portfólióban. A Tigáz valóban nagy cég, még az Opushoz képest is. A Tigáz 2019-et 32 milliárd forintos árbevétellel zárta, amiből 2,3 milliárd forintos profitot ért el. A cégben van 123 milliárd forint eszköz – igaz, 64 milliárd forintnyi kötelezettség is, aminek jó részét vélhetően az a hitel adja, amiből anno a MET megvásárolta. Az Opus árbevétele 2019-ben közel 200 milliárd forint volt, 2020 első három negyedévében pedig 162 milliárd forint, 3,5 milliárdos profit mellett.

Az Opus csápjai szinte a teljes magyar gazdaságot átjárják:

Opus Global Nyrt.

A leányok rendszeres befutók mindenféle állami közbeszerzéseken. Újabban pedig a turisztikai érdekeltségekről hallani sokat, mivel sok támogatást kapnak a járvány okozta válság átvészeléséhez és különféle fejlesztésekhez.